„Lourdes, 1858. A lourdes-i eseményekben nem csupán egy Mária-kegyhely létrejöttét, nem csupán a bűnbánatra, az imára, a rózsafüzér imádságra való buzdítást kell látnunk. Még csak nem is egy zarándokhelyet, ahol betegek gyógyulhatnak meg. Sokkal fontosabb itt is a lélektani, pedagógiai szándék kifejeződése. A Szent Szűz hívja övéit (egyelőre csak zarándoklatra). A zarándokok pedig magukkal viszik...
“A szklabonyai római katolikus templom nem messzire áll attól a háztól, ahol Mikszáth született. A Borovszky-féle Nógrád megyei monográfia szerint Isten itteni házát 1396-ban építették gótikus stílusban, de a sok javítás “kivetkőztette eredetiségéből”. Reneszánsz formára alakították, majd a 18. században barokkosították. A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Schematizmusa szerint a templom 1346-ban épült, s Szent Miklós tiszteletére szentelték....
„…Van is mit dicsekedniök a bodokiaknak a savanyú vizükkel! Igaz, hogy jó erős víz; a verebet, fecskét, ha nem magasan röpül el fölötte, megkábítja…” Hova lett Gál Magda, 1882 Bodok, Mikszáth csendes kis falujának, Szklabonyának a neve az író novelláiban. A savanyúvíz az pedig a csevicének a palóc neve. A szklabonyiak szeretik a vizüket, s...
A Szliacky-féle Mária Szíve-barlang a templom közelében, a Házaskai-temetőbe vezető úttal szemben, a 272. sz. ház előtti kiskertben áll. Képszekrényszerű szakrális építmény, melyet Szliacky András és felesége állíttatott körülbelül negyven évvel ezelőtt. Körbemenetkor régebben itt is megálltak a hívek. A vasból készült téglalap alakú szekrényt egy magas betontalapzaton helyezték el. A szekrény két oldalának és...
1913. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel Simon Lajos somorjai plébános az újonnan felépült helyi kápolnát. Egészen a huszadik század küszöbéig nem volt Tejfalunak saját egyházi épülete, csupán egy haranglábon függő harangja, ez szólította imára a hívőket, búcsúztatta utolsó útjukon az elhunytakat, jelezte a veszélyt és hirdette az ünnepeket. 1910-ben adódott először alkalom a falu...
Az Országzászlót Tata városának ajándékaként 1939. augusztus 20-án avatták fel, az ünnepélyes aktusról a budapesti Magyar Országos Tudósító két nappal később számolt be. A napjainkban is látható alapon nagyjából két méter magas, harang alakú beton talapzat állt, a zászlórúd tövében Szent István koronájával, homlokzatán két, férfialakot ábrázoló domborművel, alatta az adományozó, Tata városának üzenetével: „Bár...
A tejfalusi zsidó hitközség a Felső-Csallóköz legrégibb Mózes-vallású gyülekezete. Már az 1700-as években létezett, a rabbinátus központja volt, volt saját iskolája, s anyakönyvet is vezetett. Anyakönyvi kerületéhez 27 település tartozott, melynek hívői a tejfalusi zsinagógát látogatták, s az itteni temetőben hantolták el halottaikat. Tejfalu lakosságának száma 1828-ban 1021 volt, ebből az izraelita vallásúak száma 422,...
A település első írásos említésének emléktáblája A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul, 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. IV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (mai Magyargurab területén,...
“A templom előtt ugyancsak látható egy vaskorpuszos műkő kereszt az alábbi dedikációval: „Isten dicsőségére / állították a hívek / 1964.” Korábban itt egy félköríves bádogbaldachinnal fedett fakereszt állt, melyről ugyancsak megmaradt egy keresztalapítvány, amely így hangzik: „Idősb György Gábor zsélyi kovácsmester és neje szül. Gyurkovics Erzsébet 1901. szept. 30-án letett alapítványa az általuk emelt templom...
Nagyabonyi Csiba Ernő (1784–1865), neje Tarnóczy Eugénia (1808–1878), Vejük Nagy László (1821–1890) és lányuk, Csiba Ernesztina (1831–1918) sírja a nagyabonyi temetőkertben. A család felmenője, Csiba Imre királyi tanácsos építtette a Szentháromság-templomot. E sírban nyugszik ő is.
Hegyéte egykori településrészén, Töböréte valamikori határában álló fehér kőkereszt található, a megfeszített Megváltóval, alatta pedig a Fájdalmas Anya ábrázolásával. A keresztet 1887-ben Biró Ignác és felesége, Póda Zsófia csináltatta.
Hegyétén (Töböréte településrészen), a főút mentén található a Szűzanyának ajánlott téglalap alapú kis kápolna-képoszlop, vaskereszttel a tetején, amely 1975-ben készült. A benti kis „oltárt”, amelyen a Szeplőtelen Szűz szobra áll, kovácsoltvas kapuk védik.
A töbörétei (hegyétei) köztemetőben a kerítés mellett rendezetten elhelyezve leljük meg a sírkert néhány régebbi sírjelét. A legrégibb sírkereszt az 1800-as évek legelejéről datálódik. Korábban az elődtelepülések (Hegyéte, Beneéte és Töböréte, illetve Balázsfa) különálló temetőkkel rendelkeztek.
A vágai katolikus templom A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik...
A Vágai Országzászló Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és az Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a...
A község nevezetességei közé tartozik a késői gótikus római katolikus templom, melyet 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építettek át.
1466. december 15-én Nagyszombatban, Mátyás király, Nagymegyer és Izsap településeknek mezővárosi kiváltságot adott. Ez biztosította a két település számára az önkormányzati, pallosjog gyakorlását. Ez mellett évi három országos vásárt tarthattak és csak a királynak fizettek adót. A kiváltságlevelet a 16-17. században számos Habsburg uralkodó, illetve az erdélyi fejedelmek is megerősitették. A kíváltságlevél odaítélésének 530. évfordulóján,...
Vásárúton a közösségben való éneklés az 1960-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor alakult meg az első éneklőcsoport. Kezdetben népdalokat énekelve, a későbbiekben tobbszólamú karrá fejlődve vált a környéken ismerté. Mentális szükség támadt egy olyan emlékfa, kopjafa megszentelésére, mely ezt a régi és a faluban folytonos kulturális tevékenységet éltető, élő vagy már megboldogult tagoknak állít emléket....
A község közepén áll az 1. világháborúban elesett falubeli katonák és a 2. világháború áldozatainak emlékműve.Az 1. világháború hőseinek emlékművét, melyre 42 nevet véstek, 1940. június 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között az országzászlóval egyetemben. Az avató beszédet Koczor Gyula barsi főispán tartotta, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Berényi Róbert beszélt. Az emlékmű szembőli jobb oldalán a Magyar...
