A református templom előtti parkban Ferenc György, helyi fafaragó alkotása őrzi a II. világháború áldozatainak emlékét. Az emlékművet a Csemadok Nagykaposi alapszervezete állította 1993-ban. Az emlékművön távolba révedő férfiarcok és az elesettek névsora található. Az elhurcoltak neveit tartalmazza a három nagy méretű tábla, amelyek a szobor oldalain vannak elhelyezve.Read More
Az emléktáblát, mely a farnadi Szent Péter és Pál római katolikus templom falán van elhelyezve, JUDr. Nagy Tibor és családja állíttatta a II. világháborúban és a Don-kanyarnál elesett és az oroszországi jeltelen sírokban nyugvó hősök emlékére.Read More
A II. világháború hősi halottainak emlékművét 1993-ban avatták föl. A talapzata eredetileg az országzászló talapzata volt, mely 1939-ben készült. Rajta volt a magyar címer, melyet a háború után levertek, helyébe ötágú csillagot tettek, ma márványtábla van a helyén. A második világháború halottai emlékművének négy oldalán összesen 249 hősi halott neve olvasható. A szobron két évszám...Read More
A templom melletti parkban található szürke műkőből készült obeliszk tetején nagy barna kereszt áll, a háromszög csúcsában pedig egy kisebb feszület kapott helyet. Ez alatt, a nagy fekete márvány emléktáblán ez olvasható: „Tisztelettel emlékezünk a világháborúban elhunyt polgárainkra”. A táblán huszonkilenc viski polgár neve olvasható, akik a II. világháború katona és civil áldozatai voltak. E...Read More
A falu evangélikus temploma parkjának másik oldalán található a II. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű tetején kereszt, koszorúval és két keresztbe helyezett karddal látható. A márványtáblán az 1941-1945 dátum alatt 31 százdi hősi halott és polgári személy neve olvasható. Az emlékművet 1994. augusztus 19-én avatták fel.Read More
Az emlékhely a Rozália parkban a kápolnától jobbra található. Öt gránittábla és egy kb. 5 m magas fakereszt őrzi a II. világháborúban elesett gútaiak emlékét. A gránittáblák közül négy csaknem egyforma méretű, a táblákon összesen 194 hősi halott neve és a születésük évszáma szerepel. Az ötödik, úgymond központi tábla, méretben eltér a többitől, rajta pedig...Read More
A Jiringer család kastélya a 19. század első felében későbarokk stílusban épült. 1884-ben akkori birtokosa, Linzboth Mihály átépíttette és jelentős gazdaságot hozott itt létre. Az első világháború után a Jeszenszky családé lett. A második világháború után államosították és lakókat telepítettek bele. Később irodaépületként szolgált. Kisebb park övezi.Read More
Alig akad tájainkon olyan község, ahol egyazon felekezetnek két temploma is lenne. Eme ritka települések egyike Lukanénye, a közel másfélezer lakosú, hajdani Hont megyei falu. … Pintér Zoltán [település egykori plébánosa] így emlékezett vissza később a templomépítkezésekre: „ … Ám volt öröm Lukanényén is, mert még ugyanazon délután [1993. November 6.] a püspök atya megáldotta...Read More
A jókai református egyházközséget 1784-ben alapították, s első anyakönyvei is ebből az időből származnak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1562-ben is létezett a faluban református gyülekezet, amely 1594-től 1672-ig, vagyis betiltásáig folyamatosan működött. Az 1634-es Draskovits-féle visitatióból kiderül, hogy a 17. század elején a 300 lakosú faluból mindössze egy vallotta magát katolikusnak. Jókán tevékenykedett 1574...Read More
A református temetőben található a Jókay-család sírkertje, ahol Jókai Mór szülei, Jókay József és Pulay Mária is nyugszanak. A szélső sír Jókai Mór édesanyjáé, e mögött van az atyjáé, Jókai Józsefé. E mellett balra áll a költő testvérbátyjának, Jókai Károlynak sírja, ez előtt pedig a nejéé, szül. nemes Csontos Kláráé. A sír helyét Jókai anyja...Read More
Az 1990-ben alakult a Cházár András Alapítvány felújította és katolikus templommá alakította át a szülőházat. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a hozzáépitett...Read More
A harmadik fehér márványtábla a kamocsai református egyházközség fennállásának 450. évfordulója alkalmából, a gyülekezet megrendelésére készült a községben szolgáló és feljegyzett 24 prédikátor – lelkész emlékére a keresztyénség 2000. évében. Az emléktáblát a kamocsai kőfaragó Pogrányi testvérek készítették, és a templom szószékkel szembeni falán került elhelyezésre. A lelkészek emléktábláján örökítették meg az utókornak: Nagymegyeri Besnyei...Read More
A Szent Miklós téren (régi magyar nevén: Főtemplom tér) álló kanonokház középkori eredetű épület. A bejárat fölött, az első emelet magasságában, két festménytöredék látható. Az egyik Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolja, a másik a holdsarlón álló Szűz Máriát. A képek alatti feliratok (kronosztikonok) sajnos már nem teljesek, így az ott „elrejtett” évszámok sem határozhatók...Read More
A Baracskáról Pozba felé vezető út mellett áll a Kelecsényi család mauzóleuma, melyet Kelecsényi Rafael építtetett a 19. század végén. A négyszög alapzatú építmény homlokzatait jellegzetes neogótikus tört portálék tagolják. A koronapárkány kivitelezése neoromán félköríves fríz. Az ormos főhomlokzat fiatoronnyal végződik. Az építmény napjainkban (2015) lepusztult állapotban van. Az épületet 2015-2016 közt felújították.Read More
A katolikus templomkertben, az Immaculata szobor közelében található a kereszténység felvételének 900. évfordulójára, 1900-ban állított feszület.Read More
A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található,. A két világháború között emelt emlékművet 1990 után egészítették ki a második világháború áldozatainak névsorával.Read More
A temetőben található a két világháború halottainak emlékműve Nagy János szobrászművész Sírbatétel című alkotása. Az emlékműhöz vezető út két oldalán bronztáblákon található az elesettek neve.Read More
A vőki önkéntes tűzoltószervezet, valamint az egész falu adományaiból készült az I. világháború áldozatainak emlékműve. Az emlékszobrot Schwantner Ferenc somorjai kőfaragó készítette és 1934. május 21-én volt felszentelve. A talapzaton egy katona mellszobra áll, leeresztett zászlóval, Szűz Mária domborművével és egy törött szekérkerékkel. A katona mögött kereszt áll, nagy kőkorpusszal. A talapzaton fekete márványtábla van...Read More
A másik, a Két világháború hősi halottainak emlékműve bent a faluban, a kastélykertben található. Egy háromlépcsős talapzaton helyezték el, s ez is két részből áll. Az alsó, négyzet alakú műkő rész alacsonyabb, a felső obeliszk alakzat magasabb. Az utóbbin egy fekete márványtáblán ez a kétnyelvű szöveg olvasható: „Az I. és a II. világháborúban / elesett...Read More
Az 1849 június 21-i második peredi csata történetéhez szorosan hozzákapcsolódik a királyrévi csata is. E községnek akkor a magyar honvédsereg számára stratégiai jelentősége volt, ugyanis e falun keresztül vezetett a magyar honvédsereg visszavonulási útvonala Seregakol felé. Nem kevésbbé fontos tényező volt az is, hogy az osztrákok innen akarták bekeríteni a magyar balszárnyat és a két...Read More
1939-ben, 1940-ben és 1941-ben a község határában táboroztak a budapesti 102. sz. Ganz cserkészcsapat tagjai. A táborozásaik emlékére 1943-ban egy emlékművet emeltek. A terméskőből emelt hármashalom-emlékművet az 1960-as években lerombolták. Az emlékművet a Csemadok és a hagyományőrző együttes helyi vezetője, Mészáros Julianna az 1990-es évek közepétől szerették volna helyreállítani. Segítséget az Esztergom-Belvárosi Plébániától kaptak, akik...Read More
Az 1785 előtt épült klasszicista stílusú kápolnát 1884-ben már átépítették. Egyhajós belső terét síkmennyezet, egyenes záródású szentélyét poroszsüveg-boltozat fedi. Oltára barokk-klasszicista és egyidős a 19. századi átépítéssel. Szent Flórián és Szent Vendel plasztikája 1800 körül készült. A bejárat feletti szoborfülkéből a védőszent szobrát 1991-ben ellopták. A kápolnát az 1980-as évek végén felújították.Read More
