A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...Read More
A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.Read More
A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...Read More
Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...Read More
A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye...Read More
A Téry menedékház a legmagasabban található egész évben üzemelő turistaház a Magas-Tátrában. A ház 1899-ben épült, kezdetek óta a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a nevét viseli. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályának 1889. május 28-án tartott gyűlésén Téry Ödön javasolta egy menedékház építését, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Szepesi-Öt-tó-katlanában. A haladó szellemű...Read More
A XVI-XVII. században virágzott a városban az iskolai színjátszás. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a városban időzve „a jezsuitákhoz ment”, ahol Mátyás király életéről szóló előadást tekintett meg, és „tovább három óránál ott mulatott őfelsége”. Az első, 1789-ben megnyílt színházépületben közel két évtizedig csak német társulatok játszottak. A hivatásos magyar színház XIX. századi kezdetei összefonódnak Miskolc...Read More
Thaly Kálmán 1839. január 3. született a Komárom vármegyei Csépen elszegényedett köznemesi családban, iskoláit pozsonyi evangélikus líceumban és a pápai református gimnáziumban végezte. Édesapja, Thaly Lajos, Debrecenben végzett jogász volt, aki megyei hivatalnokként igyekezett családja számára a szükséges jövedelmet biztosítani. A forradalom alatt főhadipénztárnok volt Komáromban, de hivatalát a császári kormányzat alatt is megőrizte. 1850-ben...Read More
Thököly Imre hamvai Budapesten A „kuruc király” 1699-ben, II. Rákóczi Ferenc fejedelem pedig tizenkét évvel késõbb, 1711-ben vett kényszerû, örök búcsút hazájától. A kis-ázsiai Nikomédia (1705), illetve Rodostó (1735) nagy halottja a történelmi viharok hosszú évszázadai során idegen, török földben nyugodott. Thaly Kálmánnak és lelkes társainak kezdeményezésére, majd Wekerle Sándor miniszterelnök felterjesztésére I. Ferenc József...Read More
Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...Read More
A Felvidék északnyugati részén fekszik a Vág völgyében Nagybiccse. A XVI. században az Imreffy és Kosztka család birtokában lévő udvarház 1547-ben elpusztult. A zavaros tulajdonviszonyok akkor tisztázódtak, amikor a Felvidék akkori legfontosabb mecénás-familíájából való Thurzó Ferenc 1563-ban megvette az uradalmat. A közeli zsolnalitvai és távolabbi árvai vár megközelíthetetlen, jól védhető hegyi várként töltötte be funkcióját,...Read More
Tichy Gyula (Rimaszombat, 1879. augusztus 28. – Rozsnyó, 1920. június 20.) festőművész, grafikus, Tichy Kálmán festőművész bátyja. Tichy Gyula Rozsnyón érettségizett, és rajztehetsége már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott. Főleg édesapja és nagynénje figyelmes vezetése mellett kezd bontakozni tehetsége. „Ragyogóan boldog gyermekkorom, napsugaras ifjúságom színt, fényt tőlük kapott” – vallja Önéletrajzi Szótár című, 118 lapból...Read More
Tichy Kálmán (Rozsnyó, 1888. okt. 31. – Budapest. 1968. okt. 22.): festő, grafikus, író. Édesapja Tichy Mihály (királyi) járásbíró, bátyja Tichy Gyula festőművész volt. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában (1906), majd 1907–11-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Grafikatanára Olgyai Viktor volt. Első grafikáit már főiskolás korában kiállították, ekkor jelentek meg első írásai is a Rozsnyói Híradóban,...Read More
2018 augusztusában, születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal emlékeztek meg Rozsnyón Tichy Kálmánról (1888-1968), a város neves szülöttéről. Sokoldalú személyiség volt, és bár elsősorban festőként, grafikusként ismerte a közönség, ugyanakkor kiváló muzeológus, helytörténész, tanár, publicista, irodalmár volt, valamint fotósként is tevékenykedett. Mint a Rozsnyói Városi Múzeum igazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagyban hozzájárult a...Read More
A Kisboldogasszony-kápolna előtt rózsaszín márvány klasszicista központi kereszt áll. 1808-ban Tímár Erzsébet emeltette Godek Ferenc és Ürge Ferenc emlékére. A magas négyszög alakú talpazaton álló kis kőkeresztet a közelmúltban az eredeti formájában felújították, alul a halál reliefje látható.Read More
A Rozsnyói Híradó 1914. december 25-én megjelent számában olvashatjuk az alábbi tudósítást: „Timkó László halála. Szomorú az elmulás, de megváltás a halál, ha oly hosszu szenvedésnek végét jelenti, mint Timkó László helybeli kath. főgimnáziumi tanár esetében. Évek hosszú során át halódott testi és szellemi ereje, mígnem folyó hó 20-án megszabadult a kínszenvedéstől ez a jobb...Read More
A XV. század híres magyar költője, históriás énekese, Tinódi Lantos Sebestyén a török elleni küzdelemben megsérült a bal karján, s arra kényszerült, hogy elhagyja a vitézi pályát. Előbb Török Bálint gyermekeinek a nevelője, íródeákja és udvari lantosa lett. Urának török fogságba jutása után egy ideig Verbőczi István udvarában tartózkodott, majd mint énekes költő bejárta a...Read More
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...Read More
Krascsenits Kálmán sötétszürke gránit síremléke a temető Duna utca felé eső oldalán az V./2-es szektorban található. Haláláról a kolozsvári 1848-49. Történelmi Lapok emígyen tudósított: „Töbör-éthei Krascsenits Kálmán földbirtokos és 1848-49. honvéd-főhadnagy. f. hó 12-én, éjjel 1 órakor, életének 65-ik s boldog házasságának 35-ik évében, hosszas kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt....Read More
A Tomasík-Rados-féle Lourdes-i barlang a Bátorfalu felé vezető út bal oldalán, egy dombra épült ház (109. sz.) kiskertjében áll rózsákkal befuttatva. A házban ma özv. Rados Lászlóné Buris Ilona lakik. Egyetlen fia pap lett, Magyarországon, Nézsán plébános. A szakrális kisemléket Radosék nagyanyja, Tomasík Jánosné Nemcsok Ilona állíttatta hálából az 1960-as évek tájékán. A barlang egy...Read More
