Az első világháború áldozatainak külön-külön emléktáblát állítottak a háború után a katolikusok – rózsaszín márványból, templomuk kőkerítésének külső oldalán – és a reformátusok – vörös márványból, templomukban, a szószékkel szemben.Read More
Vitéz Ibos István Kopasz és felesége, született Zsámbok Piros a népdalgyűjtők és népi hagyományok gyűjtőinek segítői és kincsestárai voltak. Balogon gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán is. Az Ibos Istvántól begyűjtött anyagok egy része Budapestre a Néprajzi Múzeumba kerültek. Ág Tibor is gyűjtött náluk.Read More
Id. Endreffy János 1848. február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János Id. Endreffy...Read More
Jeszenszky Pál (nagy-jeszeni), ágost. ev. lelkész és főgymnasiumi tanár, szül. 1831-ben Losonczon; előbb Gömör-Panyiton segédlelkész volt; 1866. decz. 23. az egyházi gyülekezet iglói segédlelkésznek választotta s 1867. jan. 17. átvette hivatalát és egyszersmind 1869-től tanár volt az iglói ev. főgymnasiumban, hol a görög és latin nyelvet és vallást tanította. Később főigazgatói tollnok Pozsonyban. 1921- ben...Read More
Id. Pál Dénes 1911-ben született Alsóbalogon. A tanulmányait Balogon, a református iskolában végezte. Tanítói közül kiemelkedett Koós István, aki sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A másik nevezetes tanító Gál István volt, aki minden gyereket megtanított fát ültetni, fát oltani és zöldséget termeszteni. Pál Dénes egyszerű parasztember volt, aki megjárta a Don-kanyart és...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Apollónia síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Béla síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...Read More
Az 1790-1796 között klasszikus stílusban épült, kereszt alaprajzú evangélikus templom egy ún. tolerancia templom − II. József türelmi rendeletével újra engedélyezte a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát, így azok saját torony és harang nélküli templomokat építhettek. A templom belsejét Johann Jakob Stunder koppenhágai festő 1797-ből származó alkotása díszíti, mely egy az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázoló...Read More
A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakosságot szolgálta, így a köznyelvben is szlovák templomnak nevezik. A templom berendezése barokk stílusú, főoltára 1751-1752-ből származik,...Read More
Igló a középkori városháza (ma Provinciális ház) eladása után új városházát építtetett. Az eladásból befolyt pénzből (9 000 magyar arany) fedezték a mai városháza építését, ill. a város is támogatást nyújtott. Az építkezés költsége összesen 11 569 aranyba és 51 fillérbe került. Az 1777-1779 között klasszicista stílusban épült háromszintes épület a főtér közepén található. Az...Read More
A Nemes Igó család címerleveles nemes család, melynek fészke Hanva, ahol a XVII. század elején a Hanvai Sándor családnak voltak jobbágyai. Megváltván magukat a jobbágyi terhek alól 1628. november 22-én / nemességet nyertek. A család nemességét Igó Benedek és Albert testvérek, továbbá Igó István és János / szerezték. Címerük: kékben zöld alapon természetes színű leopárd...Read More
II. András faragott kőszobrát annak tiszteletére állították, hogy a város 2014-ben ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ferencz György nagykaposi szobrász imregi andezit kőből faragta a részben közadakozásból készült mellszobrot, amely az életnagyság 1,25-szöröse.Read More
II. Rákóczi Ferenc fejedelem Pelsőc egykori földesura emlékére, szabadságharcának 300. évfordulóján állíttatta a Pro Pátria Pelsőciensis polgári társulás, 2003-ban.Read More
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában Rozsnyó polgársága is a fejedelem zászlója alá sorakozott. A város képviselőtestülete 1703. július 20-án elhatározta, hogy „az mostani méltóságos fejedelem, felső vadászi Rákóczi Ferenc urunk ő nagysága fönnálló hadaira” segélypénzt szedet. Ezt a város gazdag ajándékaival együtt Mészáros Márton és Süveges Mihály december 22-én adta át a tokaji táborban. 1706. november...Read More
A kopjafa talpazatánál márványtáblára vannak vésve a II. világháború virti áldozatainak – katonáinak nevei: Bernáth József, Csernák Zoltán, Cservenák János, Kinczer Gyula, Labancz Imre, Máriássi Béla, Máriássi Károly, Takács Imre, Trencsik Béla, Vanek Béla, Varga Gyula, Wütlich József.Read More
A második világégés hősi halottjainak emlékműve Egyházgellén a beketfai, a cséfai, az egyházgellei, a kisbudafai, a nagybudafai, az ógellei, és a pósfai áldozatokra emlékezik. A mészkőből készült szobor előtt gránit táblák őrzik a halottak névsorát.Read More
A terület, ahol a későbbi település létrejött, a Hont-Pázmány nemzetség tulajdonában volt. Első okleveles említése 1266-ból való, de a Szent Egyed-templomot már 1254-ben említik. A település neve is a templom patrocíniumából származik Szentegyüd alakban, bár Szentilia néven is említik. Az Ilija név magyar változata, az Illés csak a 19. századtól használatos. Az első templomépületet a...Read More
Az egykori Illésházy-kastély a város közepén áll. A négyszárnyú, emeletes, tornyos, egyszerű barokk épület 60 szobával és kápolnával is rendelkezett. Az kastély építési munkálatait a 17. század 40-es éveiben Illésházai gróf Illésházy Gáspár (1593 –1648) kezdte el. Halála után fia, Illésházy Gábor (1618–1667), majd Illésházy György (1625–1689) örökölte a birtokot, aki az épület nyugati szárnyát...Read More
