Rappensberger Vilmos piarista szerzetes, történész, utazó, természetrajz–kémia szakos paptanár munkásságát Honti arcképcsarnok című kötetünkben is méltattuk (Csáky K., 1998. 101. l.), ám halálozási helyét és évszámát nem tüntettük fel. Arról sem írtunk, hogy pályája utolsó szakasza is szülőföldjéhez kötötte őt. A tudós szerzetestanár a szabadságharc évében, 1848. szeptember 14-én Bélabányán született bányászcsaládban. A gimnázium hat...Read More
A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.Read More
A szülőfalujából elszakadt MUDr. Horváth Ferenc állíttatta a család sírboltját, és a sírbolt oldalsó falára helyezte el az általa összegyűjtött az 1. és 2. világháborúban elesett Réte hősi halott honvédeinek emléktábláját.Read More
Rásó Mihály 48 évi áldásos szolgálat után halt meg. 1873-tól 1921-ig szolgálta az alsószeli evangélikus gyülekezetet. 1878. október 27-én ő szentelte fel a gyülekezet neoklasszikus stílusban épült templomát. Rásó Mihály és családtagjai sírjait kovácsoltvas kerítés övezi.Read More
Rázga Pál özvegye, férje kivégzése után méltatlan sorsra jutott. Öt gyermekével, három fiával és két lányával teljes létbizonytalanságban tengődtek, az evangélikus hívek, magánszemélyek adományaiból tartották fenn magukat. Később a fiúk a mai Magyarországra távoztak, a két lány, Pauline és Matild édesanyjukkal maradtak és egy fellelt adat szerint 1906-ban az egyház menházában éltek. Az özvegyet és...Read More
Rázgha József honvédszázados, a mártírhalált halt pozsonyi lelkipásztor, Rázgha Pál testvére. Rázgha József és családtagjai vaskerítéssel övezett, gondozott sírjai a temetőnek a bejárattól számított jobb oldali részében találhatóak. Sírját minden március 15-én megkoszorúzzák. kisbíróczi RÁZGHA JÓZSEF Felsőszeli, Pozsony m. * 1822. márc. 17. R. András kereskedő és Gyurcsy Eszter fia. Magyar, nemes, evang. Földbirtokos. (A...Read More
A temető közepén, a kriptákhoz közel található a gránitkő, amely alatt a felirat szerint Recsegi Istvánné, 1848/49-i honvéd őrnagy özvegye pihen, aki 1902. augusztus 18-án, 74 éves korában hunyt el. Bona: KLk 496 (Recsegi – 1848-ig Preschl – István. 1870-ig tényleges állományú honvéd százados, 1878-ban nyugalmazzák. 1818-ban született Pesten és ugyanitt halt meg 1879-ben.)Read More
A templom keletelt, egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel, nyugati oldalán toronnyal. A település keleti szélén, magaslaton álló templomot erődfal veszi körül. Szilice falu templomának keletkezése az Árpád-kor végére nyúlik vissza. Ezt bizonyítja a hajó falkutatásának eredménye, melynek során a déli oldalon előkerültek a románkori ablakok és a bejárat, melyet a régészek szépen helyreállítottak. A templom...Read More
A lévai református lelkészi hivatal jelenlegi épületét 1873-ben építették. 1911-ig tanítóképző működött benne. Akkor vásárolta meg a lévai gyülekezet a Magyar Királyság kormányától, s miután felújította, gyülekezeti és iskolai célokra használta. Átadására 1912. május 8-án került sor, amelyen jelen volt gróf Tisza István, a dunántúli egyházkerület főgondnoka. 1945-ben államosították, megszűnt a helyi református hatosztályos elemi...Read More
Város legrégebbi műemléke az 1785-ben épült református templom, amelyet 1785. december 4-én adtak át ünnepélyes istentisztelet keretén belül. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Scéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban öntött harangokkal cserélték...Read More
A XVIII. századi templomépítési engedély szerint a katolikus templomtól 200 lépésre. 1773-ban, klasszicista stílusban épült. A torony csak 1789-ben lett felépítve, ma két harangja van. Renoválva 1876-ban, 1922-ben, 1951-ben és az utolsó javítások 1997-1999-ig tartottak. Jellegzetessége az újonnan faragott szószék.Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 13. században emlékezik meg. A Bebek, majd a Csetneky család birtokában lévő település életében a mezőgazdálkodás mellett évszázadokon át jelen volt a vasfeldolgozó iparban való részvétel is. A falu keletelt tengelyű, egyhajós plébániatemplomát feltehetőleg a 15. században építették gótikus stílusban. Ezen, kis méretű épület...Read More
A református templom a 19. század elején épült klasszicista stílusban, majd a 19. század utolsó harmadában romantikus stílusban alakították át. Berendezéséhez tartozik egy értékes barokk kehely 1692-ből. A feljegyzések alapján a megyercsi gyülekezet a reformáció utáni korai évektől kezdve anyaegyház volt. A községet a 19. század elejéig majdnem kizárólag reformátusok lakták erős közösséget alakítva. Az...Read More
Református templom a 18. század 2. felében épült. Egyik nagy értéke a barokk klassziciszta stílusban készült szószék. A Járási Műemlékfelügyelőség így ír mai templomunkról, ami a falu harmadik temploma: „1792-ben épült, később kicsit alakították. Egy hajós, lezárt, hozzáépített toronnyal és egyenes födémmel… A torony neobarokk fedelet kapott órával. A belső enteriőr teljesn sima, kétoldalon kórussal…...Read More
Református temploma 1815-ben épült. 2009-ben a református gyülekezet anyaegyházközösségé vált. A templom előtt kopjafát is avattak az önálló egyházközösséggé válás alkalmából.Read More
A református templom 1789-ben épült. Klasszicista építmény eredetileg torony nélkül, amely a XIX. században épült hozzá. A szószék XVIII. századi, a kehely 1794-ből való, a harang pedig 1792-ből származik.Read More
1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon...Read More
A neoklasszicista református templom a korábbi templom felhasználásával 1888-ban épült. Ma a reformátusok – filiaként – a martosi gyülekezethez tartoznak.Read More
A templom 1822-ben épült, valószínűleg egy 1788-ban épített korábbi (nádfedeles vályogépület) imaház helyén. 1901-ben megújították (ekkor épült a tornya is), de 1904-ben egy nagy tűzeset következtében súlyosan megrongálódott. 1954-ben építették újjá a templomhajót.Read More
A protestáns vallás mély gyökeret vert a községben már a 16. század derekán, kezdetben az istentiszeteleteket a régi templomban tartották. A zavaros 17. században egy ideig teljesen református telelpülés volt, ekkor a gyülekezet a saját oratóriumában imádkozott. 1718-tól, a refomátus parókia felszámolása után (elűzték a lekészt és az iskolamestert) a hívők Madarra jártak templomba. Csak...Read More
A zalabai gyülekezet a barsi egyházmegye egyik legkisebb gyülekezete, Ipolypásztó leányegyháza. A 177 lakosú Zalaba temploma 1789-ben épült, 1845-ben emeltek hozzá tornyot. Koncertek, fesztiválok, versünnep, évfordulók, nemzeti ünnepek és még sok minden zajlik a faluban és a templomban, a gyülekezet mindenből kiveszi a részét.Read More
A református gyülekezet megalakulása a XVII. század első felére, vagy még korábbra tehető. 1634-35-ben a reformátusoknak már volt – saját költségükön épített – temploma, amelyet a pozsonyi klarisszák elvettek. A reformátusok az 1645-ős linzi béke után kapták vissza templomukat. Eleinte saját lelkésze nem volt a gyülekezetnek, közös lelkipásztora volt az ekecsiekkel. 1728-ban Csokonai Ferenc volt...Read More
A falu nyugati részén, a település nevéhez hűen, kiterjedt almáskert közepén álló templomot a helyi hívek emelték önerőből, 1796-98-as években, barokk stílusban. Az észak-déli tengelyű, egyhajós templom déli homlokzata előtt emelkedő, barokkos sisakú, 29 méter magas toronnyal csak 1821-ben bővült az épület. A belül a református liturgiai elvárásoknak megfelelően, centrális elrendezésű templomban a keleti oldalon,...Read More
Az élet viharaiban megfogyatkozva, tépve, szaggatva ám napjainkig megszakítás nélkül él a reformáció egyik végvára Kolozsnéma, mely az 1530-as évek elején anyaegyházként jött létre. Kolozsnéma reformációja Bálint pap igehirdetése által már az 1530-as évek elejére tehető. Ő Gönyűn, Enyingi Török Bálint birtokán hirdette Isten Igéjét, általa vertek gyökeret Kolozsnémán a reformáció tanai. A kolozsnémai református...Read More
