Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság kezdeményezésére, több emlékünnepélyre került sor. Október 16-án, Balassi születése 440. évfordulóján, a család ősi fészke, a kékkői várrom mellé épített, múzeumként látogatható barokk kastély udvarán Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Vladimír Siváček, a vármúzeum igazgatója leplezte le...Read More
Az 1994-ben, Balassi Bálint, költő és törökverő katona születésének és halálának jubileumi évében a Palóc Társaság, Balassi emlékének méltó megünneplése iránti kezdeményezését szlovák és magyar állami szervek is felkarolták. A szervezésben oroszlánrészt vállalt a pozsonyi Magyar Intézet igazgatónője, Sunyovszky Szilvia. Így kerülhetett sor június 15-én a központi emlékünnepélyre a szülőhelyen, a múzeumként szolgáló zólyomi várban,...Read More
Erdélyi János költő, drámaíró, népköltészeti gyűjtő, Nagykapos szülötte, emlékének és hagyatékának megőrzése céljából 1965-ben az Erdélyi-unokák, Dobozyné Erdélyi Zsuzsanna és Törökné Erdélyi Ilona, áldozatos munkájából megszületett az Erdélyi János Múzeum, mely a nagykaposi kultúrházban kapott helyet. 2003-ban létrejött a nagykaposi Magyar Közösségi Ház és ezzel egyidejűleg új otthonra talált az Erdélyi János Múzeum is. 2016-ig...Read More
„(…) utcára nyílt a nagyapa irodájának ajtaja” – Szénássy Zoltán a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnöke. 1. Jókay Sámuel 1710-ben telepedett meg Ógyallán. Jókai Mór apja József, aki Ógyallán kezdte meg ügyvédi praxisát, feleségével, Pulay Máriával 1812-től kilenc hónapot töltött a családi kúriában „az öreg családdal”, 3. Jókay Sámuelékkel. 3. Jókay Sámuel gyermekei:...Read More
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek...Read More
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....Read More
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....Read More
Madách Imre földi maradványait 1864-ben a községi temetőben lévő, kis kápolnaszerű építmény alatti, régi családi sírboltban helyezték el. 1909-ben „Nógrádvármegye közönsége” kezdeményezte a költő emlékének szoborral és síremlékkel való megörökítését, de erre csak évtizedekkel később került sor. A méltóbbnak tartott síremlék ügye az 1923-as centenáriumi évben kerül újra napirendre, amikor is Losoncon rendeztek nagyszabású emlékünnepséget,...Read More
Petőfi Sándor 1845-ös felvidéki utazásának utolsó állomása Losonc volt, ahol egy hetet töltött és két verset írt. A költő halálának 50. évfordulója alkalmából Losoncon, 1899. julius 30-án emlékünnepet rendeztek, ennek keretében jelölték meg a házat ahol Petőfi megszállt. Az aranybetüs, fekete márványtáblát terrakotta keret övezte, lanttal, tollal, arany csillagal, babérkoszorúval. Készítője Csordás József (1861-1909) helybeli...Read More
Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...Read More
Stampay János 1864-ben született Léván, 1891-ben került Köbölkútra, ahol kántortanítóvá, az iskola igazgatójává választották. Ettől kezdve élete végéig – 1960-ban halt meg – Köbölkúton működik. Kinevezése után első teendői közé tartozott, hogy énekkart létesítsen, de munkásága kiterjedt arra is, hogy színielőadásokat, estélyeket rendezett, orgonát szerzett a templomnak, harmóniumot az iskolának. Fanemesítéssel is foglalkozott, s erre...Read More
