1849-ben a község határában két csata is volt a császáriak és a magyar szabadságharcosok között. Ennek az emlékét őrzi a Sas utca végébe áthelyezett emlékmű, és a temetőben az elesett hősök tiszteletére emelt obeliszk. Ez az emlékmű eredetileg az utca vége mögötti határi részben állt. Egykori leírása: “Az emlékmű mintegy öt méter magas, fekete –...
A Szepes megyei Felkán 1835. április 23-én született Scherfel Aurél Vilmos (1835-1895) gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában a bécsi egyetemen szerezte. A felkai társasági élet aktív tagja volt, ahol 1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárat, élete vége felé pedig az ótátrafüredi gyógyszertárat is vezette. 1868-1870 között Felka polgármestere volt, felkai háza mellett...
Gimnáziumi tanulmányait és a bölcseletet Pozsonyban, a hittudományokat Győrött végezte. Pappá szentelték 1830. január 31-én. Tizenhárom évig volt káplán, azután adminisztrátor a pozsonyi Lazarethben négy évig. 1849-ben belvárosi, 1855-ben zuckermandli (váralja) helyi káplán lett. Több mint hatvan éven keresztül működött példás lelkipásztorként. Scherz pátert a hívei imádásig szerették, mert az ő lelkipásztorságának egész ideje alatt...
Schulpe György emléktáblája az 1921-ben épült YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülete – Young Men’s Christian Association – YMCA) mára már műemlékké nyilvánított épületén található. A német és magyar nyelvű tábla az esőcsatorna lefolyócsöve árnyékában szinte észrevétlenül húzódik meg, talán ezért is van még a helyén. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte, azután Pozsonyban telepedett le, ahol...
Sebők (Sternfeld) Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Több mint 30 gyerekkönyve jelent...
Tóth András debreceni szobrászművész, a költő Tóth Árpád édesapjának művét 1899-ben állították fel. Ma szovjet hősi emlék áll a selmecbányai honvédszobor helyén, ami a Kammerhof utcában, a Kachelman Panzió mellett, a Glanzenberg altáró bejáratának közelében található. A honvédszobor néhány lövést kapott, de szerencsésen megmenekült, igaz 1919-ben elbontották. Hosszú ideig a várudvar egyik sarkában állt, a...
Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtette a sírkápolnát. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él. Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai...
Simon Gyula feleségével együtt 1939-45 között volt Izsap település tanítója. 1945 után bátran kiállt az izsapi magyarok jogaiért, tiltakozott az üldözés, a reszlovakizáció és a Csehországba való deportálás ellen. Büntetése az volt, hogy rákerült a Magyarországra kitelepített családok listájára öt családagjával együtt. Ennek hatására végül önként hagyta el Csehszlovákiát és Győr-Sopron Megyébe telepedertt le. Emlékére...
Emléktáblát avattak Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár tiszteletére a szlovákiai Révkomáromban az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistái 2013 júniusában. Az emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul is olvasható Skultéty László rövid méltatása, az 1848-as szabadságharc révkomáromi emlékhelyénél helyezték el. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésén a polgári társulás aktivistáin és a kezdeményezés támogatóin kívül Harmati...
Sobieski János lengyel király 1683 szeptemberében Lotharingiai Károllyal fényes győzelmet aratott a Bécset ostromló török sereg felett, majd októberben vereséget mért az oszmánokra Párkánynál, és napokkal később felszabadította Esztergomot. A Limes-Anavum Regionális Kulturális Társulás közadakozásból négy évig gyűjtötte a 33 millió forint értékű műhöz szükséges pénzt. Nyilvános gyűjtésből, pályázatokból, a 2011-ben tragikusan elhúnyt lengyel A....
Sőtér Kálmán (1834, Csúz, érsekújvári járás – 1915 Nyitrakoros, tapolcsányi járás), eredeti családneve Schriff volt. Édesapja, mint gazdatiszt szolgált az esztergomi káptalan birtokain. Gimnáziumi és szemináriumi tanulmányait Esztergomban végezte és Nagyszombatban fejezte be. 1855-tő,l mint gazdasági írnok működött Szcitovszky János érseknél. 1872-ben nyugdíjba vonult, és Inám községben telepedett le. A méhészet kutatásával foglalkozott. 1874-ben egy...
Stampay János 1864-ben született Léván, 1891-ben került Köbölkútra, ahol kántortanítóvá, az iskola igazgatójává választották. Ettől kezdve élete végéig – 1960-ban halt meg – Köbölkúton működik. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart létesítsen, de munkásága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat, estélyeket rendezett, orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Fanemesítéssel is foglalkozott, s erre...
Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Halála óta özvegye Sz. Haltenberger Kinga gondozza az életművet. 2008-ban Szabó Gyula egykori lakását, műtermét emlékházként hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára. Évente...
A katolikus gimnázium egykori tanítványának, a nagy hellenistának, Szabó Istvánnak mellszobra az egykori premontreiek rendháza előtt áll. A kétharmad profilban balra tekintő arcon remekül érezteti a művész az értelem erejét. Egyszerű talapzatán, háttérben az épület sima falával jól hat. A Holló Barnabás által 1897-ben alkotott másfél méter magas kőoszlopon álló szobor volt az első mellszobor...
Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál és Fábry Zoltán mellett a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom legjelentősebb kritikusa, irodalomtörténész, író, aki egyebek közt a szlovákiai magyarokat ért, 1945 és 1948 közötti jogfosztás elleni bátor fellépésével is elkötelezte magát a szlovákiai magyarság mellett. Szalatnai Rezső (1904–1977) Nagyszalatnán született, Szakolcán járt gimnáziumba, a pozsonyi egyetemen szerzett tanári oklevelet....
A Szarvassy-kastély parkjában az eredeti kőkúton a négy évszak ábrázolása látható. A park gondozója Sabla József (beceneve „Tyatya”), karvai lakos volt.
Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Így vannak, akik ehhez az eseményhez kötik magát a városalapítást is. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.
Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, kezében a város kiváltságlevelével. Széchényi György (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja...
A templom bejáratától jobbra, az épület falába illesztett emléktábla. A homlokzaton található fekete márványtáblát Dobos Péter állíttatta a helyi tudósnak, szerzetesnek. A fekete tábla kétnyelvű. Először 1984-ben került ki, de az akkori vezetés leszedette, Dobos Péter saját felelősségre visszaállíttatta, 1985 óta látható újra.
Néhány háznyira az evangélikus templomtól áll Székely Tibor, zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó szülőháza. A rajta függő emléktábla Szabadka város ajándéka, mivel Székely Tibor élete jelentős részét ott töltötte, végső nyugalomra is ott lelt. A háromnyelvű emléktáblán – szlovák. eszperantó és szerb-horvát (Székely Tibor anyanyelvén „elfelejtették” feltüntetni a szöveget) nyelven – ez áll:...
A település baráti kapcsolatokat ápol az erdélyi Csomafalvával. Az itteni fafaragó mesterek 2010-ben egy csodálatos székelykapuval ajándékozták meg a lukanényeieket. A kapu a kastélykertnél áll, mintegy bejáratot képezve a kastélyban helyet kapott iskolába. A fedeles zsindelytetővel kialakított nagykapu kétszárnyas; geometriai- és szívalakzatokkal, virágmintákkal, hold- és napábrázolásokkal díszítve, ezzel a felirattal: „Lukanénye – 2010 – Csomafalva”....
Nagy János alkotása, Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30.- Kolozsvár, 1634. január első fele) életnagyságú szobra a város főterén kapott helyet. A XXV. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozat keretében 1994. október 28-án, délután volt a szobor alapkőletétele. Egy év múlva, 1995. október 14-én avatták fel a szobrot a XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok során a...
A nagyszombati Szent Miklós templom előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós, nagyméretű szobra áll. Szent Adalbert tisztelete egyidős a magyar állammal. Adalbert a védőszentje az Esztergomi Főegyházmegyének, amelyhez 1922-ig Nagyszombat is tartozott. 1543-tól 1820-ig Nagyszombatban volt az egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban az egyházmegye főtemploma a nagyszombati Szent Miklós-székesegyház volt. Az állítás idejére...
