Egy műkőből készült út menti kereszt látható a 170. számú ház telkén. Rajta öntöttvas korpusz s az alábbi felirat van: Isten dicsőségére állította a PETÉNYI család.
A főút egyik kanyarulatában áll a Petrovics-kereszt, vagy Ilo-kereszt. A jellegtelenebb műkő keresztet az azonos nevű család állíttatta másfél évtizede. A dedikáción ezt olvasható: “Imádunk és áldunk téged 1993” (2014-es adat). Valószínűleg régebben is állhatott itt szakrális kisemlék, s talán erre utalhat a tovább hagyományozódott Ilo-féle megnevezés. Az Ilo ugyanis Péter családnév utóneve, s a...
A temetőben egy 18. századból fennmaradt, színezett kő Pietà-szobor található. A temető elülső szögletében a Pietà-szobor mögött álló „öreg halottasházat” a falu egyik polgára újíttatta fel.
A falu végén a főút mellett áll a Piéta-szobor, amelyet 1757-ben állított Gunyis Mihály, 1883-ban Gunyis Ferenc és felesége, Micsek Mária felújíttatta, majd 1919-ben Presinszky János és felesége, Siller Rozália ismét megjavíttatta. A műemlék utolsó felújítására 1999-ben került sor. A tördelt talapzaton polikrómozott Piéta kőplasztika áll, alul Szent Mihály arkangyal és a bibliai Judit szobra...
A volt iskola előtt álló kőből faragott Pieta-szoborcsoport 1854-ben készült. Jókai András és Bogyó Magdolna csináltatta 1854-ben, felújíttatta Kovács Vince.
A szépen karbantartott Pietával díszített kőkereszt 1900-ban készült, és a templom udvarán állították fel. A talapzaton a keresztfáról levett fiát az ölében tartó Mária szobra látható. A talapzat felirata: Ime itt az Üdvözítő, ki értünk annyit szenvedett. Emeltette Kósa Lászlóné szül: Fülöp Julianna 1900 szeptember 23.
Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.
A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...
A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.
A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.
A falunak ma két temetője van. A délkeleti részén található Öregtemető régebbi központi keresztje mára már igen megcsonkult. Valószínűleg a XVIII. században emelhették homokkőből. A keresztnek csak függőleges magas szára áll, rajta a már torz, ugyancsak homokkőből faragott Krisztus-alakzat, a Megváltó jobbra fordított fejével.
A község temetőjében két nagyobb feszület is látható. A régebbi központi temetőkeresztet a két falu egyesítése után állították, ezzel a dedikációval: “Isten / dicsőségére / APÁTUJFAU / 1906”. Az ízléses, ötlépcsős sárgás homokkő kereszten egy öntöttvas korpusz van az INRI felirat alatt.
Réte Község Önkormányzata 2013. november 2-án tartotta a ravatalozó előterében álló harangláb és lélekharang felavatási ünnepségét. Az eseményen megjelent Pozsony megye képviselője, Gujber László is.A hagyományteremtő megemlékezésen felolvasták a falu azon polgárainak névsorát, akik az adott évben hunytak el, s mindegyikük emlékére egy-egy gyertyát gyújtottak. Végül az önkormányzat és a lakosok nevében koszorút helyeztek el valamennyi eltávozott...
A temető felső részében található kőkereszt. A kereszt mellett nyugszik az állíttatója és felesége. Világosszürke kőkereszt, rajta fehér, kék ágyékkötős Krisztus korpusz látható. Talapzata fehér, rajta ugyanolyan színű tábla.
Az egykori falu határát jelző kereszttel szemben álló fém kereszt. Krisztus korpusza eredetileg egy fakereszten függött. A testen arany ágyékkötő látható, feje felett fehér alapon, arany INRI felirat olvasható. Talapzatán fehér márványtáblán aranyozott felirat említi az állításának és felújításának idejét. Két lépcsőn jutunk fel hozzá.
A Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang (özv. Boldog Béláné 358-2. sz. háza előtt) az előzőhöz hasonló, s ugyancsak a ház kiskertjében, az épület mellett áll. Állíttatta özv. Boldog Béláné. Magas betonalapon látható téglalap alakú, vaskeretes képszekrény. A két oldalsó és az elülső kék keret üvegezett, az utóbbi nyitható. A szekrény hátulsó része nyers kőből van kiképezve....
A keresztet a huszadik század elején Sallai Miklós állíttatta a földjei előtt. A II. világháborúban a kereszt erősen megrongálódott, 1946-ban Árendás István újra felállította, de már műkőből, az eredeti korpusszal. A keresztet Isten dicsőségére 1972-ben ismét felújították és a család utódai gondozzák. A felirat már felújításra szorul. Keresztjáró napokon ide is kijöttek imádkozni.
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...
A 122. számú ház előtt, az egykori Skerlecz Máté portáján áll. A feszületeket a helybeliek rendszeresen virágozzák, s úrnapkor, keresztjáró napokon közösen keresik fel.
Stampay János 1864-ben született Léván, 1891-ben került Köbölkútra, ahol kántortanítóvá, az iskola igazgatójává választották. Ettől kezdve élete végéig – 1960-ban halt meg – Köbölkúton működik. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart létesítsen, de munkásága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat, estélyeket rendezett, orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Fanemesítéssel is foglalkozott, s erre...
Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.
A szakrális kisemlékek sajátos formája a szoborfülkés képoszlop, amelynek felső harmadában található a bemélyedés egy-egy szent gipsz-szobrával. A képoszlopok kőböl vagy téglábol készültek. A szapi képoszlop az 1. világháború kitörésének évében 1914-ben készült. A felső fülkében a Szent Családot helyezték el az alkotók akiknek a nevét nem ismerjük. A képoszlopot Koller József és Mise Klára...
…a szőlődombok alatt látható egy négylépcsős, csipkézett szárvégű, vaskorpuszos szürkés kőfeszület. A Szegedi-keresztként ismert szakrális emléket az azonos nevű család állíttatta az 1938-as visszacsatolás után. Talán erre is utalhatott a dedikáció szövege, mely mára már nem olvasható, csupán az évszám – 1942 – maradt épségben.
Egy nagyobbra nőtt tujafa árnyékában, a szürke kőkereszten ezüstszínű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fekete betűkkel írott felirat tájékoztat a kereszt felállításáról.
