Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpádné Bodon Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...Read More
Bekő Mária népművelő, a település kulturális szereplője, amatőr színházi rendező volt. Az 1960-as évektől nyugdíjba vonulásáig a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának szervezőjeként tevékenykedett.Read More
A kovácsoltvas fekete vaskereszten sárgára festett, fehér ágyékkötős Krisztus korpusz van, mögötte aranyszínűre festett fémnyalábok látszanak. A test alatt arany koszorúval körbevett fekete, fémlap látható. A kereszt és a talapzat találkozása csipkézett templombelsőt ábrázoló fémmunka, melyben aranyszínűre festett kelyhet tartó, rózsaszín ruhás alak látható. A szürke kőtalapzaton felirat olvasható, fekete betűkkel.Read More
A Beleházi Bartal család újraalapítója Beleházi Bartal György, alispán, követ, jogtörténész ; Bartal György, az első világháborúban Piavénél elesett császári és királyi huszárkapitány valamint a család további tagjai nyugszanak a sírboltban.Read More
Béle (más néven Nagybélle, szlovákul Jánošíkovo na Ostrove, korábban Malá Belá) Ekecstől 5 km-re nyugatra, az Alistálra vezető mellékút mentén fekszik, a Határ-kanálistól nyugatra. A puszta a második világháború előtt a Nyáry-grófok birtoka volt, majd 1945 után 35 terhelyi szlovák családot telepítettek ide. 1948-ban a nagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része...Read More
Ezt a legimpozánsabb Selmecbányai reneszánsz épületet 1616-ban építtette a bányakitermelő Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Több épület összekötésével alakították ki, s így az általában udvart díszítő loggia az utcai oldalra került. Zárt sarokerkélyét egy csavartoszlopra és két emberarcos ábrázolású gyámkőre emelték. Második emeletével később, a 17. század végén bővítették ki, majd a barokk időszakban fallal bővítették....Read More
A katolikus templom bejáratával szemben áll az a rózsaszín márványkereszt, más néven Bélik-kereszt, amelyet 1838-ban Bélik József szepességi püspök állíttatott egykori zsigárdi híveinek örök emlékére. A kereszt körül megmaradt a kovácsoltvas kerítés egy része. Az öntvény korpuszos kereszt girlandokkal díszített négyszög alakú alapzaton áll. Dezséri Bélik József (Dezsér, 1757. december 1. – Szepeshely, 1847. március...Read More
A templom kertjében áll, a bejárathoz képest a jobb oldalon. A felújitott sárga kőkereszten fehér kő Krisztus függ. Feje fölött fehér INRI felirat látható. Talapzatán Fehér Mária fej dombormű látható, alatta felirat fekete táblán.Read More
Mindannyian tudjuk, hogy a mai napig nem történt meg Esterházy rehabilitációja, és csak az utóbbi években mertek neki méltó emlékhelyet állítani országszerte. A Bényi Kézművesház Egyesület régóta foglalkozik a Bényi Pálfy kastélyba a 2. világháború alatt befogadott Lengyel menekültekkel. És itt jött a képbe Esterházy János is, aki a háttérből segítette menekülésüket és itteni létüket...Read More
Az üresen álló Pálffy féle vadászkastélyban 1939-1945 között lengyel menekültek éltek. A kastélyt 1945 kora tavaszán bombatalálat érte, így az itt maradt emberek is kénytelenek voltak elhagyni a falut. A kastélyt az 1950-es évek elején némi rosszindulatból lerombolták és széthordták, így csak egy pár fénykép maradt emlékbe róla.Read More
A Bény felé vezető út mellett, bal oldalt, melyet 1932-ben Nyitrai Balázs és Retkes Klára állíttatott, található volt egy fakereszt, melyet 1959-ben betonból újra állították a család hozzátartozói, az eredeti korpusszal.Read More
A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A kastély később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött. A gyakori átépítések miatt a kastély eredeti barokk jellegét részben elveszítette....Read More
Bercsényi Miklós 1704 és 1708 között több alkalommal megfordult Érsekújváron. A ferences rendház falán, emeletnyi magasságban látható tábla Tóth András (1858-1929) debreceni szobrász alkotása. Az emléktáblát az első világháború után eltávolították, 1939-ben került vissza a helyére.Read More
Bereck József 1945. március 9-én született a dunaszerdahelyi járásbeli Albár községben. Középfokú tanulmányait a dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végezte. 1963-ban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója volt 1966-ig. 1971-ben került a Csallóköz – Žitný ostrov járási, majd regionális hetilaphoz, ahol kitartott. 1973-tól a lap főszerkesztőjeként, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. Szépírói munkássága jelentős, 1974...Read More
A tündérek nyomában termett aranyat hamar megtalálta a honfoglaló magyar is. Ősfoglalkozásként hozta magával az aranymosás, vagy ahogy a Csallóközben mondták, az aranyászat mesterségét, alighanem a Don melléki őshazából, s valószínűleg az őshaza szomszédságában lakó alánoktól tanulta el. Tőlük ismerte meg az aranyat és az aranymosás fortélyait is. Ez a kissé romantikusnak tűnő, de igen...Read More
Az emlékművet az üldözöttek, a jog- és vagyonfosztottak, a csehországi kényszermunkára hurcoltak, szülőföldjükről elűzöttek emlékére állították 2014. március 2-án. A község központjában állított emlékmű előtt Bergendi Ferenc polgármester mondott avató beszédet. Az emlékművet egy emberpár, s a hozzá hasonló sorsú további 34 család és 31 további vágkirályfai magyar emlékének állíttatta a község. „Bergendi Mihály falunk...Read More
A bejáratnál mindjárt jobbra látjuk egy csonka oszlopon, pattant húrokkal és tépett nyirettyűvel jelezve, a rozsnyóiak egykori kedvelt és művelt cigányprímásának, Berky Flórisnak, Flóris felírású és a közönség által emelt emlékével ellátott nyughelyét. Berky Flóris a kor számos jelentős személyisége és uralkodója előtt is megcsillogtatta tehetségét, többek közt III. Sándor orosz cár előtt is játszott....Read More
Bese Elek (1831 – 1872), Madar 14. lelkipásztora Bese Elek (1855 – 1872) 17 évig volt Madar lelkipásztora. A madari gyülekezet az egyházkerülethez beadványt nyújtott be, amelyben Bese Elek urat, Madar lelkészét szeretnék leváltatni. „kéri mással fölváltani, mivel … folytonos betegsége miatt hangja gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztásakor a választási okmányt sokan erőszakolva...Read More
A sírkő a régi temetőből (jelenlegi iskolaudvar) lett áthelyezve mostani helyére. A falu, a Csemadok szervezet évente itt emlékezik meg az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról.Read More
A nagymegyeri református vallású lakosság egyik jeles személyisége, a város szülötte, a Biblia-fordító Besnyei György. Születéséről és gyermekkoráról nincsenek pontos adataink. Születési évére 73. életévében tett említése alapján tudunk következtetni, hogy ez 1675-ben volt. A kor, amelyben élt, az erősödő ellenreformáció kora. A nagymegyeri gyülekezet is ebben az időszakban volt végveszélyben, hivatalos iratai megsemmisültek, köztük Besnyei...Read More
1626. szeptember 28-án Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok elleni hadjárata során a falu mellett üt tábort. Ezen esemény emlékére emelték a keresztet.Read More
A templom II. József türelmi rendeletét követően, a kor előírásait betartva, torony és harangok nélkül épült 1786-ban. 1826-ban klasszicista stílusban épült toronnyal bővült. A torony hozzáépítésével a templom új bejáratot kapott. Az eredeti, falazott előterű déli bejárat továbbra is fennmaradt. A templom késői barokk homlokzatú, hosszúkás előterének végében található az oszlopos oltár, melyet Czauczik József...Read More
Kőkereszt Megfeszített Krisztus korpusszal. A jelenleg családi ház kertben álló kőfeszület 1807-ből származik. Négyszög alakú többszintes talapzatának elején az állítás dátumát jelző felirat látható, a felső részt füzérek díszítik. A talapzat láb és fejrészének találkozását párkány szélesíti, melyen Szűz Mária szobra áll.Read More
