1930. április 23-án született Pozsonyban. Zenei szakelőadó, zenei szakíró, énekes (meghalt Pozsonyban, 1989. október 24-én, Rétén temették el). Szülővárosában végzett konzervatóriumot, zenei események, hangversenyek, zeneműkiadások szervezője, 1981–1988 között Pforzheimben operaénekes. Több tankönyv, módszertani segédanyag, kórusmű-összeállítás szerzője, összefoglalta a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történetét is (1973). 1961-től a Csemadok Zselízi Országos Népművészeti Fesztiváljainak szervezője volt. 1962–1970...
Vilmos Béla tanító úr (édesapja Vilmos Mihály, igazgató, kántortanító) a háború alatt tanította a nagyobb gyerekeket. Leventeoktatóként is foglalkozott velük. Felesége nem tanított. Három gyermekük volt – két lány és egy fiú. A háború végén titokban feljelentették őket az oroszoknál. A katonák megkínozták a házaspárt, majd saját gyerekeik szeme láttára lelőtték őket, mindkettőjüket egyszerre. A tanító-kertbe lettek...
1918-ban főtanító. Virsík János a méhekről tartott mintatanítást. A Mit élt át a Felvidék? című kötetben írt Bagotáról. 39 év után, 1941-ben vonult nyugalomba, amelyről a Komáromi Lapok így számolt be: „Bagota község búcsúja nyugalomba vonuló tanítójától Emelkedett hangulatú és léleknemesítő ünnepség színhelye volt Bagota község november 16-án, vasárnap, midőn Virsik János bagotai r. kat....
Vitalis Kálmán (vitálosfalvi és stoszházi), földbirtokos Liptó-Ujvárott. Munkája: Méhkaptár. Oklevéllel kitüntetett találmány. Liptó-Szent-Miklós (1904. Németül is. U. ott. Szerző fényny. arczk.).
Vitárius István 1915. január 5-én 47 évesen hunyt el. Részt vett az első világháborúban, a fronton megfázott, karácsonykor hazaengedték tüdőgyulladással, a betegségből azonban nem tudott felépülni. Vitko Egon ózdi hagyományőrző huszárkapitány dédnagyapjáról, a nagybalogi Vitárius Istvánról nevezte el az általa 2007-ben alapított hagyományőrző bandériumot.
1965-ben érettségizett Érsekújvárban. 1970-től publikált, írásai közel húsz különféle lapban jelentek meg. 1983–1986 közt az Iródia tagja. Versei a Földet ér vándorlásunk (1989), BűnRossz Versek Anthológiája (1993) és az Iródia (1994) című antológiában jelentek meg. Első önálló kötete húsz év terméséből válogat, versein a neoavantgárd hatása érződik. Prózájában az elbeszélés, esszé, napló műfaji jegyei keverednek, történetei...
Wahlner Geyza Árpád; Vahlner (Betlér, Gömör és Kishont vármegye, 1864. márc. 26. – Rozsnyó, 1943. máj. 20.) plébános, hittanár. Az egri főegyházmegyében 1887. VI. 19-én pappá szentelik, 1890: átlépve a rozsnyói egyházmegyébe, Rozsnyón káplán, 1891–1916: a rozsnyói premontrei gimnázium és időszakonként az evangélikus gimnázium hittanára, 1910: a gimnáziumi Mária Kongregáció vezetője, 1925–26: nyugdíjazásáig a reálgimnázium...
Wámossy István megírta a A thury-szakállasi ref. egyház múltjának rövid ismertetése című értekezést. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Wickenburg kriptában három sír található:Gróf Wickenburg Ödönné Zalabéri Horváth Stefánia (1830-1921); Gróf Wickenburg Márk (1864-1924), császári és királyi kamarás, valamint felesége Gróf Wickenburg Márkné, Szapáry Eszter grófnő (1885-1944) sírjai.
A Szent Márton-dóm falai mentén több síremlék és epitáfium is látható. A legrégibb közülük az 1549. május 30-án meghalt Widman Borbála (Barbara Widman) epitáfiuma. Pasteiner Gyula a következőket írja róla: (Az epitáfiumok) „jobbára két mezőből állanak, melyet az építészeti keret egybe foglal. Az egyik mezőt beszédes sírirat tölti be, a másikban domború mű van, mely...
A temető felső részén található síremlék Würtzler Vilmos gyógyszerészé, aki 1847-ben Pest minden egészségügyi és kémiai vizsgálatáért felelt, valamit az 1848/49-es szabadságharc idején a Pest-budai Gyógyszerészek Társaságának elnökeként Klauzál Gábor miniszterhez nyújtott beadványt, hogy rendezzék a gyógyszerészek ügyeit. Terbegeci birtokán hunyt el. A sötét szürke kősíremlék felső részén címer látható.
Putnokon (Gömör megye) született 1808. jan. 9-én Záborszky Lajos és Sziklay (Schmidt) Júlia fiaként. Magyar, evangélikus vallású. Gimnáziumot végez. 1827 – önkéntes, 1831 – zászlós, majd hadnagy, 1842 – főhadnagy a 60. Wasa gyalogezredben. Ezrede rozsnyói hadfogadó fiókjának parancsnoka. 1843 – felesége dobai Székely Zsuzsanna (meghalt Lőcse, 1888.), két gyermek apja. 1848. aug. 16 –...
1948. január 29-én született Ipolypásztón, meghalt Somorján, 2005. december 26-án. Irodalomkritikus, esszé- és közíró, szociográfus, szerkesztő, műfordító, irodalom-, művelődés- és könyvtárszervező Ipolyságon érettségizett, Pozsonyban szerzett 1972-ben magyar–angol szakos tanári oklevelet, ezután lap-, ill. könyvkiadói szerkesztő, majd egyetemi tanár, tanszékvezető volt Pozsonyban. Somorján élt. A II. világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom és művelődés egyik kiemelkedő alkotója,...
Sopronban született. A gimnáziumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a teológiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. július 27-én. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. október 20-án zámolyi plébános lett, 1879-ben alesperes, 1882-ben Esztergom-vízivárosi plébános; 1888. február 12-én a nagyszombati, 1889. december 20-án a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Álnevei: Zámolyi, melyet írói név gyanánt...
Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.
Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.
Znám István (1936-1993) egyetemi tanár, a pozsonyi Komenský Egyetem matematikai tanszékének vezetője volt. Minden lehetséges egyetemi titulust megszerzett, több külföldi egyetemen tartott előadásokat, leggyakrabban Kanadában. Ezekről a helyekről üdvözlőlapot küldött, mely mindig úgy végződött: szép itt minden, de a legszebb a világon Balog. Balogra készült akkor is, amikor elérte a hirtelen halál. Hazaindulása előtt még...
A Zsélyhez közeli, az akkor Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. Zsélyben kezdett tanítani, ide tért...
Lőcsei Zsedényi Ede (szül. Pfannschmidt Ede, Lőcse, 1804. március 21. – Budapest, 1879. február 20.) politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Cipszer családba született, egyik őse még német birodalmi nemesként települt át Magyarországra, az egykori Szepes vármegye területére, ahol hamar a megye egyik legtekintélyesebb protestáns családja lettek. Őse 1649-ben III. Ferdinándtól lőcsei előnévvel...
A tragikusan, fiatalon elhunyt, csalári születésű repülőgép-tervező, pilóta és mérnök sírja a temető nyugati oldalán fekszik, a sírokhoz vezető ösvény bal oldalán. A szürke kő síremléken fehér márványtáblán szlovákul, a közepe táján elhelyezett fekete márványtáblán magyarul olvasható néhány sor az elhunytról. A szomszédos sírkövek alatt szülei nyugszanak.
