Szilárd János 1832. május 24-én született Esztergomban, középiskolai tanulmányait is itt végezte. Papnak készült, a szabadságharc kitörésekor a pozsonyi Emericanumban filozófiát tanult. Önként jelentkezett honvédnek 1849. május 13-án, és részt vett Buda ostromában. Az Ujházi-vadászcsapathoz 1849. május 30-án került, július 20-án nevezték ki fővadásznak. A fegyverletétel tényéről értesülve hazaszökött Esztergomba, jóakaróinak köszönhetően elkerülte a kényszerbesorozást...Read More
A Losonc városa és Nógrád megye közéletében, de országos ügyekben is közszerepet vállalt szilasi és pilisi Szilassy család sarja, ifj. Dr. Szilassy Aladár orvosnak tanult. Angliai tanulmányútján ismerkedett meg a cserkészettel, (Scouting for Boys) és elhatározta ennek, a fiatalok szellemi és testi épülését szolgáló mozgalomnak a hazai meghonosítását. 1910-ben Megyercsy Béla ref. lelkésszel együtt megalakították...Read More
A Szilvay család 1804-ben épült barokk-klasszicista kastélya, eredeti állapotában van helyreállítva. Az épülethez angolpark is tartozik. A kastély jelenleg a ferences nővérek rendházaként működik.Read More
Szini Sebő Alajos honvédalezredes 1811-ben született Csiliznyárad községben. 1829-től katonaként szolgált a császári hadseregben. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyar hadsereg soraiban harcolt mint a 13. huszárezred alezredes tisztje. Nevét az 1849. április 4-i tápióbicskei csata tette ismerté, amikor a csatatéren párbajban legyőzte az osztrák seregben harcoló egykori barátját, Riedesel bárót, és...Read More
Szinyei Merse Pál, festő 1845, Szinyeújfalu – 1920, Jernye Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos...Read More
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is. Tízgyermekes család egyik tagjaként született 1943. január 16-án Ekecsen. A...Read More
Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz-...Read More
A Hellenbach-ház után kis köz következik, majd ott állunk a Szitnyai-ház előtt. Ez is XVI. századi épület, a századfordulón Szitnyai József nevezetes, tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmájáról, amely az épület földszintjén volt. A Steltz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos,...Read More
Szlemenics Pál, jogtudományi író Kecskeméten született 1783 január 22-én. A középiskolai tanulmányokat szülővárosában s Pesten, a filozofiát s teologiát Vácon, mint ottani püspöki megyei növendékpap, a jogtudományokat pedig a pesti királyi egyetemen Kelemen és Markovics tanárok alatt 1804. végezte s e közben Révai Miklósnak a magyar nyelvről tartott hires előadásait is szomjas lélekkel hallgatta. Azután...Read More
A Szarvassy-kastély parkjában található szobor egy parasztasszonyt ábrázol, amint mosdatja, vízzel önti le gyermekét. A szobrot Szarvassy unokahúga, Kuzmik Lili és annak holland származású szobrászművész férje készítette. Eredetileg szökőkút volt, mely köré kör alakú, magasított medencét építettek. Az 1990-es évekre a medence rész tönkrement, így a Karvai Szakmunkásképző Középiskola növendékei az iskola oktatóinak irányítása mellett...Read More
A szoborfülkés képoszlop évtizedek óta üresen állt. Tulajdonosa a megrongálástól való félelmében (közelében a szovjet katonák őrhelye volt) kimentette onnan a Mária-szobrot. 2010 körül a család felújította, és visszahelyezte az eredeti szobrot is.Read More
A Gurgyali temető szoborfülkés képoszlopának alsó része négyzetes kiképzésű, a sarkainál díszített, szürkésfehér alkotás. Ezen áll a félköríves végződésű fülke, melynek kovácsoltvas ráccsal védett bemélyedésében egy Jézus Szíve-szobor áll. Mellette további szentek kisméretű szobrocskái is láthatók.Read More
A Kistatai temető szoborfülkés képoszlopa félköríves végződésű szürkésfehér alkotás, tetején háromkaréjos szárvégű vaskereszttel. Felső részének fakeretes, üvegezett ajtócskája mögött a Szűzanya képe látható. Az ősrégi kistatai templom romjaiból épült, valószínűleg a 18. században. A hívők ide jártak imádkozni és énekelni nagypéntek éjjelén. Hittek benne, hogy aki ezt a szoborfülkés képoszlopot, vagyis a Mária-házat térden állva...Read More
Az 571-es számú ház udvarában található a vaskorpuszú, műkőből készült, útmenti kereszt, melyet Isten dicsőségére 1935-benn Sukola Istvánné szül. Sukola Ágnes és leánya Mária emeltettek. Szeplőtelen Szűz Mária domborműve négyszögletű talpazaton van elhelyezve.Read More
Az 1990-es évek elején néhány somorjai zenekedvelő fiatalember fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy hely a városban, ahol összegyűlhetnének, gyertyagyújtással emlékezhetnének a zene nagyjaira. Kutatni kezdtek a megfelelő hely után, fellelkesedve keresték fel a város vezetőit is, akik eleinte furcsállották az ötletet. Azonban látva elszántságukat, a régi csendőrlaktanya helyét javasolták nekik a megvalósításhoz,...Read More
A Szögi- vagy Nagymezei-kereszt hasonló kinézetű, mint a Bástyi-kereszt. A határ északnyugati felében álló feszület már régóta megvolt, s a korhadt fakeresztet 1986-ban cserélték ki újjal. Rimóczy Pál faragta azt társával. A barnás, horganyfedéllel védett fakereszten öntött vaskorpusz látható.Read More
A várost elpusztító nagy tűzvész és áldozatainak emlékkapuja. A Szojka-kapu székely kapu, az egyetlen műemlék, amely az 1795-ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód , kicsit megpörkölve de a kapu is megmaradt. A latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem…” emlékeztet az eseményre. Másolata 1996-ban a...Read More
Szőke István (* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) református lelkész, történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap...Read More
Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és Csehszlovákia megalakulása után felekezeti iskola működött a faluban. A korszak kiemelkedő pedagógusai közé tartozott Szoleczky János, aki aktívan kivette részét a községben zajló szövetkezeti életből, a helyi önkéntes tűzoltóság munkájából, szabad idejében műkedvelő színi előadásokat szervezett.Read More
A 19. század második fele fontos változásokat hozott a városka életében. Galánta a környék adminisztrációs központjává vált. Egyebek mellett itt székelt a szolgabírói hivatal is, melynek épülete ma is látható a Fő utcában.Read More
A község legjelentősebb műemléke a Dr. Pázmány Zoltán által 1905-ben épített szecessziós nyári kastély, melyet a Molnár Jánostól vásárolt telken épített. A kis épületben kezdetben a család csak a nyári hónapokban töltötte, amikor a város zaja elől ide menekültek. A kis építménynek csaknem négyszögletű alapja volt öttengelyes főhomlokzattal, melyet téglalap alakú ablakok tagoltak keretekben könyöklő-...Read More
Szörcsey Antal Gömörpanyiton (Gömör megye) született 1811. márc. 26-án. Szörcsey Ferenc cs. kir. huszárkapitány (Marosvásárhelyről származott el Gömör megyébe) és Palugyay Erzsébet fia. Magyar, római katolikus. Jogot végez. 1842 – szolgabíró Gömör megyében. Nőtlen. 1848 szeptemberétől a Gömör megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya, részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Okt. 10 (1.) – hadnagy a Lőcsén...Read More
