Alsópél klasszicista kastélya a 19. század közepén létesült. A kastélyt gróf Hunyady Ferenc építtette, egyesek szerint annak udvar felőli részét még a Bercsényi család emeltette a 17. század végén. A jobb napokat is látott épületben ma szórakozóhely és raktár található.Read More
A katolikus nők legelterjedtebb egyesülete a Rózsafűzér Társulat volt, amelynek célja a Szűzanya tisztelete és a rózsafűzér rendszeres és buzgó imádkozása. A mozgalommá váló társulást a domonkosok vezették. Kedveltségét mutatja, hogy egyszerű parasztasszonyok akár munkavégzés közben is a kötényük zsebében lévő rózsafűzért morzsolgatva imádkoztak. A társulat helyi egyesületei a plébániákhoz kötődtek.Read More
A harangok nem ismernek határokat” című projekt (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) keretén belül a terényi ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és Apátújfalu Önkormányzata együttműködéséből jött létre a modern faluközpont. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szigetet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A...Read More
Siket József (1904) egykori adatközlőm a község temetőjével, temetőivel kapcsolatban az alábbiakat mondta el: “A temetőt majdnem a legmagasabb hegy alá tették, mer szeginység vót, szeginy vót a falu, köllött lent a hely másra. Rás-hegynek, Nemesódalnak, Temetőoldalnak is mondták azt a részt. A halottnak kelet felé kellett néznyi, nem a falu felé. Egyik részen katolikusok,...Read More
Apátújfalu vallásos élete az 1920-as évek közepén, a templomépítés után még nagyobb lendületet vett. Mint Pintér Zoltán, a falu egykori papja írta: “A két szegény település, Apáti és Újfalu lakói zömmel katolikusok voltak hajdan is, ám templom egyik helyen sem állt. A hívek így még Trianon után is Leszenyére jártak istentiszteletekre.” 2007-ig Lukanénye filiája volt,...Read More
Siket József adatközlő (1904). “… Egymás mellé is temetkeztek a családtagok. Ez nem a felső részbe’, hanem mán’ az alsóba ment így. Most mán a harmadik részt is megkezdték.” … A sírjelek legtöbbje kő (homokkő, műkő, fekete vagy fehér márvány, gránit), s akad néhány vaskorpuszos fakereszt is. Vannak magányos vagy dupla sírjelek, amelyek különböző alakzatúak...Read More
Az Éberhardi Szent György vértanú-templom kertjében 11 sír található, különféle sírkövekkel és öntöttvas sírkeresztekkel; az Apponyi nagybirtok hű alkalmazottjai nyugszanak itt: ifj. Kapfinger János főerdész (1849-1912), Neander Alise (1823-1905), Kapfinger Anna (1824-1897), Schaller Thomas (1816-1894), Riedl Schloky Anton őr (1800-1878), Kapfinger Johann fővadász (1813-1878), Laschnitzky Ignác pohárnok (1816-1881), Gergely Mihály kocsis (1815-1881), P. Varsingh Hibárius...Read More
A csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszköze, a földreform és kolonizáció Arad-pusztán 1923-ban történik, Ullmann báró nagybirtokának szétparcellázásával. A Kisújfalui Augsburgi Evangélikus Egyházközséget 1926-27-ben a Romániából és a volt Jugoszláviából áttelepült szlovákok hozták létre Juraj Botík tanító úr vezetésével, aki egyben a gyülekezet kántora is volt, de ha kellett az igehirdetést is vállalta. Havi egy alkalommal tarthattak...Read More
A régi Komáromnak több mint másfél évszázadig nem létezett az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő köztéri emlékműve – pedig mint a szabadságharc fontos erődítménye, és mint hozzá kötődő későbbi aradi vértanúkat gyászoló város, rászolgált erre. Az 1911-ben alakult, 1945-ben feloszlatott, majd 2000-ben újraindított Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a kétezres évek elején határozta el a...Read More
A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is Fábry János osztályában.Read More
„Gyermekkorában Mikszáth nagy előszeretettel tartózkodott a szklabonyai kovácsműhely közelében is. Ezt a műhelyt ma már hiába keresnénk a faluban, elsöpörte az új építkezés hulláma. Ott állt valamikor nem messze Mikszáthék házától, az egyik útkanyarulatban, a régi faluba vezető út sarkán. Az egykori kaszinó emlékét – akárcsak a kürtösiét – természetesen maga az író is megörökítette. Ebből...Read More
A falu központjában található kereszt, betonból. A Krisztus korpusz barnára van festve, kezei közel függőleges tartásban, lábai szorosan egymás mellett. Tekintete felfelé néz. Feje felett INRI felirat látható. A talapzaton felirat, alatta kereszt, létra látható. Zöld kerítéssel övezett emlék. Az egykori templom helyére állították.Read More
Párkányban az 1994-ben felavatott a két világháború áldozatainak állított köztéri emlékmű (fekete gránittal borított, nagyméretű kaput formázó) őrzi a helyi zsidó áldozatok emlékét is. Read More
A főutca mentén a Ján Amos Komensky utca és az SNP utca sarkán áll a II. világháborúban elesett nagysallói, kissallói és hölvényi lakosok emlékműve. Az emlékmű egy lebombázott ház helyére került. A fekete gránit emlékmű három obeliszkből áll. A középső részt már korábban, 2006. augusztus 20-án leleplezték, a község első írásos említésének 850. évfordulója alkalmával, és...Read More
A katolikus templom bejáratának belső bal oldali falán az 1. világháború, a jobb oldalán az 1. és 2. világháború márványtábláin a háborúkban elesett garamkövesdi hősök neveit vésték fel: 34 nevet az első- és 14 nevet a 2. világháborúból.Read More
A csalári temető bejáratától néhány lépésnyire álló emlékmű. A három osztatú fehér kő építmény közepén fekete márvány kereszt látható, bal oldalon az I. világháború, jobbról a II. világháború csalári hőseinek névsora látható. A két tábla felett fémből készült virágábrázolás. Körülötte láncos-oszlopos kerítés.Read More
A tallósi kastélyban 1763-ban nyílt meg az első magyar állami árvaház. A „királyi árvaház“ alapítólevelét Mária Terézia adta ki 1763. júl. 18-án Bécsben, miután Esterházy Ferenc főkancellár a Tallóson levő kastélyát a hozzátartozó épületekkel örökös alapítványként felajánlotta erre a célra. A kancellár ezenkívül még 10.000 forint tőkét is letett az árvaház céljára. Nemsokkal később a Feketevíz...Read More
Az első világháború áldozatainak emlékművét a két világháború közötti időszakban állították. Az 1928-ban felavatott nemesócsai emlékmű Berecz Gyula alkotása. A háborús emlékmű talapzatán egy fekvő oroszlán, mint a bátorság és az erő szimbóluma látható.Read More
Az első világháború áldozatainak emlékművét egy volt Mária-képoszlopon helyezték el. A Szűz Mária képoszlopot az 1831-es kolerajárvány idejében, hálaadásként emeltette a község katolikussága, Borcsányi Imre plébánossága alatt, 1833-ban.Read More
