A 2. világháborús emlékmű – szürke gránittömb, rajta arany betűkkel a település hősi halottjainak a nevével – a templom bejáratától nem messze található.
1991 után a 2. világháború nagymegyeri hőseinek családi hozzátartozói kezdeményezték, hogy a Hősök terén egykori családtagjaiknak ugyanolyan emléművet állitson a város, mint amilyen emlékművet állítottak 1938-ban az első világháború hőseinek. A több éves civil kezdeményezés sikerrel járt. 2002-ben a Nagymegyeri Városi Önkormányzat jóváhagyta a kezdeményezést. Megbízták Ács Sándor magánvállalkozót az elképzelés kivitelezésére. Így jött létre...
A református iskola előtt lévő parkban áll a 2. világháború református áldozatainak emlékműve, melyet közadakozásból állítottak 1991-ben. Az obeliszk alakú emlékművet fehér-márvány lemezek borítják, melyeken 40 név olvasható.
A 2. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából a háború garamkövesdi civil áldozatainak tiszteletére állíttatta az emlékművet Garamkövesd Önkormányzata, 2015. júniusában. Az avató ünnepségen Elzer János polgármester beszédében elmondta, falujuk nagyon megszenvedte a háború véres csatározásait, amely sok katonai és civil áldozatot követelt. A katonai áldozatoknak már van a templomban és a temetőben emlékműve, most a tizenhárom civil áldozat...
A Fő utcán, a református templom falánál, balra a bejárattól található a 2. világháborúban elesett és eltűnt marcelházai hősök emlékműve. Benn a templomban az 1. világháborúban elesett református hősök emléktábláját láthatjuk.
A református és a katolikus templom között található. Fekete gránitkő táblába van bevésve az áldozatok neve. Emeltette a Vöröskereszt helyi szervezete, 1965-ben leplezték le. A vájatában valamikor tüzérségi lőszer utánzata volt, s az egész emlékművet lánckerítés vette körül.
Az első világháborúban emlékműve mellé 1975-ben került újabb emlékmű – a 2. világháború harcterein elesettek emlékére, amelyet a hozzátartozók, a Zvazärm és a Vöröskereszt szervezetei emeltek.
A temető bejárata mellett, a jobb oldali falon, az urnafalon találjuk a 2. világháborúban elesett, vagy annak következtében elhunyt lakosok névsorát: Angyal Mihály, Androvics Péter, Babos József, Balogh Jeno, Bartal Gergely, Bognár Imre, Bognár István, Bognár László, Csölle Géza, Csölle Gyula, Csölle János, Deutsch Berta, Deutsch Gusztáv, Deutsch Mihály, Deutsch Miklós, Deutsch Sándor, Deutsch Vilmos,...
Az emlékművön látható névsor tanúsága szerint, Alsószeli lakosai közül a második világégésben 77-en adták életüket magyar hazájukért. A háború alatt a faluból 9 családot és egy egyedülálló személyt hurcoltak el zsidó vallása miatt.
A 20. század nagybalogi áldozatainak (a két világháborúban elesetteknek, a holokauszt áldozatainak, az elhurcoltaknak) emlékére állíttatta a község önkormányzata az emlékhelyet, 2005-ben.
Hetény első írásos említése 1075-ből való, melyet a CODEX DIPLOMATICUS ET EPISTOLARIS SLOVACIAE-ben találunk. Ezt a kódexet Pozsonyban adták ki. „A Vág mellett pedig adtam egy Santa nevű helységet, szántóföldet, legelővel és nyájassal, a Duna mellett nagy erdőt, vízhasználati joggal és saját határaikkal meghatározott negyven viziházat. Komáromhoz pedig három szántóföldnyi földet és a használati jogot...
Az egykori Enyed (Enyedpuszta) határában találjuk Közép-Európa egyik legismertebb szentje, a hidak szentje s a gyónási titok vértanúja, Nepomuki Szent János szobrát. A fundációs, azaz alapítványi szobrot már az 1846-os dunaszerdahelyi vizitáció is említi, állíttatója – a talapzatán található két címer okán – minden bizonnyal a helyi Pókateleki Kondé család és a balázsfai Orosz család lehetett, a...
Balony községben már 1830-ban működött iskola.A Fő utcán lévő épületben nyitották meg 1949/50-es évben a magyar tannyelvű oktatást lehetővé tevő nemzeti iskolát.Táblája a 20 század ötvenes éveiből az épület külső falán ma is látható. A községben az iskola az 1970-es évek körzetesítésekor megszünt.
