A kistatai temető központi nagykeresztje papi és előkelőbb családok sírjai közt áll. A kőkorpuszos, INRI-feliratos, egyenes szárvégű homokkőkereszt egy magas, téglalap alakú oszlopon látható. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordítva, kezei vízszintesen, lábfejei egymáson vannak a keresztszárakra feszítve. A kereszt régi, valószínűleg a XVIII. századból származik, dedikációja nincs.Read More
Az avardombra épített kápolnát 1735-ben Bakó István pozsonyi püspök szentelt fel a Szentháromság tiszteletére. Később a szakrális helyet nagyobb templomhajóval bővítették, s belseje is átalakult. Jelenleg a megmaradt kápolnarész a templom szentélye. A régi oltárból csak a Szentháromság barokk képe maradt meg, a főoltár helyén pedig az áldozati asztal foglal helyet. Tőle oldalra, állványokon helyezkedik...Read More
A csehszlovákiai magyarok második világháború utáni kitelepítésére emlékeztek Tallóson. A megemlékezés 2017. október 14-én a helyi római katolikus templomban tartott szentmisével kezdődött. Túri Török Tibor a kitelepítések áldozatainak emléket állító alkotásának leleplezését követően a kultúrházban került sor a helyi alapiskola diákjainak előadására. Az emléknap alkalmából került bemutatásra Gágyor József, „Még a lélek is reszket az...Read More
A kopjafát a kitelepítés 60. évfordulójára állíttatta a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete, a kopjafa leleplezésén részt vett Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés akkori elnöke is. Készítője vargyasi, székelyföldi, erdővidéki fafaragó.Read More
2005-ben az egyházközség (ThDr. Karaffa János), az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a csallóközi községből 1945 után kitelepített és deportált családok emléke iránti tiszteletből emlékhelyet alakítottak ki a templom mellett. Az emlékkeresztet a falu adományként kapta. A falunapon tartott megemlékezést 2005. augusztus 27-én tartották, amelyre a kitelepített...Read More
A kitelepített és deportált gútai polgárok emléktáblái (1994, 2007) az egykori temető főbejárata alatt találhatók. A kitelepítés és a deportálás éveiben (1947-1948) otthonaikat erőszakos módon elhagyni kényszerült gútai családoknak állítanak emléket. Gútáról mintegy 2500 embert érintett a kitelepítés, amelynek során családokat, barátokat szakítottak szét, és megalázó rabszolgamunkára kényszerítették őket.Read More
A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Hasonló emléktábla került a következő évben az apácaszakállasi kultúrház falára is.Read More
A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Egy évvel korábban hasonló emléktábla került az ekecsi kultúrház falára is.Read More
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A jobb oldalon elhelyezett gránittábla a 60 Magyarországra kitelepített és 79 Csehországba deportált család emlékét hirdeti. 1997. szeptember 21-én, a kitelepítés 50. évfordulóján megtartott emléknapon Lukács Vince, akkori polgármester leplezte le és Ft. Csoma László püspökhelyettes, deregnyői lelkész áldotta meg. Az emléktábla felirata...Read More
1947-ben Beretkéről Csehországba kitelepítettek emlékére készíttetett a Bene család jóvoltából az 58. évforduló alkalmából, 2005-ben. Bán József, Bene János, Zula Márton és családjai emlékére.Read More
A kitelepítettek és deportáltak 1999-ben felavatott főtéri emléktáblái a II. világháborút követő évek magyarellenes intézkedéseit elszenvedőknek állít emléket. A Csallóközben a deportálás által hatványozottabban érintett települések közé tartozott az Alsó-Csallóközben Gúta és Megyercs. Megyercsről Gyönkre a következő családokat telepítették: Semsei László, Semsei Zoltán, Tóth Ignác, Dusa Gáspár, Dusa Rudolf, Dusa László, Kasznár Gyula, Závódszki János,...Read More
2002. július 7-én, a 8. Hídverő Napok keretében a kitelepítettek és meghurcoltak tiszteletére emlékművet avattak Marcelházán. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az egykori deportáltak nevében Édes Dezső szólt az egybegyűltekhez. Az avatóünnepségeket követően Varga Róbert fotóiból nyílt kiállítás, Fehér Csaba történész pedig a háborút követő évekről tartott előadást....Read More
A nagysallói diadalt követően a honvéd hadseregnek Poeltenberg Ernő tábornok vezette VII. hadteste 1849 április 20-án, itt harcolta ki a továbbjutást az osztrák ostromgyűrűböl felmentve Komárom erődjét. A 150. évforduló emlékére állíttatta Köbölkút önkormányzata.Read More
A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen...Read More
A dunaszerdahelyi, Kisudvarnoki úti köztemetőben, a papsíroktól nem messze, elhanyagolt, méltatlan állapotban találunk rá a dunaszerdahelyi köztemető legrégibb, s városunk történetének egyik legfontosabb sírjára. A vörös márványból készült, a kereszten koponyával, alatta lábszárcsontokkal díszített sírjel felirata eléggé lekopott, de még olvasható. A krónikából, de további elbeszélésekből is tudjuk, milyen díszes, nagy kriptája volt az egykori újfalui...Read More
Az iskoláról 1753 óta vannak adataink, mivel plébánia csak azóta van, s így egyházi levéltár is. Ezek alapján az iskolát és a kántortanítói lakot a méltóságos erdődi gróf Pálffy Ferenc úr építtette 1795-ben a mostani beltelken. 1855-ben új iskola épült két tanteremmel, a kántortanítói lak pedig 1865-ben. Nyárasd község és közösségei azoknak a tanítók emlékére állíttatta,...Read More
A kopjafát 1998-ban az önkormányzat állíttatta a község első írásos emlékének 765 évfordulóján, amely egyben a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának és a magyar iskolák újraindítása 50. évfordulójának is emléket állít. A kopjafát 2012-ben a Kisújfalusi Önkormányzat és a Református Gyülekezet újíttatta fel.Read More
A római katolikus templom szomszédságában áll, és a református templom mellett jelentős műemléke a községnek. Az eredetileg barokk stílusú épületet Amade Tádé bősi gróf építtette a 18. század második felében. Nyilván nem lakott e kastélyban, ez valószínűleg a birtok intézőinek lakhelye volt. Később az Amadék bérbe adták birtokuknak az itteni részét a Ghyczy családnak. Ghyczy...Read More
A római katolikus templomot Szelepcsényi György hercegprímás építtette 1679-ben a török időkben elpusztult középkori templom helyett. A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok...Read More
