Szent Vendel a pászorok és a jószág védőszentje. Szent Vendel homokkő szobra, függőleges bordázatú talapzaton a falu szélén, a Tallós felé vezető út mentén. A pásztoröltözékben ábrázolt szent fejét keskeny karimájú kalap fedi, vállán köpeny, oldalán pedig tarisznya lóg. Imára kulcsolt kezeiben juhászlapátot tart, lábainál bárány és borjú hever.
A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. Az emlékszobrot Horváth Vendelnek, az Udinében 1918-ban, 28. életévében, hősi halált halt gyalogos szakaszvezetőnek állíttatták...
A község központjában áll a Szentháromság szobor. Alapításának időpontja 1906. október 18. Állíttatója id. Bugár János és neje. A szobor 1910-ig úgy van nyilvántartva, mint “Szentháromság szobor az Erzsébet-fák előtt.”
A település legszebb köztéri szobra a Szentháromság-szobor a falu déli részén, a valamikori vásártér bejáratánál áll. A fákkal övezett tér ma is egyik legszebb része a falunak. A szobor három egységből épül föl. A talapzat alsó részén egy süllyesztett márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: Felújíttatta a község / önkormányzata 2000-ben Fölötte a talapzat felső részén...
A farnadi katolikus templom mellett található szentháromság szobrot özv. Tallósi Jánosné szül. Mácsadi Anna állíttatta a teljes Szentháromság tiszteletére 1926-ban.
„Az ősi településnyomokat őrző várhegyen és környékén kialakult középkori település a 16. századtól három évszázadon át a Magyar Királyság fővárosa volt. A Szentháromság szoborcsoportot az 1713-ban itt pusztító pestis járvány kapcsán tett városi fogadalomból emelték a 18. században a Duna partján lévő egykori piactéren. A mészkőből faragott, balluszteres kerítéssel körbevett szoborcsoport közepén emelkedő oszlopon Szentháromság-jelkép...
A példásan karbantartott csiffári Szentháromság-szobor és I. világháborús emlékmű a templom udvarán, néhány lépésnyire a templom bejáratától van felállítva.
1817-ben Budapesten született Gömöri és szentiványi Szentiványi József (1817-1906) liptó megyei földbirtokos, „a régi, jó kedélyű, gavallér magyar nemesi világnak egyik korunkba tévedt sugara” (MKE évkönyve). Elsősorban neki köszönhető, hogy a Csorba-tó ma is létezik, hiszen 1870 körül, amikor a tó még köztulajdon volt, lecsapoltatását tervezték. A Csorba-tó ekkor még elhagyatott, megközelíthetetlen hely volt, partja,...
Református lelkész, * Pozba (Barsmegye), 1841. október 18. + Nagyigmánd, 1928. január 22. A gimnáziumot Selmecbányán, a teológiát Pápán 1865-ben végezte. 1867-ben lelkésszé avatták, néhány évi káptalankodás után 1870-ben pozbai, 1882-ben nagypeszeki, 1888-ban nagyigmándi lelkész lett. Elbeszéléseket és egyháztörténeti tanulmányokat írt. Munkái: 1. Monographiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Az egyházmegye megbízásából. Pápa,...
A nagy múltú, Árpád-kori eredetű, szepesi szász város, Szepesszombat műemlékekben gazdag, középkori hangulatú, reprezentatív fő terén, a városházától keletre eső, parkosított részen szerényen megbújik egy kis emlékmű. Olyannyira nem kelt itt feltűnést, hogy rendszerint még a magyar nyelvű útikönyvek, internetes oldalak is megfeledkeznek róla. Pedig egykor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították, annak ötvenedik...
A gazdag szepességi szász (cipszer) városban a reformáció a 16. század közepére teljes sikerrel végbement, hiszen a település lakossága szinte teljes létszámban lutheránussá vált. A közösség ennek megfelelően, továbbra is sajátjaként használta a fő téri Szent György templomot. A Habsburg kézen maradt Felső-Magyarországon a 17. század közepe az erőteljes (és gyakran erőszakos) katolikus ellenreformáció időszaka,...
Szepsi Csombor Márton (1595–1622), „a polgári késő humanista irodalom legérdekesebb, legszínesebb alakja” volt az első magyar nyelvű útleírás, azaz az Europica Varietas szerzője. Szepsi mezővárosban született, Nagybányán és Göncön végezte iskoláit, majd egy évi telkibányai tanítóskodás után, 1616 májusában indult külföldi tanulmányútjára. Úti célja, saját megfogalmazása szerint „az idegen helyeknek látása” volt. Lengyelországból ezért Dánia,...
Bár Szíjjártó Jenő (1919-1986) elsősorban zeneszerzőként és karmesterként ismert, semmiképpen nem hanyagolható el népzenei tevékenysége sem. A kodályi út hiteles felvidéki folytatójaként a népdalokkal való foglalkozása két részből állt. Népdalgyűjtőként – az ötvenes években volt aktív, 1954 és 1958 között 6 szlovákiai magyar tájegység 25 községének 380 dalát rögzítette. A gyűjtések hatására pedig hozzáfogott a...
2015-ben a faluközpont felújításának része volt egy szódásszifon alakú szökőkút létrehozása is. Ezzel a község neves szülötte, Jedlik Ányos István, szerzetes-feltaláló előtt tisztelegnek a szímőiek. A szikvízgyártás feltalálóját az egész magyarság a nagyjai közt tartja számon, és szülőfalujában is méltón őrzik emlékét. „Igyekszünk élhetőbbé, otthonosabbá tenni községünket és ápolni Jedlik hagyatékát. Bízom benne, hogy a...
Szini Sebő Alajos honvédalezredes 1811-ben született Csiliznyárad községben. 1829-től katonaként szolgált a császári hadseregben. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyar hadsereg soraiban harcolt mint a 13. huszárezred alezredes tisztje. Nevét az 1849. április 4-i tápióbicskei csata tette ismerté, amikor a csatatéren párbajban legyőzte az osztrák seregben harcoló egykori barátját, Riedesel bárót, és...
A Szarvassy-kastély parkjában található szobor egy parasztasszonyt ábrázol, amint mosdatja, vízzel önti le gyermekét. A szobrot Szarvassy unokahúga, Kuzmik Lili és annak holland származású szobrászművész férje készítette. Eredetileg szökőkút volt, mely köré kör alakú, magasított medencét építettek. Az 1990-es évekre a medence rész tönkrement, így a Karvai Szakmunkásképző Középiskola növendékei az iskola oktatóinak irányítása mellett...
Az 1990-es évek elején néhány somorjai zenekedvelő fiatalember fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy hely a városban, ahol összegyűlhetnének, gyertyagyújtással emlékezhetnének a zene nagyjaira. Kutatni kezdtek a megfelelő hely után, fellelkesedve keresték fel a város vezetőit is, akik eleinte furcsállották az ötletet. Azonban látva elszántságukat, a régi csendőrlaktanya helyét javasolták nekik a megvalósításhoz,...
A várost elpusztító nagy tűzvész és áldozatainak emlékkapuja. A Szojka-kapu székely kapu, az egyetlen műemlék, amely az 1795-ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód , kicsit megpörkölve de a kapu is megmaradt. A latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem…” emlékeztet az eseményre. Másolata 1996-ban a...
A 2015-ben felavatott Születésfára minden évben új „falevél” kerül. Az előző naptári évben született hetényi gyerekek neve. Őket, szüleikkel együtt a március 15-i emlékünnepségen köszönti az önkormányzat, mint a jövő márciusi ifjait.
1905-ben pártonkívüli, 1910-ben Nemzeti Munkapárti programmal képviselő. 1918-ban, a forradalom kitörésekor visszavonult bacsfai birtokára. A 20-as évek elején megalapította a Magyar Keresztényszocialista Pártot, majd mint a párt elnökét (1925-1932) beválasztották a prágai parlamentbe. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt létrejötte után is megtartotta vezető szerepét. Mindvégig Budapest-centrikus nemzeti álláspontot képviselt. A Hlinka-féle Néppárttal való szövetségre és...
