Bittera András közbirtokos és Dömös Kata fia. Bél-Vatta, Pozsony m., 1825. ápr. 24., r. kat. Gimnáziumot végez. Uradalmi írnok Cseklészen. Nőtlen. Felesége 1858 – guthori Földes Franciska, meghalt Gútor, 1907. 1848. június elején önkéntes lesz a Pozsonyban alakuló 4. honvédzászlóaljnál. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptetik elő. 1849. márc. (febr.16.) – hadnagy a 37. Máriássy...Read More
A Szent András temetőben legalább két tucat olyan síremlék van, amelyeket Rigele Alajos készített. Amellett, hogy szinte mindegyik kitűnő szobrászati munka, a legtöbbnek várostörténeti jelentősége is van, hiszen a síremlékek többségén Rigele elhelyezte az elhunyt portrédomborművét is. A kivételek közé tartozik a Blanarovits családnak állított síremlék, amelyet a Fájdalmas anya szobra díszít. A sírba először...Read More
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya...Read More
Az emléktáblát 2005-ben helyezték a községháza falára, ekkortól nevezik a község főterét Blaskovics József térnek. 2011-ben a község központjának revitalizációja során Európa Uniós pályázatból a falualapítási emlékművet emeltek. Ekkor helyezték át a községháza faláról az emlékmű jobb oldalára Blaskovics József emléktáblája is. Blaskovics József (* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága, Csehország....Read More
Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növényföldrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...Read More
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata 2004. december 2-án kétnyelvű bronz reliefes márvány emléktáblát helyezett el Bocskai István kassai tartózkodása emlékére (Fő utca 67). A domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezettkassai konferencia keretében leplezték le. Bocskai István (1557 Kolozsvár – 1606 Kassa) Erdély fejedelme, az 1606-os bécsi béke és a zsitvatoroki béke megszervezője. Székhelyét 1604-től haláláig...Read More
Boda Miklós, Felsőszeli plébánosa. * 1873. Jaák (Ják, Vas megye). Ősrégi nemesi család sarja. 1898-ban szentelték pappá Esztergomban. Egy évig természetrajz-földrajz-szakos egyetemi hallgató volt Budapesten. Működött mint káplán Szentmihályfán, Balassagyarmaton, Egyházgellén és Tallóson. 1903-tól Felsőszeli plébánosa. A cseh zászló kitűzésének megtagadásáért és magyar hazafias dalok énekeltetéséért a csehek állandóan üldözték. A világháborúban a hadiözvegyek és...Read More
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...Read More
Gömörmihályfalván született és itt is nyugszik Bodon Ábrahám (1810-1871) földbirtokos, reformkori országgyűlési képviselő, szerkesztő, műfordító. főügyész, református egyházmegyei főgondnok. Alsóbb iskoláit Sárospatakon, a jogot Losoncon végezte. Az országgyűlési ifjak csoportjában részt vett az 1840-es pozsonyi reform országgyűlésen. Itt barátkozott össze Kossuth Lajossal, akinek börtönbüntetése idején, 1842-1847 között Bodon vette át tőle a kézzel írt Országgyűlési...Read More
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...Read More
Bodon Barna kollát, földműves, őrvezető. A világháború kitörésekor, 1914. augusztus 25-én vonult be a 25. királyi gyalogezredhez Losoncra. 1914 októberétől az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, 1915. március 22-én sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1916. október 10-én érkezett haza. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Nemesradnóton a későbbiekben ő rendelkezett kerékpárral, s mint „halottkém” (olyan...Read More
Bodon Dezső (1929-1993), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1970 és 1974 között. A Bátkai Állami Gazdaság elismert traktoristája volt. Mács József a Balog-völgyi óriás c. könyvében a következőt írja róla: „1961-ben érlelődött meg benne a gondolat, hogy a lovak farától átül a traktor nyergébe. Jelentkezett a traktorvezető-tanfolyamra.”Read More
Bodon Gáspár (1866-1922) énekkari pénztárnok volt. Pósa Lajos lelkész feljegyzése szerint szívügyének tekintette az orgona beszerzését és beüzemeltetését. Az orgonaépítés ügyintézőjeként jegyzi fel.Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lajos bettes síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács...Read More
Bodon Lajos Rimaszombatban született 1891-ben. Tanulmányait a Losonci Általános Tanítóképző Intézetben végezte, kitűnő oklevelét 1911. június havában szerezte meg. A fiatal tanító 1911. október 4-én foglalta el hivatalát Nemesradnóton, az esperes október 5-én iktatta be hivatalába. Az első világháborúban fogságba került, addig Héthy György helyettesítette, majd hazajötte után kezdett el újra Nemesradnóton tanítani, egészen a...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lina és Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...Read More
Bodon Mihály szívos becenevén Bíró Miska gazdálkodó parasztember volt. Fia Bodon Gyula szívos az 1. világháborúban hunyt el a galíciai harctéren Ravaruskánál. A család Isten dicsőségére, hősi halált halt fiuk emlékére a nemesradnóti református egyháznak harangot öntet. A „Gyula” harangot 1933. július 9-én szentelték. A 614 kg súlyú, 110 cm átmérőjű 85 cm magasságú bronz...Read More
A Bodzsárék kertjében nagy kőtalapzaton áll egy szürke műmárvány vaskorpuszos feszület. Eredetileg itt egy pléhkorpuszos fakereszt volt, amely hajdan a kaszárnya helyén állt. Ma ez a dedikáció olvasható a talapzaton: “Jézus / Isten Meg / váltónk légy / irántunk és / az egész Világ / iránt kegyelmes és / irgalmas / amen/ 1886-1924.”Read More
A műkőből készült újabb központi temetőkereszten is egy színezett öntöttvas korpusz van. Dedikációja szerint: „Isten dicsőségére és a hívek lelki öröméért állíttatta BODZSÁR JÁNOSNÉ az 1968. évben.”Read More
A plébániával szembeni Boglár-keresztet is felújították nemrégiben. A hármas tagolású fehér vaskorpuszos szürkekő-kereszten, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül, csak ennyi áll: 1810/1966.Read More
A gazdagabb lakosok közé tartozott. Kulcsodon a kisebb gazdasági udvarokban Bognár Lajos tulajdonában lévő motorral hajtott cséplőgéppel végezték a masinázást. Testvére Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig.Read More
Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig. A kulcsodiak a 20. század elején már gőzgéppel masináztak, az 1930-as évek végén Bognár Péter és Gaál Dávid tulajdonosok átalakíttatták a gőzgépet magánjáróvá, így aztán Csémi Vince főgépész gyorsan megoldotta a cséplőgép helyváltoztatását.Read More
Egy öntöttvasból készült színezett korpusz díszíti… A többlépcsős díszített szárú, INRI feliratú szürkemárvány-kereszt a falu nyugati útkereszteződésénél áll, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzat legalsó részén egy tőrrel átszúrt szívet látunk. E helyen régebben is állhatott feszület, valószínűleg az itteni föld Teleky nevű birtokosa állította… Egy régebbi kereszt meglétéről árulkodik az 1865-ös jegyzői jelentés is:...Read More
Izsap községben 1848-ban 20 fős Nemzetőrség alakult ki a különböző korosztályú és foglalkozású izsapi férfiak közül. A nemzetőrök egyike volt a levita tanító Bölcskey Gergely is, aki 1808-ban született és 40 évesen lépett a nemzetőrök soraiba. Sírja ma az izsapi temetőben található.Read More
Bolgár Emil (inámi), a pozsonyi kir. tábla birája, Bolgár Ferencz ügyvéd, királyi kincstári tanácsos és Medveczky Aurora fia, szül. 1840. jún. 23. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasium négy osztályát, az 5. és 6. osztályt mint magántanuló Szatmáron végezte. Atyja 1855-ben elhalálozván, édes anyja nyolcz gyermekével gyermekei neveltetése végett mostoha anyagi viszonyok közt Pestre költözött. Bolgár Emil...Read More
A régi csalomjai nemesek közül a Bolgár család elhunyt tagjai a legnépesebbek. Valószínűleg egy családi sírboltban nyugszanak… Róluk az alábbiakat írják hont megye monográfiájában: az Inámi Bolgár család „ősrégi székely család, melynek egyik ága ősi idők óta élvezett nemesi jogainak megerősítéséül 1539-ben Inámba, az egykori Szobi és Werbőczy-féle birtokra, nyert új adományt János királytól. A...Read More
Pap János Bomb és Ferencz 1570. november 23-án nyertek czímeres nemeslevelet Miksa királytól, mely 1574-ben hirdettetett ki. A család Galántáról származik, honnan előnevét is veszi. A családnak fiágban magvaszakadt. Utolsó tagja Bomb Angéla, aki Frideczky Barnabáshoz ment nőül (Frideczky Barnabás (1813-1887) adótáros, 1848/49-es nemzetőr őrnagy), Galántán lakik. Czímer: ezüsttel és veressel vágva, felül három (1:2)...Read More
