A sírkert első sírjában Erdélyi Pál földbirtokos, Erdélyi Pál református lelkész, felesége Erdélyi Pálné szül. Szigethy Terézia, Erdélyi Zsuzsanna és férje Rácz Lajos nyugszanak. Erdélyi Pál (1904 – 1991) lelkész 1933-tól szolgált Felsőgelléren. A második sírban Erdélyi István földbirtokos, Erdélyi Palika nyugszanak. A harmadik sírban N.t. Erdélyi Pál, a Komáromi ref. ker. Egyházmegye esperese, ógyalla-bagotai református...Read More
Az 1814-ben született költő, filozófus és néprajzkutató tiszteletére a városban már 1894-ben emléktáblát avattak. 1964-ben megszületett az ötlet, hogy a költő halálának 100. évfordulójára szobrot állítanak a város híres szülöttjének, amely 1968-ban valósult meg. Ez idő óta minden alkalommal a szobor előtt emlékeznek meg Erdélyi Jánosról és tevékenységéről születése napján, április 1-én. A szobornak az...Read More
Erdődi Pálffy István (1828. június 3. – 1910. július 27.) pozsonyi gróf, titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület egykori alelnökének szobrát 1913-ban avatták fel a Pozsonyi Színház melletti téren. Az I. világháború után az alkotást lerombolták. „Pálffy István gróf 1828. június 3-án született Vöröskővárában, Pozsony megyében. Szülei Pálffy Vincze gróf és Csáky Apollónia grófnő voltak. Középiskolai...Read More
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...Read More
Az 1925-ben Magyarországon létrejött Ereklyés Országzászló Nagybizottság célul tűzte ki, hogy szerte Magyarország területén a történelmi országot megidéző, s egyben a nemzet egységét jelképező Ereklyés Országzászlókat állítson. Dunaszerdahelyen az emlékmű felállítására a visszacsatolás első évfordulójának alkalmából 1939. november 12-én került sor az egykori Zipszer-tó helyén (a mai Szent István téren). Az avatásnál több ezres tömeg...Read More
A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte. A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították...Read More
Érsekújvár második alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomottak tömegesen csatlakoztak az új hit híveinek táborába. A református irány Huszár Anaxius Gál prédikátor és nyomdász fellépését követően terjedt, aki nemcsak szervezett gyülekezeteket hoz létre, hanem Komjáton 1568 körül nyomdát is alapít. A XVI. század második felére tehető az első érsekújvári...Read More
„Boldog emlékű Erzsébet királyné emlékére a szeretet, az ország minden részén egymásután állítja a szobrokat. Eperjesen október 27-én leplezték le szép ünnepélylyel a Stróbl Alajos által készített bronz mellszobrot, mely gránit alapon áll. Az Eperjes szépítését előmozdító egyesület állította a tüzér-kaszárnya előtt levő parkban. Ghillány József egyesületi elnök beszédet mondott, mely után Podhorányi Bálint polgármester...Read More
A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...Read More
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...Read More
Esterházy János felvidéki magyar mártírsorsú politikus és publicista nagy tiszteletben áll e községben. Valószínűleg egykor itt is járt, de a falun biztos, hogy átutazott körútjai során… 2012-ben készült a templom előtt a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, támogatására az a téglalap alakú szürke kőoszlop, melyen elhelyezték az Oláh Szilveszter alkotta bronz reliefet, amely Esterházy portréját...Read More
A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy...Read More
Huszonöt év telt el azóta, hogy első alkalommal szerették volna elhelyezni a szenci lourdesi Szűz Mária szobor mellett Esterházy János emlékét őrző táblát. Akkor a politikai körülmények ezt nem engedték meg, 2019. június 12-én végre sikerült felszentelni az emléktáblát. A szenci Szűz Mária-szobornál többször imádkozott Esterházy János, akkor is a rabszállító kocsiban itt imádkozott, mikor...Read More
A kényelmes lakásul szolgáló főnemesi rezidenciát a XVI. századi végvár falaira építették, míg a XIII. századi korai kővár alapjait a kastély udvarán hozták napvilágra a kutató régészek. Bár a történészek még vitatkoznak a semptei várispánság keletkezési idején, de valószínűleg ezt is István király alapította meg, mint a felvidéki területeket a Ny-i támadások ellen védelmező várispánságok...Read More
Az egykor fallal körülvett Óvárostól délre, a Duna-parti Koronázási domb tér és a felső rakpart sarkán álló, 1870-ben épült, négy szintes Esterházy-palota. Az \”U\” alaprajzú épület koncepciója a bécsi udvari építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach hatását tükrözi, de az épület konkrét tervezője A. Huter volt. A térre néző, kilenc tengelyes homlokzat közepén nyílik a...Read More
A Fő téren látható modern épületben kapott helyet a községháza és az egészségügyi központ. Körülötte park az Európa kapuval – rajta Dunamocs és a túloldali testvértelepülés, Süttő címere, mely szimbolizálja az együvé tartozást. Ezt sugallja a dunamocsi születésű író, Nehéz Ferenc gondolata is: „A Duna nem lehet határ, csak a két partot egybeölelő kar. ”Az...Read More
„Az evangélikus haranglábat 1846-ban építették a Béke utcában, eredetileg fából 1929-ben pedig kőből. Ez egy négyszögletű karcsú gúlatetős építmény. Ennek a felekezetnek külön kis temetője is van a faluban.” „Előtte egy kis faállványon állt a harang a Bérczes család földterületén. Később itt építették meg az evangélikus haranglábat, amely hátoldalán a repedésekből következtetni lehet arra, hogy...Read More
Tiba 1927-ben lett közigazgatásilag Lekenyéhez csatolva. A kis falu a 13. század második felében keletkezett, nevét alapítójától, Tiba nemestől kapta. A faluban játszó- és emlékpark, panzió és egy evangélikus harangláb is van, amelynek falán Tibay Ferencnek, a falu alapítója leszármazottjának emléktáblája látható. A harangláb előtt egy felújított kocsi jelképezi a múltat, Kozsár Károly ajándékaként, tetőt is emeltek fölé.Read More
Az 1948-ban kitelepítettek helyére beköltöző magyarországi evangélikus hitű szlovákok az 1949-ben elkezdett építkezésben vályogtéglából emeltek imaházat, melyet az 1965-ös árvíz lerombolt. Az árvízkárosultak segélyalapjából és a hívők gyűjtéséből nyert pénzen új evangélikus imaházat építettek egyszerű téglalap alapon, az ormos homlokzatra ráépített tornyocskával, amely sátortetővel fedett. Mivel a Magyarországról áttelepült evangélikus hívek már zömmel kihaltak, s...Read More
Az evangélikus templomot a helyi gyülekezet építette 1972-ben, addig a református templomban tartottak istentiszteleteket. A templom L alapzatú teremépítmény, melyhez toldaléképülettel csatlakozik a gyülekezeti terem. A modern templom ormos főhomlokzatán kis fatorony van, gúlával fedve. A főhomlokzatot a különböző nagyságú téglalap alakú ablakok mellett jellegzetes koronapárkány is tagolja. Az enteriőr egyenes mennyezetű, a kórus a...Read More
A világossárga evangélikus templom neoklasszicista stílusban épült a 19. század közepén. Tornya hagymakupolás, az épület oldalán található, alatta is van bejárat a templomban. Legutóbb 2010-ben esett át felújításon.Read More
Pölhös Vince írja községi krónikájában, hogy az evangelikus templom ógörög stílusban épült 1933-ban szeretetadományokból Raab Vilmos lelkész és Czibulya Mihály templomgondnok idejében. Valójában a gyülekezet ekkor vette meg Mihályné Benkó Erzsébettől a telket, melyen egy cseh építész tervei alapján, Kiss Vince helybeli kőművesmester vezetésével megkezdték a templom építését, amit 1934-ben fejeztek be. Az év október...Read More
Az evangélikus templom 1786–1790-es években épült, torony nélküli csúcsszerű főhomlokzattal az ún. „toleráns“ típusba tartozik. Bejárata nem lehetett az utca felől, első években még orgonája sem volt, harangtornyát csak 1830-ban építették meg. 1856-1861 közötti években neoklasszicista stílusban építették át és tornyot emeltek hozzá. A teplomban elhelyezett emléktáblába az egyház jótevőinek neveit vésték. A háborúban megrongálódott tornyát...Read More
Evangélikus temploma 1956-ban épült. 2014-ben a salétromos belső falakat lekaparták, újravakoltatták, lefestették. A templom homlokzatát is megújították, lefestették.Read More
Kora klasszicista stílusú, a község központjában álló evangélikus temploma 1805-ben épült. Nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyereg tetős, ma fémlemezzel fedett épület. A templom keleti homlokfalához épült, kettős kupolával koronázott tornyot íves felület köti össze a templomtesttel, amelyet koszorúpárkány övez. A porosz boltozatok egymásutánja több egységre bontja a templomteret. Ezt végül a hevedereket tartó félpillérek is tagoltabbá...Read More
A neogótikus stílusban épült templom átvészelte a két világháborút, de a kommunista pártállam idején állaga annyira leromlott, hogy a kilencvenes évektől napjainkig állandó felújítás alatt állt. A felújítás megszervezésében oroszlánrésze volt az egyház jelenlegi lelkipásztorának, Rusznyák Dezsőnek, aki mintegy húsz éve teljesít lelkészi szolgálatot Sajógömörön. A rendszerváltás után anyagi segítséget kapott a gyülekezet a hívektől,...Read More
A templom belső díszítése 85 év után teljes egészében lett felújítva a Budapesti Evangélikus Püspöki Hivatal, a sajógömöri hívek és a stuttgarti magyar testvérgyülekezet adományaiból, Rusznyák Dezső lelkész szolgálati ideje alatt, 2004–2005-ben.Read More
