A diákok tanulmányi vadászaton voltak, amikor az egyikük fegyvere elsült és halálra sebezte a társát. A fiatal ember öngyilkos lett. E sírnál játszódott le 1875-ben az akadémiai ifjúsági élet egyik legjelentősebb eseménye. November elsején, mindenszentek napján a magyar érzelmű hallgatók Vörös Ferencet, a schachtisták nyílt ellenfelét bízta meg az Erdélyi Olvasókör elhalt tagtársuk, Barabás Dániel...Read More
A 19. század elején a Baranyayak lettek Marcelháza földesurai, egészen 1945-ig. Egyebek mellett varrótanfolyamokat is szerveztek, ahol az asszonyok az azsúrozást tanulták meg. A sírket a katolikus temető közvetlen szomszédságában van, lekerített területen, ahol 3 sír található: Baranyai Lajos, Tahy Károlyné szül Baranyai Ilona és Lily sírja.Read More
Baranyay József (Kamocsa, 1876. szeptember 6. – Komárom, 1952. január 20.[1]) újságíró, könyvtáros, helytörténész. A gimnáziumot Komáromban és Pápán végezte, majd Budapesten végzett jogot. 1906-tól 1945-ig könyvtáros. 1912-es alakulásától a Jókai Könyvnyomda elnöke. 1919 május 1-én internálták és csak 9 hónap elteltével szabadult. Utolsó éveit tanyi rokonainál töltötte. Komáromban nyugszik. 1904–1912 között szerkesztette a dunaszerdahelyi...Read More
A sírkertben Baranyay József (megh. 1873) honvéd őrnagy, magyar királyi főmérnök és Majorossy szül. felsőeőri Baranyay Hermin (1852-1882) nyugszanak.Read More
Bárdossy Géza, Rozsnyó egyházmegyei kath. pap, főgimnáziumi tanár. Irodalomtörténeti, nyelvészeti értekezéseket, egyházi és ünnepi beszédeket írt. Több értekezése a rozsnyói kath. főgimnázium értesítőjében jelent meg. Bárdossy Géza földi maradványai a főbejárattól balra található egyháziakat rejtő közös sírboltban nyugszanak.Read More
Barna Antal 1828. április 24-én született Horkán (ma Gömörhorka, SK) a mellétei nemesi előnevet viselő Barna István családjában. Apja, ki földbirtokos volt, 1827-ben a szuhai származású nemes Ablonczi Zsuzsannát vette nőül, s ezen házasságból hat gyermek született, elsőként Antal. Az ifjú legény, miután elvégezte a gimnáziumot, teológiát kezd tanulni, ám az események közbeszólása miatt kénytelen...Read More
Báró Majthényi Antal valóságos sírja az altemplomban lehet, de még nem találták meg a bejáratát. A falba illesztett szürke márványlap arany betűkkel, arany kereszttel állít emléket. Fehér, arany csíkozású keret veszi körbe.Read More
A templom falán található szürke márványlap állít emléket a templom építtetője egyik leszármazottjának. A márványlapon arany kereszt és arany felirat látható, aranyfüstös, fehér oszlopminta keretezi.Read More
Báró Majthényi Lászlóné, született Báró Majthényi Natalie síremléke szürke márványból van, arany felirattal, aranyfüstös, fehér oszlopminta veszi körbe.Read More
A templom kertjében látható egy 1766-ból származó műemlék jellegű barokk kálvária is. Az 1790-es években helyezték át ide eredeti helyéről, a Vadas fürdő nánai úti bejáratához közeli dombról.Read More
Baross Jusztin (* 1857. II. 26., Pruzsina – † 1913. III. 18., Trencsén) politikus. Édesapja bellusi Baross Antal (1819–1894), járásbíró, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Natália Mária Teodóra (1825–1916) volt. Baross Gábornak (1848–1892) a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítójának öccse. Középiskoláit Trencsénben és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Bp.-en és Pozsonyban végezte (1878). 1878-tól a Trencsén...Read More
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár. Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával. A barokk stílusú épület, melyen a domborműves emléktáblát 1995-ben elhelyezték, egykor a jezsuiták kolostora volt. Itt, ebben az épületben tanított Baróti...Read More
A magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal együtt dolgozva kiadja a Magyar Museumot, az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot. Irodalmi törekvéseinek jutalmaképpen Ferenc királytól 600 forintnyi nyugdíjat kapott és egykori tanítványa, Györkényi Pyber Benedekhez (sírja megtalálható adatbázisunkban) Komárom vármegye főjegyzője fiához költözött Virtre, ahol élete utolsó...Read More
Baróti Szabó Dávid gipsz mellszobra az alapiskola melletti parkban áll. Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotását 1995. december 1-én avatták fel. Baróti Szabó Dávid költő a szomszédos településen, Virten halt meg.Read More
Református templom már régebben is állt a községben, de erőszakkal kisajátították és átépítették katolikus templommá. A községben csak két lelkész tevékenykedett, 1725-ben Kisvárdai István, 1733-ig Óvári István, ezt követően Baracska a pozbai parókia filiáléja lett. A következő templomot csak 1785-ben építették egy kijelölt helyen, melynek nem volt tornya, hasonlóan mint a többi türelmi templomnak. Építésére...Read More
A faluban 1716-ban sikerül a helyi református híveknek felépíteniük a parókiát, ekkor kerül az egyház székhelye Besére, de ebben az időben templomuk még nem volt. Az ellenreformáció alatt az egyház meggyengül, tagjainak száma megfogyatkozik, Besét a pozbai egyházközséghez csatolják, s a mai napig is ennek leányegyházaként működik. 1793-ban három besei család a református egyháznak ajándékozza...Read More
A Barsi Múzeum Léván Nécsey József verebélyi polgármesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a városnak adományozta gyűjteményét. Nécsey a múzeum részére adományozott Verebély környékéről és a Garam alsó folyásának mentéről származó régészeti leleteket, Bars vármegye északi részéről és Zólyom környékéről néprajzi tárgyakat, továbbá olasz, holland és spanyol festők képeit, értékes levéltari anyagot és kb. 1500...Read More
A szobor a város főterén a 1992-ben, a Bárdos Lajos Vegyeskar megalakításának 100. évfordulója alkalmából készült. Alkotója Lipcsey György dunaszerdahelyi szobrász. A szobor létrehozásának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, annak emlékére, hogy Bartók Béla 1910-ben két alkalommal is megfordult Nagymegyeren. Először 1910. március végén, a húsvéti ünnepek alatt ismerkedett meg a nagymegyeri népzenei hagyománnyal....Read More
Basternák László a legjelentősebb ógyallai politikus, aki 2003-2006 között a polgármesteri széket is betöltötte. Ezt megelőzően a képviselő testületben dolgozott, a Pénzügyi Bizottság elnökeként. Érdemei között tartjuk számon az ógyalla-bagotai ipari park létrehozását, 16 lakásos lakótömb létrehozását, a csatornahálózat bővítését, az Ógyallai Kulturális Napok városi rangra emelését, a fiatal tehetségek elismerését – közülük többen azóta...Read More
A falu határának keleti részén áll a Bástyi-kereszt. A család valószínűleg a két háború közti időben állíthatta a feszületet, amikor az eredetileg Schusdek-féle földeket megvették. A barnás fakereszt szép vaskorpuszát egy félköríves horganyfedél védi. Az INRI felirat alatti Krisztus-testet fehér ágyéktakaró borítja, s a feszített Megváltó feje felett glória van.Read More
Bátori-Schulcz Bódog (Körmöcbánya, 1804. január 4. – Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát. A Bátori nevet a harcok során katonáitól kapta, melyet hivatalosan is felvett. A szabadságharc után bátyja, Sulcz garamkövesdi plébános anyagi támogatása segítségével teljes visszavonultságban élt. A császáriak 1850-ben bebörtönözték, majd még kétszer...Read More
Batta Pál felvidéki református lelkész 1910-ben a Gömör vármegyei Feleden (ma: Jesenské) született. Lelkészi oklevelét Debrecenben szerezte; mivel az ottani teológián a kiváló diákok közé tartozott, ezért a magyar állam – két másik társával együtt – a skóciai Edinburghba küldte, hogy az utolsó évfolyamot ott végezze el. Ott ismerte meg jövendő feleségét, aki haláláig támasza...Read More
Baumann István (1864 – 1911) órásmestert a múlt századfordulón régiségkereskedőként és műgyűjtőként is számon tartották. A síremléken eredetileg relief is volt, amely bizonyára az elhunytat ábrázolta. A síremlék a temető II. szektorában található.Read More
