Az egyházközség temploma 1874-1878 között épült Szeszler Mór galgóci építész tervei alapján neoklasszikus stílusban, romantikus jegyekkel. Felszentelésére 1878. október 27-én került sor. Homlokzata kelet felé néz. Tizenöt méter magas tornyában két harang lakik. A belső tágas teret egyszerűség, és a gondosan megválasztott fekvés miatt világosság jellemzik. Az oltár és a felette található szószék fából készült....
Miután az első világháború után elcsatolt magyarlakta területek nagy része 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, majd Németország oldalán belépett a második világháborúba, rövidesen törvény kötelezte a településeket az első világháborús emlékművek felállítására. Mivel a visszacsatolás után az országzászlós emlékműveket is erősen szorgalmazták, sok helyen ezt a kettőt összevonták, és országzászlós világháborús emlékműveket állítottak. Az alsószeli emlékművet a...
Az alvégen található, Kéménd felé vezető út mellett (buszmegállónál). Nyitrai Balázs és Retkes Klára által állíttatott fából, 1951-ben a leszármazottak felújíttatták, 1960-ban ismét felújították, de már betonból az eredeti korpusszal. Keresztjáró napokon megállóhely volt, és itt is imádkoztak.
Ambruskó Lajos Vámosújfalun született 1879. aug. 18-án. Iskoláit és a theológiát Budapesten, illetve Esztergomban végezte. A csehek a megszállás alatt többször eljárást indítottak ellene hazafias magatartása miatt. 1909 és 1952. december 31-e között volt a falu plébánosa, vagyis 43 évig. A legjelentősebb plébánosok közé tartozott. 1942-től érseki tanácsos. 1953. január 3-án hunyt el Nádszegen. Sírját...
Andódi András 1921. december 11-én született Vághosszúfalun. Tanulmányai elvégzése után 1946-ban szentelték pappá. Egy évig Pobedénben volt káplán majd két évet Sopornyán töltött. 1949 és 1959 között Pozsonypüspökin szolgált. 1959-ben a pozsonyi Szent Márton székesegyházban tevékenykedett. Rövid ideig a Gútai, ezt követően (1959-1990) a Pozsonyligetfalui plébánia adminisztrátora volt. 1990-től Vághosszúfalun élt. Élete utolsó szakaszát a...
A falu szélén, a varroda épülete mellett található betonkereszt. A korpusz felett INRI felirat, Krisztus feje jobbra lehajlik, lábai szorosan zártak. Talapzatán felirat, illetve Szűz Mária portréja, valamint kereszt és két angyalfej látható.
A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky...
A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide a kiskertbe. Amióta Antolikék megvették a telket, azóta nagyon rendben tartják a keresztet. A...
A síremléket Anton Keusch (Keusch Antal) építésznek, építőmesternek állították. Felül babérkoszorú keretben egy Keusch-ot ábrázoló reliefet látunk. A síremlék alsó részén egy gyászoló nőalak az 1884-1886 között épült pozsonyi Városi Színház tervrajzát tartja. A színházat Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészirodája (Atelier Fellner & Helmer) tervezte, az építéssel Anton Keusch-ot bízták meg. A síremlék jelzett...
A szobor síremlék eredetileg a református temetőben állt. Sonkoly Barnabás testvére készíttette, akit Putnokra telepítettek. A sírhely új tulajdonosa a szeméttelepre dobta ki a szobrot, amelyet Kiss György vitetett a „kinti” temetőbe, a jelenlegi helyére.
Az apátújfalusi önkormányzat néhány éve megvásárolta a Fizel család hajdani, vályogból épült zsellérházát. Az ideiglenesen rendbe hozott épület felirata falumúzeumot jelöl, ám egyelőre és elsősorban a község tárgyi néprajzi anyagának gyűjteménye tekinthető meg. A két helyiségből álló épület talaja döngölt, mennyezete gerendás. A szobákban helyet kapott a szövés-fonás gazdag kelléktára. Van itt rokka, kendertörő és...
Apátújfalu templomkertjében áll a néhány évtizede emelt Lourdes-i barlang… A Lourdes-i barlang terméskőből készült, félköríves, rácsozott vasajtóval. Benne a Szűzanya és Bernadett szobra a szokásos ábrázolással.
A Tribecs hegység oldalán állnak Appony várának romjai, melyet a 13. században Csák Péter kezdett el építtetni. Huszita csapatok 1430-ban elfoglalták. A 16-17. században többször felújították a török védelmi vonal részeként. Az Apponyiak között zajló tulajdonosi viták miatt a várat elhagyták, és 1645-től a vár alatti kastélyba költöztek a tulajdonosok. A legenda szerint Appony várura...
Apponyi Albert édesanyja, nagymihályi és sztárai Sztáray Júlia grófnő (1820-1871) alakja a múlt homályába burkolódzott. Személyiségének megrajzolását a források teljes hiánya lehetetlenné teszi. Jóformán csak annyit tudunk róla, amennyire fia a memoárjában az utókor számára szűkszavú módon bemutatta. Ez alapján egy eszményi anya képe bontakozik ki, aki mindent megtett azért, hogy gyermekei és férje számára...
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a Habsburgok oldalára állt Apponyi Albert nagybátyja, a huszárezredes Apponyi Károly (1805-1890) és fegyverrel harcolt saját nemzete ellen Windischgrätz herceg, majd Haynau táborszernagy seregében. A Győr városát megszálló császári csapatokat vezényelte. A szabadságharc leverése után elő is léptették tábornokká, amiről az Apponyi Emlékkönyv nagyvonalúan hallgatott, csupán annyit említve, hogy...
Nagymegyer város nevét a honfoglaló magyar törzs, Megyerről kapta amelynek vezére Árpád fejedelem volt. Ennek emlékére állíttatta a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és a Nagymegyeri Városi Önkormányzat, a település első írásbeli említésének 740. évfordulója alkalmából. A szobor ünnepélyes leleleplezésére 2008. október 25-én került sor, a Kárpát-medencei Megyer települések találkozója alkalmából. A fából faragott szobrot Nagy Géza...
Szent Erzsébet-szobrot és parkot avattak Ipolybalogon. 2007. november 18-án, Szent Erzsébet évében (születésének 800. évfordulója tiszteletére) Ipolybalogon Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékpark megszentelésére és Szent Erzsébet szobrának alapkőletételére került sor. Az idén jött el az ideje annak, miután az emlékpark területe új köntöst kapott, hogy felavassák az új szobrot is. Szent Erzsébet napján, november 19-én került...
Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobrát a pozsonyi vár udvarán tekinthetjük meg. Szent Erzsébet bal kezében rózsákat tartva, jobb kezével kenyeret ad át egy fekvő koldusnak. A szobrot kiegészítették egy bronz információs táblával, mely az angol és német nyelvű szöveg mellett (Pozsonyra nem jellemző módon), magyarul is tájékoztat a szent életéről. Norbert Sadei olasz szobrászművész...
Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).
A templom Pozsony-Óvárosban áll. A rendszerváltozás után a Szent Erzsébet Nővérek visszakapták a templomot és a mellette levő kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával foglalkoznak. A templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet. A templomot a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte....
Árpádházi Szent Erzsébet tisztelete Pozsonyban egyaránt megnyilvánul a neki szentelt templomokban, a róla elnevezett egyetemben és az őt ábrázoló szobrokban. Rigele Alajos Szent Erzsébet szobra az egykori Prépostlak (jelenleg papi szeminárium) udvarán áll. Erzsébetet két hozzá forduló gyermekkel látjuk, közülük az egyiket köpenyével óvón betakarja. A bal karjával tartott kosár a kenyércsodára utal. Szent Erzsébet...
