Szap községből az 1. világháborúban 31 személy a 2. világháborúban 11 személy halt hősi halált. Szap Önkormányzata 2005-ben állított emléküknek egy közös emlékművet a falu területén.
Az 1. és a 2. világháború idején Tósnyárasd községnek 54 hősi halottja volt. Emléküket, nevüket a római katolikus templomban elhelyezett emléktáblákon örökítették meg. A faluban 1975-ben hozták létre az új köztemetőt. Ezen a helyen, 1989-ben hozta létre a Tósnyárasdi Önkormányzat az 1. és 2. világháború háborúban elesett hőseinek emlékművet egy kőkereszt formájában. Az emlékműnél évente...
A visszacsatolást követő években Bélen tervbe vett hősi emlékmű felállítása a helyszín körül kialakult eltérő vélemények miatt meghiúsult. Az emlékmű felállítására csak 1994-ben került sor, amit a Bethlen Gábor Alapból elnyert összegből 2018-ban újítottak fel. Az 1910-ben 509 lakost számlált Ipolybélnek az első világháborúban 21 katonai halottja volt. Az I. világégés harci eseményei elkerülték ezt...
A falu főterén áll az 1. és 2. világháború emlékműve, amelyet 1994-ben állíttatott az önkormányzat. Az 1. világháborúban elesett 9, és a 2. világháborúban elesett 22 hős nevét találjuk rajta.
Az izsapi temetőben található az a sírkereszt, amelyen feltüntették az 1. világháború 5 izsapi hősének: Fekete Imrének, Fekete Antalnak, Nagy Dezsőnek, Takács Jánosnak és Csákány Jenőnek a nevét. A 2. világháborúban három hősi halottja volt a településnek: Lakatos József, Szabó István, Szabó Ferenc, nevük ugyanezen a kereszten olvasható.
A Csiliznyáradi temetőben 1994-ben állították fel azt a két részből álló emlékművét, amelyen a község megörökítette az 1. és a 2. világháború csiliznyáradi hősi halotainak nevét. Az 1. világháborúban 25 személy, a 2. világháborúban 22 csiliznyáradi katona halt meg a frontokon.
Az emlékművet 2004-ben állíttatta a község önkormányzata a világháborúkban elhunyt jólészi polgárok emlékére. Az emlékmű csúcsán lévő turulmadarat Blaskó János szobrászművész készítette, amelyet a község ajándékba kapott testvérközségétől, Sződligettől. Az emlékművet a helyiek Turulként emlegetik.
Az 1. világháborúban Tósnyárasd községnek 26 hősi halottja volt. Emléküket 1932-ben, a tósnyárasdi római katolikus templomban egy emléktáblán örökítették meg. Ezt követőleg a hősi halottak emlékére, 1934-ben id. Fehér János és neje Varga Eleonóra egy emlékkeresztett állítatott a falu végén, a régi temetőbe vezető út mentén. 1975 után, amikor a községben létrehozták az új...
Az 1. világháború áldozatainak emlékműve egy kisebb parkban áll a községi hivatallal szemben, gróf Mirbach Emil állíttatta 1942-ben és József főherceg leplezte le. A duplakereszttel végződő deszkalap alakú emlékműbe a háború 27 áldozatának a neve van vésve.
Az emlékmű a csilizradványi temetőben áll. A felirata szerint 1921-ben készítették. Ez azért figyelemre méltó tény, mert régióban a csehszlovák hatóságok csak a harmincas évek végén engedélyezték az emlékművek fellállítását az 1. világháború hősi halottainak.
Az emlékoszlopot az első világháború harcterein szerzett sebesülések és hadifáradalmak következtében Komáromban hősi halált halt és itt nyugvó 950 katona emlékezetének állíttatta a Komáromi Római Katolikus Egyházközség, 1921-ben.
Az 1. világháború idején 125 hősi hallotja volt Nagymegyer városnak. A háború befejezése után a csehszlovák állam nem engedélyezte, hogy a város emlékművet állítson emlékükre. Csak a háború befejezése után húsz évvel, az első csehszlovák állam utolsó évében, teremtődött meg ennek a lehetősége. Dr. Kálmán László zsidó származású orvos vezetésével letrejött bizottság egy kérvényt nyújtott...
A templom falán, a szószéktől balra helyezték el az 1. világháború áldozatainak emléktábláját 1931-ben. A templom külső falában a bejárattól balra található a 2. világháborúban elesett református hősök emlékműve.
A református temetőben áll az I. világháborúban elesettek emlékműve (a hősök szobra), amelyet 1929-ben a nagykeszi énekkar emeltetett saját pénzéből és adományokból. Az emlékmű az ismert komáromi kőfaragó, Komáromi Viktor műve, a kovácsmunkákat (turul, koszorú, dekoráció, kovácsoltvas kerítés) komáromi műkovács, Török Antal végezte. A talapzaton 35 áldozat neve olvasható.
Az első világháborúban elesett 81 katonának a helyi temetőkertben 1928-ban állíttatott emlékművet a falu lakossága. 1975-ben került mellé az újabb emlékmű – a 2. világháború harcterein elesettek emlékére.
A község temetőjében, a ravatalozó falán találjuk az I. világháborúban elesettek névsorát: Bartalos Ferenc, Bognár József, Borka István, Csóka Burdi, Csölle Ignác, Csölle István, Csölle János, Csölle József, Dömény Imre, Dömény János, Gaál József, Gaál Lajos, Kamocsai István, Károlyi Mihály, Kiss Gyula, Kiss János, Kliner István, Knazsik György, Szomolai Ferenc, Szomolai Imre, Krascsenics Alajos, Krascsenics...
A temető közepén kovácsoltvas kerítés veszi körül a sírt, amelyben az Udvarnoky család tagjai nyugszanak, és amelynek kőkeresztje egyben a temető központi keresztjeként is szolgál. Az Udvarnoky Annára vonatkozó felirat: „KIS – JÓKAI UDVARNOKY LAJOSNÉ SZÜLETETT HERDER ANNA ELHUNYT 1864. ÉV KARÁCSONY HAVA 24. NAPJÁN ÉLETÉNEK 75. ÉVÉBEN ” „Augusztus 9-én nő felett bíráskodott a...
