Inám község aránylag kompakt módon fennmaradtak a 19. század végén a 20. század első felében épült parasztházak, köztük a 117-es számú portán álló lakóház.Read More
Inám község aránylag kompakt módon fennmaradtak a 19. század végén a 20. század első felében épült parasztházak, köztük a 192-es számú portán álló, 1938-ban épült lakóház.Read More
Ipolykeszi több látnivalót is kínál az idelátogató vendégeknek. Mindenekelőtt a népi építészet emlékei érdemelnek figyelmet. A zsellérházak általában kétsejtűek voltak: pitvarból és szobából álltak. A nyeregtetős házaknál az oromzat rendszerint egybeesett a homlokzati fallal. (Ilyen deszkaoromzatú ház mára már kevés akad a faluban, s többségük felújításra szorul. /…/ Egy nagyobb gazdáé lehetett a 36. számú...Read More
Ipolykeszi több látnivalót is kínál az idelátogató vendégeknek. Mindenekelőtt a népi építészet emlékei érdemelnek figyelmet. A zsellérházak általában kétsejtűek voltak: pitvarból és szobából álltak. A nyeregtetős házaknál az oromzat rendszerint egybeesett a homlokzati fallal. [Ilyen deszkaoromzatú ház mára már kevés akad a faluban, s többségük felújításra szorul.] /…/ 1913-ban épült Újfaluban az 5. számú gazdaház....Read More
Ipolykeszi több látnivalót is kínál az idelátogató vendégeknek. Mindenekelőtt a népi építészet emlékei érdemelnek figyelmet. A zsellérházak általában kétsejtűek voltak: pitvarból és szobából álltak. A nyeregtetős házaknál az oromzat rendszerint egybeesett a homlokzati fallal. (Ilyen deszkaoromzatú ház mára már kevés akad a faluban, s többségük felújításra szorul.)Read More
Tőzsér Árpád a „Séta a pozsonyi Káptalan utcában” című visszaemlékezésében a következőket írja a Káptalan utcai „kis Prépostlak”-ról: „Szabadon csodálhatók viszont a szintén közeli 15-ös számú ház, az úgynevezett Kis Prépostlak román stílusú idomai és frissen felújított külső falfestményei. De mindez már az én személyes történelmemnek is része. A hatvanas években sokáig laktam a közeli...Read More
Bacsfa már a régmúltban egyesült Szent-György-Úr és Szentantal falvakkal, utóbbi egy jelentős búcsújáróhely napjainkban is. Lippay György esztergomi érsek egy templomot és kolostort építetett Szent-György-Úr közelében. Az alapkő letételére 1660-ban került sor, de az érsek halála után (1666) az építkezés leállt. Szelepcsényi György érsekké avatása után az építkezések folytatódtak. A főoltárt gróf Lippay György építette...Read More
Balony községben már 1830-ban működött iskola.A Fő utcán lévő épületben nyitották meg 1949/50-es évben a magyar tannyelvű oktatást lehetővé tevő nemzeti iskolát.Táblája a 20 század ötvenes éveiből az épület külső falán ma is látható. A községben az iskola az 1970-es évek körzetesítésekor megszünt.Read More
A fő tér Nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes barokk palota. Az öt tengelyes, igen hangsúlyos pilaszterekkel tagolt homlokzat legdíszesebb eleme a két oldalon kőből faragott, barokk szobrok által tartott oszlopfőkkel ékesített, kőkeretes főkapu, mely fölött az első emeleten ívelt, kő korlátos erkélyt találunk. A főhomlokzat ablakait erősen plasztikus párkányok és vakolt keretek...Read More
Kelecsényi család Nyitra vármegyéből származik. Első ismert őse K. Tamás 1367-ben királyi ember. A családi leszármazás az 1585-ben élt Mátyástól vihető le. Idővel átszármazott Trencsén, Pozsony és Bars vármegyékbe. Tagjai közül Zsigmond (1768-1816) trencséni főszolgabiró; fia Gáspár, (1787 † 1858), ennek fia Rafael (sz. 1825) 1847-ben Nyitra vármegye tiszteletbeli aljegyzője, Bessén, Nagy- és Kis-Fajkürtön, Baracskán,...Read More
Barsbese első temploma a pápai tizedjegyzék szerint már a 14. században állt. A ma is látható Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1770-ben épült.Read More
A Benyovszkyaknak a községben két sírboltja – mauzóleuma – volt. Az első a régi temetőben állt, melyet azonban már régebben felszámoltak. Ez volt a Benyovszky család régi sírhelye, melyet a XIX. század első felében építettek. Ez négyzet alapú, négy timpalommal és kupolával díszített klasszicisztikus stílusú épület volt. A mauzóleum belsejét igényesen oldották meg, stukkókkal, falsávokkal...Read More
A 14. század második harmadában már bizonyosan állt Bős (egykori) temploma. „Voltak valaha ennek a templomnak dicső és kiváló kegyurai, elsősorban bizonyos Margit, aki előkelő vérből származott. Ő emelte egykori romjaiból (a templomot), újjáépíttette és miután az idők viszontagságai következtében a hosszan tartó elhagyatottság folytán nem volt meg többé, hogy melyik szentnek a tiszteletére épült,...Read More
A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...Read More
A község legrégibb épülete a 13. századi korai gótikus stílusban épült református templom. A templom belsejében látható freskók a 14. század elején készültek. Az épületet nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították. A templom közelében áll a 18. századi faszerkezetű harangláb, amelynek a nagyharangja a 15-16. században készült. A közvetlen szomszédságában fából készült harangláb áll, amelyben a két...Read More
A templom Dunaszerdahely legfiatalabb középületei közé tartozik, 1998-ra épült fel, posztmodern stílusban, testvérgyülekezetek segítségével. Az 1990-es évek elején nemcsak templom, hanem egy épületkomplexum felépítése volt a cél, amely magába foglalta a lelkészlakást és a gyülekezeti alkalmak számára létesült helyiségeket is. A gyülekezet erre több külföldi, és szlovákiai egyházi szervezettől kapott támogatást, illetve Dunaszerdahely városa is...Read More
A műszaki műemlék dunatőkési vízimalom a Csallóközben hajdan működő több száz vízimalom utolsó hírnöke. Festőien szép környezetben, a Kis-Duna tőkési ága jobb partján találja meg az idelátogató a háromszintű hófehér épületet, mely hatalmas kerekével már messziről felhívja magára a figyelmet. A malomban fennmaradt az eredeti berendezés: a vízikerék, az őrlőmű, az osztályozó és gabonaszelelő az...Read More
A temetőhöz vezető útra merőleges utcán látható a falu kútja. A helyiek szerint a világ közepe. A legenda szerint egy török tiszt rangjelzéséről – ahogy ivás közben a kút fölé hajolt – beleesett egy aranyalma. Sajnos ez azóta sem került meg. Vize iható, rendszeresen járnak oda a falubeliek. A kút 4 oszlop között áll, takaros...Read More
A Szent Péter és Pál tiszteletére emelt római katolikus templomot gróf Esterházy Imre hercegprímás építtette 1730-1732-ben a helység két romba dőlt egyházának köveiből .Read More
A fegyverneki református gyülekezet templomáról szóló első említés az 1662-es vizitációs jegyzőkönyvben történik, mely szerint a templom nagyon rossz állapotban van. 1695-ben kijavítják és fatornyot is emelnek föléje. 1804-ben tűz hamvasztja el a egész falut és az egyházi épületeket is. A szomszéd egyházmegyék és a barsi esperesség összesen 868 forintnyi adománnyal sietnek a szegény egyházközség...Read More
