Az I. és II. világháborúban elhunyt hősök emlékére a falu polgárai, 2002-ben állíttatták az emlékművet az új buszmegálló melletti pihenőparkban.Read More
18. századi kegyhely a koronázó város központjában. A pozsonyi három nemzet ezt a városrészt és templomot egyszerűen csak Blumenthal néven emlegeti. A virágvölgyi plébánia 1770-ben keletkezett az akkori külvárosban. Az első virágvölgyi templom gabonaraktár átalakításából lett, kilenc méter hosszú, 7,5 méter széles, igénytelen épület volt.. A második virágvölgyi templom 1784-ben épült Pozsony város bőkezűségéből. Húsz...Read More
A fő tér nyugati térfalában, nagyjából az Orbán-torony melletti zenélő szökőkúttal „egy magasságban”, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, ma cseréppel fedett polgárház. A palota-szerű kinézettel rendelkező, több építészeti stílus elemeit magán hordozó, romantiklus, ill. neogótikus épületet Vitéz György földbirtokos nemes építtette maga és családja számára 1849-ben, Fischer József építésszel. Korábban helyén három középkori...Read More
A hajdani romos Gyürky-kúriát néhány éve elrombolták Apátúfjaluban. Egyes helyeken barokk kastélyként emlegetik, valójában azonban egy kétszárnyas, földszintes kúria volt, középen oszloptornácos timpanonnal. Utoljára a Schusdek család lakta. Vele szemben, az út másik felén állt a második világháború előtt a Schusdek-major. Mára az itteni hosszú cselédházak is eltűntek már. Áll még az uradalom egyik nagy...Read More
A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...Read More
Kockakőből emelt zászlótartó oszlop, melyre 1938-ban a magyar zászlót húzták fel a település lakói. A magyarságunk jelképe, az 1938-as visszacsatolás után a magyarság buzdítására szolgált az országzászló.Read More
Magyarország vármegyéi és városai: A teljes „Borovszky” című monográfiában a következőket olvashatjuk a zsélyi birtok és a kastély történetéről: „Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat...Read More
A temető központi keresztje márványból készült, magas oszlopon áll nagy kőkorpusszal, melyet Kupecsek Leó (1881-1961) magánvállalkozó ajándékozott a temetőnek a múlt század első felében.Read More
A bronzszobor a megszokott Orbán-ábrázolásoktól eltérően jeleníti meg a szentet. Robusztus alakját látjuk a magas talapzaton, kezében ugyan ott a szőlőfürt, de feje fölött glória van, háta mögött hatalmas kard. Ez talán a szent feltételezhető mártíromságára utal? Köztudott, hogy Szent Orbán általában tájainkon püspöksüveggel és pásztorbottal vagy pápai tiarával és kereszttel jelenítik meg. Attributuma a...Read More
Közgazdász, lelkipásztor, a Kálvinista Szemle – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lapjának – szerkesztője, a Kálvincsillag szerkesztőbizottságának felvidéki delegáltja.Read More
A fő tér keleti térfalában, a Szent Erzsébet székesegyház közvetlen közelében álló, reprezentatív, barokk palotát több középkori telek egesítésével kialakult területen építtette Abaúj megye, ill. Orczy Lőrinc főispán 1779-ben, Langer János bécsi építész tervei szerint. Mai formáját a Gerster Béla kassai építész tervezte, 1887-89-es átalakítás nyomán nyerte el. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház...Read More
A faluban megtaláljuk még a népi építészet szép emlékét, a nyeregtetős, a sátortetős, a kontyfedeles és a deszkaoromzatos házakat az oszlopos tornáccal, a tipikus padlásfeljárókkal. Közülük néhányat jó érzékkel felújítottak. … A házak legtöbbje régen nem két- és háromosztatú volt; építési anyaguk – mint már említettük is – a vályog és a kő. A tetőt...Read More
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...Read More
Agócs Béla (1962-2001) Nádszegen tanított. Pozsonyeperjesen és Vásárúton kórusokat vezetett sikerrel. Pedagógusként szembeszegült a kétnyelvű bizonyítványokat megszüntető mečiari hatalommal, elveszítette állását. Az 1998-as kormányváltás után Bugár Bélával is pereskedett. A küzdelembe belefáradt, 2001-ben önkezével vetett véget életének. A tragikusan elhunyt pedagógust Baracán (Rimaszombati járás), szülőföldjén helyezték örök nyugalomra. A fejfáját Pozsonyeperjes község adományozta 2002-ben, amelyet halálának...Read More
Aha község lakossága túlnyomó részben mindig katolikus volt, bár évszázadokon keresztül csak Verebélyre járhatott istentiszteletre. Az itteni Szent Imre-templom 1749-ben épült barokk stílusban. Kisebb, egyhajós építmény, ívesen záródó szentéllyel, hozzáépített kis sekrestyével, ormos főhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávkeretek tagolják, a koronapárkánnyal elválasztott torony gúlasisakos. 1958-ban az épületet egyszerű kereszthajóval bővítették. Az eddigi templom...Read More
Teljesült Jókai Mária régi álma, 2017. január 12-én megnyílt az Ahai Tájház. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Tóth Tibor Verebély polgármestere és a kezdeményező Jókai Mária vágták át a szalagot, elsősorban nekik köszönhető, hogy a sok éven át gyűjtött és halmozódott néprajzi gyűjtemény méltó helyre került. Az ünnepi hangulat alaphangját a 2015-ben, Aha 750-es évfordulójára alakult...Read More
Ebben a (új/úri) temetőben nyugszik Alár István plébános. Márvány síremlékének keresztjén ezüstözött vaskorpusz függ, a téglalap alakú márványtáblán pedig ezt olvashatjuk: „Itt várja a feltámadás napját Alár István plébános (1911-1974). Arcképe alatt ez a szentírás idézet áll: „Senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, aki életét adja barátaiért” (Jn.15./13.) … Alár István plébános a kántor-tanító Borsodi Béla...Read More
A buzgóbb és tehetősebb hívek saját telkükön, földjükön is állítottak keresztet. Csodálatos öntöttvas kereszt látható az Alaska-kertben, melyet valamikor (feltételezhetően a két világháború közti időben) Hegedűs Zsigmond állíttatott, ugyanis eredetileg övé volt a telek. A keresztszárat egy angyal tartja. Az alsó keresztszár tulajdonképpen egy virágmotívumból készült alkotás. Mesteri munka a kereszt felső része is, melyen...Read More
A 20. században épült kúria fehér színű, bejárata ötszög alakú, tetején pedig szépen megmunkált fém villámhárítók. Jelenleg kultúrháznak használják.Read More
Az Alsóborsai Csorba család sírkertjében idősb Csorba István (1782-1831) és neje Galambos Julianna; Csorba Farkas (1811-1890) Somorján és Nagykeszin szolgáló református lelkész; Csorba József (1830-1910) 1848-as honvéd tizedes, majd magyar királyi honvéd százados és felesége Csorba Ida nyugszanak. Csorba József elhunytáról a Vasárnapi Újság is tudósított. A falu közössége, az MKP alapszervezetének szervezésében több éve az...Read More
A sírkertben Nagy Antal (1845 – 1922) nemesócsai birtokos, megyebizottsági tag és fia Alsócsicsói Nagy Nándor (1881 – 1953), valamint öt testvére (Nagy Vilmos, Vilmos, Antal, Sarolta, Vilma nyugszanak. A Komárom vármegyei család, 1650-ben kapott címeres nemeslevelet, amely 1716. szeptember 15-én megerősíttetett. A nemességet Komáromban hirdették ki és 1872-ben ismét igazolták. A család Alsó-Csicsón ezen...Read More
A Garam jobb partján fekvő falu a XX. sz. utolsó évtizedéig a Felsőszecsei filiával alkotott egységet. A kezdeti villongásokat az 1688. évi határozat rendezte, mely szerint ünnep első napján „in secula seculorum” az első istentisztelete Felsőszecsét (akkor Kis-Szecsét) illesse meg. Az ellenreformáció idejében 1733-1793 között a Nagyodi Gyülekezet is ide tartozott filiaként. Lelkészeinek nyilvántartása 1655-től...Read More
2017. szeptember 15. és 17. között emlékeztek meg a falu első írásos említésének 800. és Alsószeli magyarjai kitelepítésének 70. évfordulójáról. Ez alkalomból avatták fel a kultúrház előtt azt az emlékművet, melynek egyik oldalán a falu eddigi történelmi nevei láthatók, a másikon pedig azon települések nevei vannak feltüntetve, ahová Alsószeliből telepítettek ki családokat.Read More
