Emlékhelyek a Felvidéken

helyi
3617 bejegyzés

A falu első írásos említésének emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Felsőszeli [Horné Saliby])

Állíttatta az önkormányzat a falu első írásos említésének 850. évfordulója alkalmából.
Read More

A falu első írásos említésének emléktáblája Hegysúron (szobor, emlékmű, emléktábla) (Hegysúr [Hrubý Šúr])

A községháza falán található emléktáblán szlovák és magyar felirat látható. Az emléktábla alatt a község 1945-ös, a szovjet hadsereg által felszabadított emléktábla található, szintén két nyelven.
Read More

A falu központja felújításának emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Szimő [Zemné])

A faluközpont felújítása 2015 májusában kezdődött, a közbeszerzés kiírásától a munkálatok elkezdéséig azonban hosszú és rögös út vezetett – nyilatkozta Bób János, Szímő polgármestere. „Az elmúlt hónapokban közel 1 millió euróból teljesen megújult a község központja. Utakat, járdákat újítottunk fel, kerékpáros utat alakítottunk ki a biztonságosabb közlekedés érdekében, a tájékozódást új információs táblák segítik és...
Read More

A falu kútja (épület, építmény) (Galábocs [Glabušovce])

A temetőhöz vezető útra merőleges utcán látható a falu kútja. A helyiek szerint a világ közepe. A legenda szerint egy török tiszt rangjelzéséről – ahogy ivás közben a kút fölé hajolt – beleesett egy aranyalma. Sajnos ez azóta sem került meg. Vize iható, rendszeresen járnak oda a falubeliek. A kút 4 oszlop között áll, takaros...
Read More

A farnadi katolikus temető központi keresztje (szakrális kisemlék) (Farnad [Farná])

április 30, 2015
A keresztet 1807-ben állították a helyi katolikus hívek. Felújították 1907-ben és 1969-ben.
Read More

A farnadi katolikus templom (épület, építmény) (Farnad [Farná])

A Szent Péter és Pál tiszteletére emelt római katolikus templomot gróf Esterházy Imre hercegprímás építtette 1730-1732-ben a helység két romba dőlt egyházának köveiből .
Read More

A farnadi református templom (épület, építmény) (Farnad [Farná])

A templomot a türelmi rendelet kiadása után  1787-ben toler stílusban építették.  1804-ben tornyot építettek hozzá.
Read More

A fasizmus áldozatainak emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla, temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagymagyar [Rastice])

Az ortodox hitközség a 18. század elején jött létre, alapítói Bécs környéki, illetve cseh-morva zsidók voltak. Az első zsinagógát 1778-ban építették. Vélelmezhető, hogy a kezdetektől működött Chevra Kadisa a településen. A közösség első rabbija Strasser Eliezer volt, aki 1827 körül tevékenykedett. A 19. század folyamán a településen folyamatosan működött rabbi. A közösség hitéletét 1891 és...
Read More

A fegyverneki hősi emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kétfegyvernek, Fegyvernek [Zbrojníky])

Az 1. világháborúban elesett fegyvernekiek emlékére emelt emlékmű a református templom melletti térségen található. A rajta lévő felirat szerint Alsó és Felső Fegyvernek község közönsége építtette az 1930-as évben. A 26 elesett neve alatt az „Ez légyen a fejfájuk Emlékeztessen rájuk És hirdesse hős erényük El nem múló dicsősségük” szöveg olvasható. Az emlékmű  két oldalán...
Read More

A fegyverneki református templom (épület, építmény) (Kétfegyvernek, Fegyvernek [Zbrojníky])

A fegyverneki református gyülekezet templomáról szóló első említés az 1662-es vizitációs jegyzőkönyvben történik, mely szerint a templom nagyon rossz állapotban van. 1695-ben kijavítják és fatornyot is emelnek föléje. 1804-ben tűz hamvasztja el a egész falut és az egyházi épületeket is.  A szomszéd egyházmegyék és a barsi esperesség összesen 868 forintnyi adománnyal sietnek a szegény egyházközség...
Read More

A féli Jeszenák kastély és angolpark (épület, építmény) (Fél [Tomášov])

A kastélyt Jeszenák János báró építtette 1766-1769 időintervallumban osztrák barokk stílusban. A kastély később a Draskovics Vay és Strasser család tulajdona volt. Az I. világháborúban katonai kórház volt, majd leégett. 1946 után a kastélyban iskola és különféle intézmények működtek. 1953-ban átalakították és kibővítették, gyermekotthont rendeztek be benne, később fiúnevelő intézet lett. 1993-ban a győrvári Strasserek...
Read More

A felsővámosi kálvária (szakrális kisemlék) (Felsővámos [Horné Mýto])

október 12, 2014
A község legjelentősebb műemléke a kálvária. 1925-ben hozták létre a falu lakosai pénzadományaiból. Felszenteltetésének pontos dátuma 1926. november  21. A Kálvária bekerített területén Jézus szenvedéseinek 14 állomása található. Ezek Jézus szenvedéstörténetének képzőművészeti megjelenítési formái (stációk). Ezenkívül a kálváriakertben egy kis dombon három fakereszt van elhelyezve. Középen látható a keresztre feszített Jézus, mellette jobbról és balról...
Read More

A felszabadulás emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Perbete [Pribeta])

Az 1975-ben állított felszabadulás emlékmű a kultúrközpont előtt áll.
Read More

A feltámadt Krisztus szobra (szakrális kisemlék, szobor, emlékmű, emléktábla) (Kisudvarnok [Malé Dvorníky])

A feltámadt Krisztust ábrázoló fehér mészkőszobrot 1877-ben állították a falu közepén haladó utak kereszteződésébe. 1932-ben a szobrot felújították, mivel egy viharban megsérült fa rádőlt.
Read More

A füleki köztemető nagykeresztje (szakrális kisemlék) (Fülek [Fiľakovo])

Fülek több egyházi emlékkel, köztük néhány kereszttel is rendelkezik, amelyek közül egy – a köztemető Nagykeresztje. Fülek Város Képviselő-testületének 2007. december 20-án hozott határozata alapján felkerült a város nevezetességeinek listájára. A Nagykeresztet 1895-ben állították a városi temetőben, s amint az a rajta található feliratból is kiderül, 1929-ben az „a jószívűek költségén újítatott”.
Read More

A füleki zsidó hitközség egykori zsinagógájának, a holokauszt áldozatainak emlékoszlopa (szobor, emlékmű, emléktábla) (Fülek [Fiľakovo])

Füleki hitközség 1820-ban alakult. Már előzőleg letelepedett itt néhány család – a Lázár, Kohn, később a Büchler és Lemberger családok – melyek valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. A hitközségnek kezdetben csak 10-12 tagja volt, akiknek természetesen nem volt módjában templomot építtetni, s ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbisághoz tartozott s csak az...
Read More

A Galambos család sírkápolnája és sírkertje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesócsa [Zemianska Olča])

A régi katolikus temetőben található kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család sírkápolnájának a 19. század második felében. A sírkápolnában a fiatalon elhunyt Galambos Izabella nyugszik. A kápolna mögötti sírkertben galamboki Galambos István és felesége galamboki Galambos Ilona nyugszanak. A sírkő hátsó oldalán Dravetzky Sándorné galamboki Galambos Gizella nevét vésték fel, akit Budapestről szállíttattak a...
Read More

A Galamija parcellán álló kereszt (szakrális kisemlék) (Ipolybalog [Balog nad Ipľom])

február 22, 2017
A Galamija-parcellán áll egy alacsony talapzaton az a szürke műkőből készült vaskorpuszos kereszt, melyet Isten dicsőségére emeltetett Paholics Ferenc és neje Török Veronika 1938-ban.
Read More

A gallyasi román kori romtemplom (épület, építmény) (Gallyas [Haluzice])

Vágújhelytől északnyugatra található a Fehér-Kárpátok részét képező Bosáci völgy bejáratánál, mintegy hallgatag őrzőjeként áll egy dombon a gallyasi megerősített román kori templom. A lakosságnak viszonylagos védelmet biztosítva, a pusztító ellenséges támadások elől a Vág folyó völgyét különböző pontokon várerődítmény-rendszerek védték. A gallyasi templom környéke a erődrendszer gyenge pontja volt, ezért építettek a templom körül egy...
Read More

A garamlöki katolikus temető nagykeresztje (szakrális kisemlék) (Garamlök, Lök [Lok])

A nasgykereszt „az Úr évében”, 1773-ban, fogadalomból készült.
Read More

A hajdani füleki várkápolna emlékharangja (szobor, emlékmű, emléktábla) (Fülek [Fiľakovo])

A XX. Füleki Várjátékok nyitóeseménye volt 2019. június 15-én a hajdani várkápolna emlékharangjának átadása, aminek alkotója Slíž Róbert. A vár kápolnájában egykoron egy bronzból készült harang lakott. A tizenhetedik század során, mikor az oszmán hadsereg elfoglalta, magukkal vitték a harangot. Ágyút szerettek volna belőle önteni. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében így ír a...
Read More

A Hallgatagsághoz páholy páholyháza (Csemadok székház) (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A szabadkőművesek találkozóhelyei kezdetben főúri rezidenciák, polgári házak illetve bérelt lakások voltak. Így volt ez sokáig Pozsonyban is. A pozsonyi A hallgatagsághoz (Zur Verschwiegenheit) páholy 1879-től egy Híd utcai szállodában (ma a Carlton) bérelt tizenegy szobát a harmadik emeleten több mint harminc évig – minden megvolt, ami egy páholyhoz kell, szentély, az elveszett lépések csarnoka...
Read More
1 4 5 6 7 8 121