A temető még az 1960-as években téglakerítéssel volt körülvéve, amelyet az évek során széthordtak, a sírokat megrongálták. A felvételek 2010-ben készültek.Read More
1944 novemberében az orosz katonák hadizsákmányként elvittek a Szent László templomból két díszes lobogót. Az egyik a Mezőkövesdi Kath. Egyh. Énekkar 1908, a másik a Katholikus Olvasókör zászlója volt. A II. világháború idején Balyo Ödön rimaszécsi lakos a vasútnál teljesített szolgálatot Slávikovón, tehát a szomszédos Orávkán, magyar neve Kacagópuszt, erre vonultak a katonák. Özv. Balyo...Read More
Karva román kori római katolikus temploma mellett álló harangláb, mely már elektronikusan működik. Régi fa harangláb a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette. A karvai harangláb az 1970-as években egy régi fényképen. A fénykép Zsírosné Hegedűs Magdolna gyűjteményéből való.Read More
A Galamija-parcellával szemben, a Roth-parcellán is áll egy vaskorpuszos szürke műkő kereszt, amelyet Isten dicsőségére özvegy Juhász Istvánné szül. Deák Rozália állíttatott, 1867-ben.Read More
Az első templom a XIII. század első felében készült forró mészhabarcsba fektetett lapos, vörös téglákból. Négyszögletes hajójához kelet felől félköríves szentély kapcsolódott, és hogy a nyugati tornya is megépült az 1300-as évek elejéig, bizonyítja a déli oldala lábánál a késő román kori ajtónyílás. A magas, gótikus arányú, sarkain lépcsőzetes haránttámos harangtorony a XIV. századi átépítés...Read More
A templom 1848 és 1850 között épült, késő klasszicista stílusban. Az építészeti munkálatokat Neshleba jókai építész mester vezette. Rózsafüzér Királynője ünnepe október 7-én van, ekkor van a községi a búcsú. A harangot 1849-ben Lichtenstein Zsófia hercegnő ajándékozta a tárnokiaknak. 1902-ben Németh Antal és felesége Tóth Júlia a templomhoz tornyot építtetett. Egyúttal az épület belső részeit...Read More
Somorja város külterületén fekszik ma Sámot település, mely egykor pozsonyi várjobbágyok lakhelyeként önálló faluként szerepelt az iratokban (1238). Ma pár százas lélekszámú alvó település, melynek határában áll az Árpád-kori Szent Margit-templom. A legkorábbi fennmaradt hivatalos dokumentumok, melyek tanúságot tesznek létezéséről, 1260 körüli évek környékére helyezik e román stílusú templom megszületését. Alátámasztja ezt az 1978-as régészeti...Read More
A szlovákiai magyarok 45. Országos Kulturális Ünnepélyén, Gombaszögön, 2003. augusztus 23-24-én avatták fel a Sarló megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére faragott kopjafát. A nyitó rendezvényen a résztvevők megemlékeztek a Sarló megalakulásának 75. évfordulójáról.Read More
„Az öreg temető a nagyabonyi országút mentén fekszik. Már annyira tele van sírhalmokkal, hogy már alig lehet benne temetkezni” – írja a sikabonyi krónika 1955-ben. A feledés homályából már csak az egykori vizitációkból, a 18., 19. és 20. századi katonai térképek lapjairól és leírásaiból, illetve a sikabonyi krónikából lép elénk ennek a régi temetőnek az...Read More
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajosnak kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját. A Honismereti Házban mintegy 500 négyzetméternyi kiállítási területen Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földművelés, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg...Read More
A szabadidőparkot az egykori Pásztor-tó helyén önerőből, helyi összefogással hozták létre, s nemcsak homokozó, mászókák és más szabadtéri többfunkciós gyermekjátékok kaptak és kapnak itt helyet, hanem egy nagyobb kapacitású, egyszerre több családnak is kikapcsolódási lehetőséget kínáló sütöde és pihenőház is. A jövőben tovább szeretnék folytatni a park építését, tervben van egy tó kialakítása – télen...Read More
Az 1848-49-es emlékmű a város főutcája mentén, a kultúrház előtti terecskén található. A kupola négy oszlopon áll. Az az egyszerű kupolás oszlopkompozíció egyszerűségére jellemző, hogy a kupola alatt csak a dátum felirata szerepel: 1848-49. Március 15-én hagyományosan az emlékhelyen is koszorúzással róják le tiszteletüket a zselíziek. Az emlékmű tervezője és alkotója ifj. Szilágyi László zselízi képzőművész....Read More
A magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója jelentős visszhangot váltott ki a régióban. Ennek bizonyitéka, hogy mindkét szomszédos település, Csiliznyárad és Szap is emlékművet állíttatott a jubileumi évforduló alkalmából. Szapon a kopjafa elkészítését az önkormányzat vállalta 2000-ben. Alkotója a csicsói fafaragó Nagy Géza volt.Read More
A római katolikus haranglábat 1914-ben építették. Karcsú, négyszögletes, falazott téglaépítmény fából készült ráépítéssel, ahol a harang függ. Rajta ez a felirat olvasható: FUDIT HENRIKUS EBERHAD PESTINI 182. Sátor pléhtetővel van befejezve. A harangláb a Szent István Parkban látható, amely a szintén ott teret foglaló szoborcsoportról kapta a nevét. A három részből álló szoborcsoport Isván király...Read More
A református templom közvetlen szomszédságában áll. A katolikus vallás kisebb közösségének a 17. századtól kezdve nem volt a faluban temploma, így tagjai kénytelenek voltak a szomszédos falvakba járni istentiszteletre. Csak a 19. században építtetett Ghyczy Rafael egy kisebb templomot klasszicista stílusban. Ezt egy kis folyosó kötötte össze a kastéllyal, ahol a katolikus pap is lakott....Read More
A parkot a barokk kápolna körül Gúta legősibb temetőjének felszámolásával hozták létre a múlt század 80-as éveiben. Ide temetkeztek a gútaiak egészen 1965-ig. A park kialakításakor figyelmet szenteltek annak, hogy az ősök iránti tisztelet és a kegyelet helye maradjon a későbbi nemzedékek számára is. A kőből készült síremlékeket a főbejárat két oldalán sorokban helyezték el....Read More
Az egykori (Duna)Szerdahelyen a korai pogány szokásokat váltva, de Szent László király korától már bizonyosan, a templom köré temetkeztek az ősök. A település legősibb keresztény temetője volt ez a Szent György-templomot körülölelő sírkert. Az 1400-as évek elejétől már okiratok igazolják, hogy egyértelműen állt az a templomot és a temetőt körbefogó magas kőfal, amely által behatárolt...Read More
A falut nem kerülték el sem a háborúk, sem a természeti katasztrófák, sem a kolera. A 19. század felében kolerajárvány pusztított a lakosok körében. Amikor a járvány megszűnt, 1848-ban a község lakosai az akkori bíró Karácsony István és az ülnökök Fekete István, Andrássy József, Andrássy Mihály, Andrássy János, Andrássy Péter vezetésével hálából, közadakozásokból egy kápolnát építettek. A kápolna...Read More
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom 1764-ben épült barokk stílusban. A templom falán látható vörösmészkő emléktábla Vaszary Kolos hercegprímás általi 1898-as átépítésének állít emléket. A templom előtti kis temetőben több, a 19. század elejéről származó halálfejes síremlék található, valamint a Nepomuki Szent János-szobor egykori talpköve is itt kapott helyet. A temetőben található Rigler Gusztáv...Read More
A Fel- és Al-Baka között elhelyezett Szentháromság-szobor (a forrásokban mint „szent Háromság képe” említve) fenntartására a fel- és al-bakai közbirtokosok 1871. április 16-án kelt alapító levélben kötelezték magukat. Ígéretet tettek arra, hogy összeroskadása esetén újra felépítik, ill. jogutódaikkal együtt díszesen és illően megőrzik állagát: „Mi Nemes Fel és al bakai közbirtokosok a két Baka közti...Read More
Szepsi jelenleg esperesi központ és a kassai püspökség alá tartozik. A Szentlélek tiszteletére felszentelt gótikus templom idegenforgalmi nevezetesség.Read More
Uza-Panyit a Primóczi Szentmiklóssy családé volt. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Máriával kötött házasságot. A család ősei Liptó- és a szomszéd Szepesmegyében nyerték birtokaikat és ott a család egyik ága, a mely a mai Primócz (hajdan Prym) helységet s vidékét bírta s innen előnevét is nyertek. A család...Read More
A Szép Lajos plébános emlékére 1936-ban állított út menti kereszt. 1916-ban Szép Lajos csallóközkürti plébános (1901–1927) hitelszövetkezetet hoz létre a faluban, s mintagazdálkodása miatt 1916-ban megkapja a Ferenc József-rend keresztjét. Az egykori Apponyi-tag földrészeit 1922-ben így sikerült a helyi gazdáknak, Szép Lajos segítségével, megvenniük. A kereszttel e gazdák rótták le kegyeletüket a faluért oly sokat...Read More
