Dunaszerdahely Sikabony városrészében, annak temetőjében épült fel a korábbi temetői kápolna helyén a Mindenszentek tiszteletére 2012. november 25-én felszentelt templom. Már 2009-ben megszületett a terv az akkori kápolna felújítására és megnagyobbítására, ám a későbbi munkálatok során kiderült, hogy a sikabonyiak közmunkájával 1953-ra emelt épület állaga nem megfelelő, így azt elbontották, s helyére újat, méltóbbat emeltek....
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajosnak kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját. A Honismereti Házban mintegy 500 négyzetméternyi kiállítási területen Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földművelés, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg...
A református templom közvetlen szomszédságában áll. A katolikus vallás kisebb közösségének a 17. századtól kezdve nem volt a faluban temploma, így tagjai kénytelenek voltak a szomszédos falvakba járni istentiszteletre. Csak a 19. században építtetett Ghyczy Rafael egy kisebb templomot klasszicista stílusban. Ezt egy kis folyosó kötötte össze a kastéllyal, ahol a katolikus pap is lakott....
A falut nem kerülték el sem a háborúk, sem a természeti katasztrófák, sem a kolera. A 19. század felében kolerajárvány pusztított a lakosok körében. Amikor a járvány megszűnt, 1848-ban a község lakosai az akkori bíró Karácsony István és az ülnökök Fekete István, Andrássy József, Andrássy Mihály, Andrássy János, Andrássy Péter vezetésével hálából, közadakozásokból egy kápolnát építettek. A kápolna...
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom 1764-ben épült barokk stílusban. A templom falán látható vörösmészkő emléktábla Vaszary Kolos hercegprímás általi 1898-as átépítésének állít emléket. A templom előtti kis temetőben több, a 19. század elejéről származó halálfejes síremlék található, valamint a Nepomuki Szent János-szobor egykori talpköve is itt kapott helyet. A temetőben található Rigler Gusztáv...
Szepsi jelenleg esperesi központ és a kassai püspökség alá tartozik. A Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom idegenforgalmi nevezetesség.
A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban. Székhelye Kassa volt. I. Ferdinánd uralkodásának idején (1526 és 1564 között) a közlekedési viszonyok, a törökökkel és az erdélyi fejedelmekkel való háborúskodás miatt Magyarország keleti részeinek a Pozsonyból való pénzügyi igazgatása nehézkes és lassú volt. Az uralkodó e problémák...
“A szklabonyai római katolikus templom nem messzire áll attól a háztól, ahol Mikszáth született. A Borovszky-féle Nógrád megyei monográfia szerint Isten itteni házát 1396-ban építették gótikus stílusban, de a sok javítás “kivetkőztette eredetiségéből”. Reneszánsz formára alakították, majd a 18. században barokkosították. A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Schematizmusa szerint a templom 1346-ban épült, s Szent Miklós tiszteletére szentelték....
Deáki legnevezetesebb helye az ősi, Szűz Mária tiszteletére épített templom, amelyet elsőként II. Paskal pápa 1103. évi oklevele említett, de több később – 1175-ben, 1186-ban és 1211-ben – kelt okmány is utal rá. Az akkori istenháza – építési ideje nem ismert – kezdetben kápolnaként szolgált. A későbbi, román kori, méltóságot sugárzó deáki templom – a...
1913. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Simon Lajos somorjai plébános az újonnan felépült helyi kápolnát. Egészen a huszadik század küszöbéig nem volt Tejfalunak saját egyházi épülete, csupán egy haranglábon függő harangja, ez szólította imára a hívőket, búcsúztatta utolsó útjukon az elhunytakat, jelezte a veszélyt és hirdette az ünnepeket. 1910-ben adódott először alkalom a falu...
A vágai katolikus templom A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik...
A község nevezetességei közé tartozik a késői gótikus római katolikus templom, melyet 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építettek át.
Dunaszerdahely ezen impozáns épületének telkét az 1900-as évek legelején vásárolta meg „a dunaszerdahelyi sport megteremtőjeként” is ismert Vermes Ferenc földbirtokos, járási szolgabíró. 1905-re a telken földszintes kúriát építtetett, amelyet aztán négy évre rá, 1909-ben megnagyobbítottak, illetve tornyokkal „bővítették” és ékesítették. A 2. világháborúban előbb német, majd orosz csapatok szállásoltak be az épületbe, később, a kommunista...
18. századi kegyhely a koronázó város központjában. A pozsonyi három nemzet ezt a városrészt és templomot egyszerűen csak Blumenthal néven emlegeti. A virágvölgyi plébánia 1770-ben keletkezett az akkori külvárosban. Az első virágvölgyi templom gabonaraktár átalakításából lett, kilenc méter hosszú, 7,5 méter széles, igénytelen épület volt.. A második virágvölgyi templom 1784-ben épült Pozsony város bőkezűségéből. Húsz...
A fő tér nyugati térfalában, nagyjából az Orbán-torony melletti zenélő szökőkúttal „egy magasságban”, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, ma cseréppel fedett polgárház. A palota-szerű kinézettel rendelkező, több építészeti stílus elemeit magán hordozó, romantiklus, ill. neogótikus épületet Vitéz György földbirtokos nemes építtette maga és családja számára 1849-ben, Fischer József építésszel. Korábban helyén három középkori...
Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt....
A hajdani romos Gyürky-kúriát néhány éve elrombolták Apátúfjaluban. Egyes helyeken barokk kastélyként emlegetik, valójában azonban egy kétszárnyas, földszintes kúria volt, középen oszloptornácos timpanonnal. Utoljára a Schusdek család lakta. Vele szemben, az út másik felén állt a második világháború előtt a Schusdek-major. Mára az itteni hosszú cselédházak is eltűntek már. Áll még az uradalom egyik nagy...
A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...
Magyarország vármegyéi és városai: A teljes „Borovszky” című monográfiában a következőket olvashatjuk a zsélyi birtok és a kastély történetéről: „Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat...
A fő tér keleti térfalában, a Szent Erzsébet székesegyház közvetlen közelében álló, reprezentatív, barokk palotát több középkori telek egesítésével kialakult területen építtette Abaúj megye, ill. Orczy Lőrinc főispán 1779-ben, Langer János bécsi építész tervei szerint. Mai formáját a Gerster Béla kassai építész tervezte, 1887-89-es átalakítás nyomán nyerte el. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház...
1465. május 19-én kelt II. Pál pápának azon bullája, melyben engedélyezte Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) számára egy magyarországi egyetem megalapítását. Korábban Nagy Lajos király (ur. 1342-1382) 1367-ben, Pécsett, illetve Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán hozott létre felsőoktatási intézményeket, ezek azonban a legjóindulatúbb becslések szerint is 1410 körül befejezték működésüket. Hunyadi Mátyással 1458-ban egy...
A faluban megtaláljuk még a népi építészet szép emlékét, a nyeregtetős, a sátortetős, a kontyfedeles és a deszkaoromzatos házakat az oszlopos tornáccal, a tipikus padlásfeljárókkal. Közülük néhányat jó érzékkel felújítottak. … A házak legtöbbje régen nem két- és háromosztatú volt; építési anyaguk – mint már említettük is – a vályog és a kő. A tetőt...
Az 1920-as években zajló „nagy vita” idején, amikor a zsidóság két vallási ágra szakadt Dunaszerdahelyen, az Ádász Jiszráel Imaegyesület 1927-ben új templomot épített magának (zsidó iskola udvarának a végében). Az Ádász Jiszráel néven ismert zsinagóga a Nagytemplomot méreteiben nem közelítette meg, ám nagy és tágas volt. 1945 után a zsinagógát felújították, ám a töredékében visszatért...
Aha község lakossága túlnyomó részben mindig katolikus volt, bár évszázadokon keresztül csak Verebélyre járhatott istentiszteletre. Az itteni Szent Imre-templom 1749-ben épült barokk stílusban. Kisebb, egyhajós építmény, ívesen záródó szentéllyel, hozzáépített kis sekrestyével, ormos főhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávkeretek tagolják, a koronapárkánnyal elválasztott torony gúlasisakos. 1958-ban az épületet egyszerű kereszthajóval bővítették. Az eddigi templom...
