Újfalun (Dunaszerdahely egykori városrészében, amelyet Szerdahelytől csupán egy utca, a mai Fő utca választott el) állt a„késő klasszicista stílusú, kétszintes, kéttengelyes, timpanonnal zárt, négyzetes ablakokkal és lizénákkal tagolt, hangsúlyos középrizalittal ellátott épületet” – vagyis közismert nevén a Fehér kastély. A nemesi kúriát az itt is birtokos Benefai Bacsák család egyik tagja, Bacsák Móric huszárkapitány építette...
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó mai, gazdagon díszített, klasszicizáló későbarokk formáját 1782-ben nyerte el. Nevét a Habsburgok címerében látszó fekete sasról kapta, amely a ház cégérében is helyet kapott. A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is. A ház az 1700-as évek...
A kastélyt Jeszenák János báró építtette 1766-1769 időintervallumban osztrák barokk stílusban. A kastély később a Draskovics Vay és Strasser család tulajdona volt. Az I. világháborúban katonai kórház volt, majd leégett. 1946 után a kastélyban iskola és különféle intézmények működtek. 1953-ban átalakították és kibővítették, gyermekotthont rendeztek be benne, később fiúnevelő intézet lett. 1993-ban a győrvári Strasserek...
Vágújhelytől északnyugatra található a Fehér-Kárpátok részét képező Bosáci völgy bejáratánál, mintegy hallgatag őrzőjeként áll egy dombon a gallyasi megerősített román kori templom. A lakosságnak viszonylagos védelmet biztosítva, a pusztító ellenséges támadások elől a Vág folyó völgyét különböző pontokon várerődítmény-rendszerek védték. A gallyasi templom környéke a erődrendszer gyenge pontja volt, ezért építettek a templom körül egy...
A szabadkőművesek találkozóhelyei kezdetben főúri rezidenciák, polgári házak illetve bérelt lakások voltak. Így volt ez sokáig Pozsonyban is. A pozsonyi A hallgatagsághoz (Zur Verschwiegenheit) páholy 1879-től egy Híd utcai szállodában (ma a Carlton) bérelt tizenegy szobát a harmadik emeleten több mint harminc évig – minden megvolt, ami egy páholyhoz kell, szentély, az elveszett lépések csarnoka...
1423 és 1442 között Pálóczy György esztergomi érsek templomot építtetett a településen. A gótikus stílusban felépített gyarmati templom volt a Szikince-völgyben állítólag a legelső templom. Háromsoros földsánccal, majd hatalmas kőfallal volt körülvéve, amely a lakosság védelmét volt hivatott szolgálni. A templom a török alatt megrongálódott, de később barokk stílusban újjáépítették és tornyot is építettek hozzá....
A XVI. század második felében a reformáció térhódítása következtében a falu lakossága is áttért az új hitre. Az első időkben a reformátusok az 1423-42 között épült templomot használták, azonban azt 1711-ben elkobozták tőlük és a Türelmi Rendelet (1781) után sem kaphatták vissza. Ezért legelső gondjuk a templomépítés volt. Engedélyt nyerve 1781 és 1784 között felépítették templomukat klasszicista...
A mai bíróság épületének felépítését a Magyar Királyság igazságügyi miniszterének 1906. február 22-ei rendelete alapján rendelte el a pozsonyi törvényszéki elnök. Az egykori temetővel szemben lévő építkezési telket (mintegy 400 négyszögölt) még 1902-ben ajándékozta erre a célra a dunaszerdahelyi Tauber József. A járásbíróság tervét, de 1907-es kivitelezését is az ismert dunaszerdahelyi építész, Wyberál József vitte...
A Jiringer család kastélya a 19. század első felében későbarokk stílusban épült. 1884-ben akkori birtokosa, Linzboth Mihály átépíttette és jelentős gazdaságot hozott itt létre. Az első világháború után a Jeszenszky családé lett. A második világháború után államosították és lakókat telepítettek bele. Később irodaépületként szolgált. Kisebb park övezi.
Alig akad tájainkon olyan község, ahol egyazon felekezetnek két temploma is lenne. Eme ritka települések egyike Lukanénye, a közel másfélezer lakosú, hajdani Hont megyei falu. … Pintér Zoltán [település egykori plébánosa] így emlékezett vissza később a templomépítkezésekre: „ … Ám volt öröm Lukanényén is, mert még ugyanazon délután [1993. November 6.] a püspök atya megáldotta...
A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett a faluban református gyülekezet, amely 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül, hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574...
Az 1990-ben alakult a Cházár András Alapítvány felújította és katolikus templommá alakította át a szülőházat. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a hozzáépitett...
A Szent Miklós téren (régi magyar nevén: Főtemplom tér) álló kanonokház középkori eredetű épület. A bejárat fölött, az első emelet magasságában, két festménytöredék látható. Az egyik Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolja, a másik a holdsarlón álló Szűz Máriát. A képek alatti feliratok (kronosztikonok) sajnos már nem teljesek, így az ott „elrejtett” évszámok sem határozhatók...
A kastély 17. századi, reneszánsz eredetű, a Pálffy-család építtette birtokukon. Ma a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fiókarchívumának egyik levéltára működik benne.
Az 1785 előtt épült klasszicista stílusú kápolnát 1884-ben már átépítették. Egyhajós belső terét síkmennyezet, egyenes záródású szentélyét poroszsüveg-boltozat fedi. Oltára barokk-klasszicista és egyidős a 19. századi átépítéssel. Szent Flórián és Szent Vendel plasztikája 1800 körül készült. A bejárat feletti szoborfülkéből a védőszent szobrát 1991-ben ellopták. A kápolnát az 1980-as évek végén felújították.
Az avardombra épített kápolnát 1735-ben Bakó István pozsonyi püspök szentelt fel a Szentháromság tiszteletére. Később a szakrális helyet nagyobb templomhajóval bővítették, s belseje is átalakult. Jelenleg a megmaradt kápolnarész a templom szentélye. A régi oltárból csak a Szentháromság barokk képe maradt meg, a főoltár helyén pedig az áldozati asztal foglal helyet. Tőle oldalra, állványokon helyezkedik...
A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen...
A római katolikus templom szomszédságában áll, és a református templom mellett jelentős műemléke a községnek. Az eredetileg barokk stílusú épületet Amade Tádé bősi gróf építtette a 18. század második felében. Nyilván nem lakott e kastélyban, ez valószínűleg a birtok intézőinek lakhelye volt. Később az Amadék bérbe adták birtokuknak az itteni részét a Ghyczy családnak. Ghyczy...
A római katolikus templomot Szelepcsényi György hercegprímás építtette 1679-ben a török időkben elpusztult középkori templom helyett. A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok...
Az evangélikus templom 1902-ben épült, egyszerű egyhajós belső tere egyenes szentélyzáródású, előtere a vele egybeépített harangtorony. A templomban található az első világháborús, a templom külső falán a második világháborús emléktábla.
„A paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek lévai róm. kath. leánynevelő-intézetének kezdeményezője a lévai születésű Szepesi Imre budapesti tud. egyetemi tanár volt, mivel azt tapasztalta, hogy itt a leánynevelés, sőt maga az elemi oktatás sem felel meg a követelményeknek, a mennyiben a 60-as évek végén a tanköteles leánygyermekeknek alig harmada járt iskolába és ezek is...
Léva középkori erősségét Léva város belterületén kereshetjük fel, messziről csak a felsővár sziklatömbje emelkedik ki a környező lakótelepi háztömbök közül. A D-i oldalon épült, egykori fahíd helyén napjainkban már egy hosszú kőhíd íveli át a régen feltöltött széles vizesárok helyét. Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni...
Hegyalja aranya: a nényei bor. 1599. folyamán. A középkori Magyar Királyság egyik jelentős borvidékének Lukanénye és környékének az úgynevezett honti vagy más forrásból nényei Hegyaljának borászata a legősibb és legjelentősebbek közé tartozott a borászat középeurópai meghonosítása óta. Korabeli dokumentumokkal bizonyíthatóan az Ipolyvölgye északi részének területéről már a 15. században is szállítottak bort Budára, a hegyaljai...
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom, és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. /… / De azon községek és egyházközségek, amelyek elsők között alakultak, megmaradtak az esztergomi érsekség hatáskörében. Ezt az is bizonyítja, hogy a Nényei...
A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi „Haladó-kör” egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt...
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje; latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van,...
