A község határában található, a nyilvánosságtól elzárt kálvária barokk-klasszicista Szűz Mária-kápolnája 1762-ben épült egy régi remetelak helyén. A 17. századtól éltek remeték a perbetei erdőben. Az utolsó remete, Sebők Pál, halála után építették a perbetei lakosok a kápolnát. Az 1763-as földrengés megkímélte a kápolnát, amit csodának tartottak. Ekkor ajándékozta Ordódy György a Szűz Máriát ábrázoló oltárképet...Read More
„Hálából a Szűzanya tiszteletére” – mondat jegyében építette meg Varga Dezső 1981-ben saját portájának udvarán azt a barlangot, melyet hálájának jeléül emelt abból az alkalomból, hogy az 1980-ban bekövetkezett szívinfarktusából sikeresen felépült.Read More
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...Read More
Megalakulásának éve 1971. Kulturális, közművelődési és egyéb hagyományőrzési tevékenységet végez. A tájház Alistál közepén található parasztház, mely a 70. szám alatt van. A mestergerendába vésett évszám tanúskodik arról, hogy 1848-ban épült, eredeti tulajdonosa Németh Gyula alistáli lakos volt. A község 1973-ban vásárolta meg, s 1975. június 20-án múzeummá avatta. A Szlovák Műemlékvédelmi Alap nyilvántartásában műemlékként...Read More
Nyitvatartás: Hétfő: szabadnap Kedd – péntek: 9-12, 13-16 Hétvégén és ünnepnapokon: 00421 / 904 021 807 Kapcsolat: Svodín č. 305, 306; 943 54 Svodín Mobil: 00421 / 907 432 055 e-mail: edina.svajcer (kukac) gmail.com TÁJHÁZ Az egyik volt parasztházban rendezték be, amely hatalmas gazdasági udvarával és melléképületeivel különösen alkalmasnak tűnt erre a célra. 2005....Read More
Az új létesítményt az egykori helyi kultúrházban hozta létre az önkormányzat, amely korábban lakóház volt. A tájház a három helyiségének egyikében a kenderfeldolgozás eszközeit és termékeit, az egykori pitvarban konyhai eszközöket állítanak ki, a harmadik helyiségben egy szobabelsőt rendeztek be. A kiállítási tárgyak – melyeket az önkormányzat csak kölcsön kért – továbbra is a felajánlók...Read More
Takács János és családtagjai kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a Temető utcai bejárattól jobbra találhatjuk meg. A síremléket legutoljára 2001-ben Cséfalvay Kázmér restaurálta. Minden év március 15-én a hálás utókor megkoszorúzza a sírhelyet.Read More
Takács József emlékkeresztje a Gánócot a 18-as főúttal összekötő út mellett, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet objektuma közelében áll. A kereszt hátterében a Magas-Tátra nyúlványai láthatóak.Read More
Takács József (Vágfarkasd, 1929. július 7. – Washington, 2013. november 28.) újságíró, rádiószerkesztő, az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója. Érsekújváron kezdte a gimnáziumot. Szüleivel együtt 1947-ben a „lakosságcsere egyezmény” alapján áttelepítették Magyarországra. 1950-ig Tótkomlóson élt. Utána 1955 májusáig munkás volt a Budapesti Szerszámgépgyárban. 1956 nyarától mint újságíró dolgozott Az Esti Budapest közölte írásait. 1956. november...Read More
1976-ban, nagyjából a település névadója halálának 1000. évfordulóján állították fel Taksony vezér bronz mellszobrát, mely Domonkos Béla alkotása. Ebből a szoborból öntetett Taksony Nagyközség Önkormányzata egy hasonmás példányt a szlovákiai testvértelepülés Taksony (Matuskovo) számára. Taksony vezér szobra mellett, a baloldalon egy márványlap áll, melyen a helyiek szerint életének egy legendája van leírva, a szöveg sajnos...Read More
A Hős katona szobrának, melyet a két világháború között készíttetett a falu lakossága az első világháború hadiáldozataira emlékezve, „kalandos” története van. A szobor 1928-ban készült el, ám az akkori Csehszlovák Köztársaság járási hivatala nem engedélyezte a szobor felállítását, így azt egy raktárban rejtették el. A szobor csupasz talapzata jelezte a hivatalos politikai és a helyi...Read More
A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca...Read More
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok Központi Bizottságának szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febuár 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik...Read More
Isten dicsőségére állította Talpas János és neje, Bado Erzsébet. „Második nap a kápolnától nem messzire álló határbeli kereszthez mentek… Ez egy kőkereszt, amelyen még nemrég egy nagyméretű vaskorpusz is volt.” (Csáky Károly)Read More
Tamás István (1865-1947) Hanván született. A keresztelési szertartást Tompa Mihály lelkész, költő végezte. 1899-ben házasságot kötött zádori Bán Juliannával Tamásiból. Ekkor már Uzapanyiton tanító. Nyugdíjba meneteléig tanított Uzapanyiton. Az 1900-1910 évek között a református tankötelesek átlagos száma 85 volt a több mint 900 fős kisközségben (a katolikus növendékek átlagos száma 60). Tamás István okleveles tanítóként...Read More
Tamaskó István (Pozsony, 1801. február 15. – Pozsony, 1881. január 26.) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár. Polgári szülők gyermekeként született, a pozsonyi evangélikus líceumban tanult. 1822-ben ugyanott mint helyettes tanító az első grammatikai osztályt tanította hat hónapig. Ezután teológiai tanulmányainak folytatása végett az éppen akkor megnyílt bécsi protestáns teológiai fakultásra iratkozott be....Read More
A községben 1759-tól működött tanítók neveit tartalmazza az emléktábla, amelyet 2002-ben állítottak fel a Gáspár Sámuel Alapiskola ás Óvoda udvarán.Read More
A hetényi iskola névadója született Hetény községben 1807. december 6-án. Édesapja Tarczy János Néma községből származott, édesanyja Czike Juliánna a dunamocsi jegyzőnek a leánya volt. Tarczy az elemi iskolát Hetényen látogatta, ahol Császár Lajos volt a magasabb iskolát végzett rektor. További tanulmányait a révkomáromi református gimnáziumban végezte. 1823-ban kezdi meg a főiskolai tanulmányait Pápán. Mindjárt...Read More
A 2008-ban felállított emlékoszlopon a kitelepítettek, a Draskóczy család és Tasnády Nagy Gyula emléktáblája található. Nagy Gyula, 1885-től Tasnádi Nagy (Harkács, 1849. június 23. – Budapest, 1924. június 14.) levéltáros, történész, országgyűlési követ; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892). Tasnádi Ilona színésznő édesapja.Read More
Tatárik Emil 1887. február 16-án Ondrochovban született. Kisgyerekként árvaságra jutott, egy budapesti árvaházban nőtt fel. Az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző-intézetben 1906-ban szerzett tanítói képesítést. Érsekújvárba az első világháború után került, ahol előbb testvére műhelyében mint rézmetsző dolgozott. Rövid időn belül Tardoskedden kezdett tanítani. 1925-től nyugdíjazásáig Érsekújvárban tanított. Sakkozni Magyarországon tanult, már 1920-ban az ÉSE...Read More
A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A jobb oldalit Cseri Miklós állíttatta az 1900-as évek elején. A téglaépítmény hasonló kiképezésű, mint a templomkerti képoszlop. Ma egy gipsz Jézus Szíve-szobor áll benne. Az eredeti szobrot kilopták innen.Read More
A barti temető központi keresztjét 1774-ben állították, ez a település legrégebbi szakrális emléke. Az idők folyamán többször felújításra szorult. Utoljára 2004-ben egy orkán erejű szélvihar kidöntötte. A kereszt hét részre tört, a korpusz szintén hat darabra. A felújítás után ismét felállították. A kereszt bal oldalán elhelyezett emléktáblán az egykori plébánosok nevei olvashatók, kik a községben...Read More
Homokkőből készült kereszt öntöttvas korpusszal, amely a 19. század elejéről származik. A keresztet négyszög alakú talapzatra állították.Read More
A temetőben található világháborús emlékmű előtt lévő kopjafákat és díszkutat csicsói mesterek készítették, 2002-ben adták át. A kopjafa ezen a tájon ismeretlen volt. A díszkút az eredeti gémeskút fölé épült, meghagyva a kútágast a kútgémmel, szépen faragott káváján pedig 4 vaslemez főnixmadár áll, csőrükkel a bölcsek kövét tartják. Ezek a gémekhez hasonló mitológiai madarak az...Read More
Az emlékkeresztet a Spodniak család Isten dicsőségére állíttatta a temető katolikus részében, 1998-ban. A szlovák vasutas-hivatalnok családja később elköltözött a településről.Read More
