Fel-Baka felső végén Farkass Mihály esperesplébános saját költségén állítatta fel. Elhelyezésének és felszentelésének körülményéről a bakai egyházi krónika hiányában részletes beszámolót már nem ismerünk, de a levéltárakban fellelhető iratokból érdekes adatokat olvashatunk ki. A Szeplőtelen Szűz szobor alapjára 1878. február 25-én tett alapítványt Farkass Mihály, melyet az egyházi hatóságok 1878. május 11-én hagyták jóvá (erre...Read More
A keresztekre vonatkozó legrégibb ipolybalogi adatot a Historia Domusban találtam. 1849-ben jegyezte fel például az alábbiakat a plébános: „Juli 22-én Balogon három keresztfa áldatott meg. 1. a temetőben. 2-ik Skerlecz háza előtt, 3-ik Balogi Imre tagja szélén Inám felé sok nép jelenlétében.” (32.p.) Az említett keresztek helyén ma is áll egy feszület. A régi temető...Read More
Az egylépcsős, szürke gránitkőből emelt feszület díszes oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére állíttatta Bartal Pál 1922. évben”. Eredetileg feltételezhetően nem ez a szöveg állt az oszlopon, hisz felfedezhetők rajta egy régebbi írás nyomai is, Sajnos ez már nem olvasható – talán „és a világháborúban elesett hősök emlékére” – D. E. megjegyzése. A díszes oszlopfőn...Read More
A viski templomról több forrásmunkában találunk adatokat. Fábián János egyháztörténész például így írt róla: „A viski templomot a jámbor hívek építtették, mikor, annak sehol semmi nyoma. Az 1779-iki egyházi látogatás csak megújítását említi, ami 1700-ban történt, a mint a szentegyház akkori felirata is bizonyítja. /…/ E szentegyház azonban már a fenérintett egyházi látogatáskor dűlőfélben volt,...Read More
A betonalapzatra helyezett oszlop fekete márvány tábláján az „Isten dicsőségére/ ezt a keresztet állítatta/A.M./1968/Dicsértessék az Úr/Jézus Krisztus” felirat olvasható. A műkőből készült, felfelé keskenyülő oszlopfőn áll az egyenes szárvégű, INRI feliratos kereszt. Rajta ágyéktakaróval ellátott ezüstözött vaskorpusz függ. Krisztus töviskoszorús feje jobb felé fordított, lábszárai, illetve lábfejei egymás mellett, kezei a testhez közel, függőlegesen vannak...Read More
1880-ban alakult meg Léván a lévai kisdedóvó és leányiskola, a zárdaiskola, melyben a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek végezték oktatató nevelő munkájukat egészen 1945-ig. 1946-ban a piaristák volt kolostorába a Tesitel rend költözött, akik rövid idő alatt a hívek segítségével felújították a Szent József templomot. De nem működhettek sokáig Léván, mert 1950. április...Read More
Izsap városrészben történelmi források szerint 1297-ben állt a Szent Kelemen nevére szentelt templom. A templomot a reformáció kezdetén az új vallásra áttért lakosság használta. A falut a portyázó török csapatok a 16. század végén megsemmisítették. 1783-ban, a türelmi rendelet megjelenése után felélénkült a gyülekezet munkája, amit mint a nagymegyeri egyházhoz tartozó közösséget újítottak meg. Építettek maguknak egy toronynélküli templomot, felújíitották a régi parókia épületét, egy részét...Read More
A temető a település első 16. században épült kőtemploma körül alakult ki. A templomot a törökök gyújtották fel, nyomai még a temetőben látható dombon ma is kivehetők. A temetőben 2013-ban 300 sírhely található. Ebben a temetőben találjuk meg az egykor önálló település történelmét (pl. 1848-as évben) személyek, társadalmi és kulturális fejlődését befolyásoló izsapiak sírját. Az 1-2. világháború...Read More
Az 1904-ben készíttette elődeik számára is családi kriptájukat Ollétejedben ollétejedi Ollé Bence, Pozsony vármegye volt főszolgabírája, magyar állami anyakönyvi felügyelő miniszteri biztos, és neje, kulcsárkarcsai Kulcsár Eleonóra.Read More
A faluban vagy határában található szakrális helyek és emlékek közül a legfontosabb a temető. A templomos települések temetkezési helye Szent László rendelete óta („Ha valaki halottait nem az egyház mellé temeti, tizenkét napig kenyéren és vízen vezekeljen”) a templom közelében volt. Csak így lehetett elérni, hogy a halottakat már ne pogány módra temessék. Csütörtök első...Read More
A kolozsnémai Őrangyaloknak szentelt római katolikus templom 1884-ben épült. A templom építése alkalmával egy régi, kolostorszerű nagyobb épület alapfalaira bukkantak.Read More
A Merici Szent Angéla által a 16. században alapított Szent Orsolya-rend, más néven orsolyiták (Ordo Sanctae Ursulae, O. S. U.) először tűzte ki célul a fiatal leányokkal való foglalkozást, tanítást, hogy hithű, művelt, jó édesanyákká nevelődjenek. Az 1535-ben megalakult Szent Orsolya-rend az egész világon elterjedt. Az első misszionáriusuk, Boldog Mária anya, 1634-ben Kanadában oktatta a...Read More
Az 50. Országos Kulturális Ünnepségen, Gombaszögön, 2009. július 11–12-én avatták fel Hrubík Béla, az akkori Csemadok országos elnöke által faragott, Csemadok kopjafát az Országos Kulturális Ünnepély 50. évfordulója tiszteletére.Read More
2020. november 12-én, az Összetartozás Baráti Társaság, a Kondé Miklós Polgári Társulása vírusjárvány miatt avatta fel az Összetartozás emlékművét, Az emlékmű megálmodói: Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán, Zirig Ferenc. 1945. március 15-én a dunaszerdahelyiek még megemlékezést tartottak előtte. Akkor utoljára. A cseh katonaság nem sokkal ezután lerombolta az...Read More
A három emléktábla: – L Koncz Mártonnak, áldott emlékű jótevőjének, örök hálája jeléül a sajó gömöri ev. egyház, 1936-ban – Egyházunk és iskolánk jótevői: Szent-Iványi Miklós és József 100 000 forint polgári iskolára; Mikola György templomépítő lelkész és orvos; Bogár Lajos tanító, a község kultúrájának megalapozója – Egyházunk jótevői: A nagyharangot, 24 ezer korona értékben,...Read More
A helyi nemes Udvarnoki család jóvoltából 1804-ben készült el a korpaszögi falurészből kivezető „Baits Erdeje” melletti út mentén álló kereszt. A kereszt gondozói ma a legközelebbi házak lakói. Az ő anyagi összefogásukkal 1970-ben vaskerítés készült köréje.Read More
A mai temető központi, díszített szárú, barna vaskorpuszos, fehér műkő keresztjét a dedikáció szerint „Isten / dicsőségére állíták / Molnár György / és neje / Petrovics Lídia” 1905-ben. Az elbeszélők szerint nekik volt egy „hibás gyerekük”, s mikor az meghalt, akkor emeltették a keresztet.Read More
A két világháborúban elesett füssiek emlékműve a községháza melletti parkban található. Talapzatán 1996-ban honfoglalási emléktáblát helyeztek el.Read More
Halálának 20. évfordulója alkalmából, 2000 novemerében, a helyi művelődési ház falán avatták fel Bacskai Béla festőművész emléktábláját. Fodor Zoltán polgármester már korábban, halálának tizedik évfordulója alkalmából is kezdeményezte a márványtábla elhelyezését. Állami támogatást is kaptak volna rá, terve mégsem sikerült. „Akkor a kulturális minisztérium egyetlen módosítással jóváhagyta a tábla eredeti kétnyelvű szövegét – mondta Fodor...Read More
A füleki gyári munkásból lett festőművész, Szabó Gyula tanítványa, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola végzettje, a hazai – nógrádi gömöri – tájak és emberek festője, Persén született, ott is halt meg. Szülőházában, egy jellegzetes hosszú parasztházban rendezte be műtermét, ott alkotta festményei – elsősorban akvarelljei – és grafikái nagy részét. A helyi kultúrház termét monumentális falfestménye...Read More
