A ferences templom előtt álló kereszt eredetileg a közeli Szent András temetőben állt. A talapzaton lévő, 1808-ra (1888-ra ?) datált felirat arra az áthelyezésre utal, amikor a keresztet (a temetőn belül) a sírhelyről a temetőkápolna fala mellé helyezték át. Bizonyára a német nyelvű felirat is 1808-ból való. Itt az elhunyt neve „Joh. Jos. Az”-ként szerepel....Read More
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...Read More
A kastély észak-déli hossztengelyű, téglalap alaprajzú épület, két nyugati sarkán egy-egy kerek toronnyal. Klasszikus későreneszánsz épület, amelyet a Ghyczy-család építtetett a korábbi assakürti vár helyén a 17. században. A Ghyczyek sarjai még évszázadokig éltek Assakürtön, a kastély utolsó lakója 1922-ben hunyt el, és vele kihalt a család is. A második világháború után volt az épületben...Read More
Az Evangelikus egyház és iskola című hetilap 1886. február 6. számában olvashatjuk az elhunyt nevét: “A százados örömünnep Szepes-Bélán január-hó 24-én legnagyobb részvét mellett tartatott meg. … Az áhítat emelésére közreműködött egy vegyes, urak és leányokból álló énekkar, mely Asszonyi Adolf tanító vezetése alatt két négyhangú éneket „Ein’ feste Burg ist unser Gott” és „Stern...Read More
2005 május 21-én avatták fel Attila hun király első felvidéki köztéri szobrát. Az avató ünnepélyen Gáspár Tibor tanár, Kun Ferencz Rákóczi szövetség alelnöke, Nick Ferenc a Falvak kultúrájának elnöke mondtak beszédet. Nick Ferenc Csicsói Nagy Gézának, a kultúra lovagjának átadta a társaság (2015. VIII. 20-ig) első arany pecsétgyűrűjét. Történelmi beszédet Csáky Pál miniszterelnök helyettes tartott,...Read More
2014. szeptember 27-én a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományaiért és kultúrájáért k.h.t magánterületen avatta fel Széchenyi István szobrát az Attila parkban. Az alkotás Ornik Srečko szlovén fafaragó alkotása. Ünnepi beszédet Duray Miklós mondott, a szobrot id. Batta György és Fehér István (a szlovák állampolgárságától megfosztott) avatták fel. Gróf Széchenyi István (1791–1860) Csicsó kegyurának, a megyeri...Read More
2015 decemberében a Téli Napfordulós Ünnepség keretében Pap Gábor művészettörténész és Pucskó Zsolt avatták fel. A három méter magas tölgyfából készült szobor Erdélyből érkezett a településre.Read More
A két világháború hőseinek emlékművét 1992-ben egészítették ki a kitelepítettek emléktáblájával, elképzelhetően a benkepatonyi emléktáblával egy időben.Read More
Az I. és II. világháború áldozatainak emlékére készült a helyi Szentháromság templom kertjében az emlékmű, amelyet Csölle Sándor és Érsek Frigyes kezdeményezésére újítottak fel, és 2009. július 4-i falunapkor tartott szentmise alkalmával szenteltek fel.Read More
Az 1. világháborús emlékmű 1939-ben készült. A többszintes talapzaton Jézus és egy haldokló katona alakját láthatjuk. A feliratozott tábla 49, az 1. világháború idején elesett helyi lakos nevét tartalmazza. A 2. világháború áldozatainak emléktáblájának felhelyezésére, melyen 29 név olvasható, 1969-ben került sor.Read More
A templom alatt látható az 1950-ben állított, Az 1. és 2. világháború áldozatainak emlékműve. Ez a kőhasábokból készített obeliszk alakú síremlék, alacsony talapzaton áll, csúcsán dombormű: katonai sisakot és két, keresztbe tett kardot ábrázol. Az emlékmű márványtábláján az 1. világháború 27 áldozatának és a 2. világháború 11 áldozatának neve olvasható. Az emlékművet szép, kovácsoltvas kerítés...Read More
Az első és második világháborúban elesett több mint 200 katona és az elhurcolt, meggyilkolt kb. 250 zsidó lakos emlékét örökíti meg az 1994-ben felszentelt háborús emlékmű a nagyjókai temetőben.Read More
A római katolikus templom előtt áll. A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre....Read More
