Nagyabonyi Csiba Imre királyi tanácsos 1761-ben, saját költségén felépítteti a település Szentháromságra felszentelt katolikus templomát. A település fíliája Hodos lett. 1790-ben kirabolják a templomot, amely után az egyházi hatóság leromboltatja a templomot körülvevő erős kőkerítést, nehogy „menedékül szolgáljon gonosz szándékú embereknek”. Röviddel ezután megszűnik a templom körüli temetkezés. 1811-ben Szlusny János plébános a rendkívüli éhezések...
Nagymegyeren 1920. május 16-án Lepicz János plébános és Tóth László tanító alapította a Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet. A szervezetnek a harmincas években 140 tagja volt. A katolikus ifjúság kulturális életének szervezői voltak a harmincas években, Hencz Pál tanító vezetésével. Ekkor épült a Legényegylet otthona is. Az épületben ma a városi könyvtár található. Külső falán van...
A templom az 1750-es években épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették. Azóta többször újították, javították. A legutóbbi komolyabb renoválására az 1997-1999-es években került sor.
A barokk és klasszicista stílusjegyeket viselő református templom 1784-ben épült, tornyát 1792-ben építették hozzá. Az orgonája 1900-ból származik. A templomkertben régi sírkövek találhatók. Az 1947-es Bátaszékre való kitelepítés 50. évfordulója emléktáblája a templomban található.
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű a 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították, 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.
A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az...
A tetszetős külsejű városháza díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. Ősrégi idők óta e helyen állott a városháza. A mai copf stílusú épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen levő chronostikon is mutatja: IVstItIae atqVe seCVrItatI pVbLICae eX fVnDaMentIs posIta. Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül,...
Az 1860-as évek végére már kicsinek bizonyult a közösség imaháza (az elsőt időközben elbontották), így a nagy zsinagóga mellett (attól a főutca felé esően) építették fel Magyarország egyik legnagyobb ortodox zsinagógáját, a Nagytemplomot. A keleties stílusú, monumentális méretű épület a nagy rabbi, Jehuda Aszád fiának és utódának, Áron Smuél Aszádnak a rabbisága alatt készült el...
Az első gombai nemesi rezidencia a Gombay család erődítménykastélya volt, amelyet a korabeli okiratok is említenek (1364). Nem ismerjük az alakját, sem a helyet, ahol állt. A 17. század 60-as éveiben Szelepcsényi György érsek építtetett a községben erődfallal körbevett reneszánsz kastélyt. A sarkokon tornyokkal megerősített négy erődfallal körbevett négyzet alakú udvaron állt a lakásként szolgáló...
1672-ben a szerdahelyi református prédikátort előbb sikabonyi, majd nemeshodosi fíliájára űzik. Röviddel ezután válik Nemeshodos anyaegyházzá, a „helvetica confession lévők” 1689-es császári és királyi oltalomlevele által, mely megengedte, hogy itt gyakorolhassák hitüket, s „melynek az erejével, helységükbe Prédikátort tarthattak”. 1729-ben Hodos több helység anyaegyháza lett, ám 1732-ben betiltották számukra a vallásgyakorlást egészen 1783-ig. Csak ezután,...
Az 1774-75-ben épült templomot közvetlenül Mária Terézia utasítására építették barokk-klasszicista stílusban. A Szűz Mária tiszteletére emelt templom bejárata feletti süttői márványból készült tábla a pozsonyi régi városháza udvarán található tábla pontos másolata.
A Németh-malom 1884-ben hajómalomnak épült, 1906-ban cölöpös vízimalommá alakították át, majd 1916-ban, korszerűsítése keretében, további felépítményt telepítettek hozzá. Az építményben fennmaradt a teljes gyártási technológia, amelyet főleg gyárilag készített berendezés képviselt: az őrlőmű, maghántoló, – tisztító – a triőr -, a szitasor és a szállítófelvonók. A meghajtásról a két áttételű vízikerék gondoskodott. A malom 1951-ig üzemelt. Utolsó tulajdonosa,...
Pozba település egykor a Verebélyi járáshoz tartozott, lakói a magyar nemzet tagjainak vallották magukat és nagyobbrészt református vallásúak voltak. Jelenleg a fajkürti plébánia joghatósága alá tartozik. Borovszky Samu Bars vármegye leírásában azt írja, hogy a Balogh nemzetség ősi családi fészke volt, mely már 1339-ben, Károly Róbert király iratában szerepel. Később a Bencsík és a Barlaghy...
A négy saroktornyos barokk kastélyt Szelepcsényi György hercegprímás építtette, később a cisztercita rendnek adományozta. 1902-ben az állam vásárolta meg, ma gyermekotthon.
A Pozsonyi főpályaudvar egy vasúti átmenő pályaudvar. Az első fogadóépület 1848-ban készült el a Bécs–Pozsony és Břeclav–Pozsony (az 1848-as épület ma a vasúti rendőrség székhelye). 1871-ben a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal megépülésével párhuzamosan új épület készült az eredetitől 300 m-re északra. Ez elé 1987-ben egy nagy, félbevágott nyolcszög alakú, üvegkupolás fogadótermet húztak, amelyet a népnyelv „Üvegháznak” nevez. A...
A Halász-kapu egyike a Vár-hegytől keletre kialakult Pozsony város legkorábbi erődítésén nyíló négy kapunak. Feladata szerint a várost kötötte össze a Duna mentén kialakult elővárossal, ahol kisiparosok, halászok és mészárosok laktak. 1529-ben, a török veszélyre tekintettel befalazták. Később újra megnyílt, de csak gyalogkapuként. Mária Terézia uralkodása alatt, 1754-56-ban az egész kaput felújították, és az uralkodónőről...
Az igen kicsi, kápolnaszerű Notre-Dame-templom (Miasszonyunk) az Óvárosban található. Az épületet 1754-ben emelték barokk stílusban. A korábban hozzá tartozó kolostorban – melynek alapkövét 1750. május 13-án tették le – ágostonos kanonokrendi apácák éltek és elemi iskolát is tartottak fönn (ma is általános iskola). A kolostor első lakói Régensburgból érkezett, nőneveléssel és -oktatással foglalkozó lakói 1754....
A Jezsuita-premontrei templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem,...
„A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az „Ördögkemencze” nevü barlang fölé vezet, mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század...
2003-ban, be kellett zárni a lekenyei kisiskolát, ráadásul óvoda sincs a faluban. Az iskola épületében a nyugdíjasklub működik, az evangélikus templom mögötti egykori óvodában pedig helytörténeti szobát rendeztek be, amelyet egy szövőszék ural, és a régi paraszti élet sok más tárgyi emléke tölti meg a falatnyi helytörténeti házat.
A város legrégibb iskolájának írásos nyomát már 1332-ből megtaláljuk – ekkor tanítóját is ismerjük (Iwan). Az idők során az iskola telkét a kegyúr, a Pálffy család bővítette, kis épületét többször újjáépíttette (leégett stb.), a korban szokásos, egyszerű módon: vályogból tapasztott fallal, s náddal (majd a későbbi korokban fazsindellyel) fedetten. Az épület egyben a plébános felügyelete...
A templomot 1817-ben adták át rendeltetésének. Felépülése előtt kápolna állt ezen a helyen. A templomot államalapító királyunknak, Szent Istvánnak tiszteletére szentelték fel. Az 1914-ben beolvasztott nagyharangot 1925-ben közadakozásból pótolták.
A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között. A magyar állam – Thallóczy Lajos kezdeményezésére – 1905-ben leszereltette és 29 ládába...
Karva román kori római katolikus temploma mellett álló harangláb, mely már elektronikusan működik. Régi fa harangláb a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette. A karvai harangláb az 1970-as években egy régi fényképen. A fénykép Zsírosné Hegedűs Magdolna gyűjteményéből való.
Az első templom a XIII. század első felében készült forró mészhabarcsba fektetett lapos, vörös téglákból. Négyszögletes hajójához kelet felől félköríves szentély kapcsolódott, és hogy a nyugati tornya is megépült az 1300-as évek elejéig, bizonyítja a déli oldala lábánál a késő román kori ajtónyílás. A magas, gótikus arányú, sarkain lépcsőzetes haránttámos harangtorony a XIV. századi átépítés...
A templom 1848 és 1850 között épült, késő klasszicista stílusban. Az építészeti munkálatokat Neshleba jókai építész mester vezette. Rózsafüzér Királynője ünnepe október 7-én van, ekkor van a községi a búcsú. A harangot 1849-ben Lichtenstein Zsófia hercegnő ajándékozta a tárnokiaknak. 1902-ben Németh Antal és felesége Tóth Júlia a templomhoz tornyot építtetett. Egyúttal az épület belső részeit...
Somorja város külterületén fekszik ma Sámot település, mely egykor pozsonyi várjobbágyok lakhelyeként önálló faluként szerepelt az iratokban (1238). Ma pár százas lélekszámú alvó település, melynek határában áll az Árpád-kori Szent Margit-templom. A legkorábbi fennmaradt hivatalos dokumentumok, melyek tanúságot tesznek létezéséről, 1260 körüli évek környékére helyezik e román stílusú templom megszületését. Alátámasztja ezt az 1978-as régészeti...
Dunaszerdahely második legrégibb épületét Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtette unokatestvére, Padányi Biró István számára. A veszprémi püspök megbízásából 1753/54-re épült fel Pókatelkén. 1805-ig a kastély Biró udvarházként ismert. Tőlük Kondé József Benedek szerezte meg a Kondé család számára, aki a 19. század legelején saját ízlésük szerint átalakította (ekkor került fel az épület oromzatára a...
