Az 1774-75-ben épült templomot közvetlenül Mária Terézia utasítására építették barokk-klasszicista stílusban. A Szűz Mária tiszteletére emelt templom bejárata feletti süttői márványból készült tábla a pozsonyi régi városháza udvarán található tábla pontos másolata.Read More
Pósa Béla cipész, mint agglegény végezte munkáját. Szorgalmas, állandóan tevékenykedő mesterember volt. Sok ember megfordult nála munkájának köszönhetően ill. annak az apropóján, hogy elsőként ő rendelkezett rádióval a faluban. Jó hangulatot teremtett maga körül, a pálinkát szerette ugyan, de részeg sosem volt. Egy anekdota is felmaradt vele kapcsolatban: magyar csendőr jött a faluba és defektet...Read More
Ivanics István (1899-1980) a második világháború előtt a falu csordása volt a közbirtokosság alkalmazottjaként. A tehéncsorda kihajtásáért és legeltetéséért felelt. Római katolikus vallású volt, Lénártfaláról került Nemesradnótra. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor által. Este pedig fordított sorrendben azaz: liba,...Read More
Koós Antal (1907-1975) a falu gulyása volt a második világháborút megelőző időkben. Római katolikus vallású volt, feleségével, Kosztúr Annával Baracáról került Nemesradnótra, ahol a közbirtokosság gulyásnak alkalmazta. A közbirtokosság a csordásnak, kondásnak, gulyásnak, kovácsnak külön-külön házat biztosított. A későbbiekben Koós Antal saját házat vásárolt magának a faluban. A gulya, amely a gondjára volt bízva a...Read More
Lalík József (1885-1960) a falu kondása volt a második világháború előtt. Római katolikus vallású volt, a Téski pusztáról (Baraca mellől) került Nemesradnótra, a közbirtokosság alkalmazottja volt. A kondás a sertés kihajtásáért és legeltetéséért felelt. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor...Read More
Istók Lajos kovács családból származik. Feledről kerültek Nemesradnótra. A közbirtokosság alkalmazottjaként a kovács-házban lakott. Kovácsként patkókat készített, lovakat vasalt, ekevasat élesített, forgókarikákat készített szöggel a tehenek bekötéséhez, és minden apró-cseprő munkát végzett a falusi ill. a szomszéd falu gazdái számára. Később saját házat épített, s az ott berendezett műhelyében idős korában is vállalt munkát.Read More
A Csallóköz, Csilizköz és Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társulás Nagy Géza vezetésével szervezi a fafaragó tábort. Méltán lehetünk büszkék erre az Európában egyedülálló, magyarságot erősítő hagyományőrző kezdeményezésre, mely Csicsón valósult meg magánkezdeményezésből, baráti összefogásból. A szobor születése egybe esik a nemzetközi fafaragó táborok időpontjával. Kellemes hűsítő élményt nyújtott a Lenti vendéglő a fafaragó tábor...Read More
A Vasárnapi Ujság, 1886. XXXIII. évfolyamának 27. számában Kegyeletes gondoskodás címmel jelent meg a kút története: Esztergom-megyében, Párkány mezővároska r. kath. temetőjében, a község egy buzgó és lelkes tagja, Klement István gyógyszerész, attól a kegyeletes szándéktól vezérelve, hogy a holtak sírjait fedő pázsitot s bokrokat és virágokat száraz időben is lehessen üdítő harmatban részesíteni, saját...Read More
Péntek Barna (1894-1974) rimaszombati úti őr volt, Bátkából került Nemesradnótba. Később ács munkákat vállalt a faluban s szinte minden melléképület tetőzete az ő keze munkáját dicséri. Abban az időben, szinte minden családban tartottak méheket a régi módszer szerint köpűben. Péntek Barna volt az első a faluban, aki kaptárakat és a belevaló kereteket elkészítette előbb a...Read More
A pénteksúri Szentháromság-szobor alá 2014-ben odakerült Szűz Mária szobra, ahogy az az elmúlt évtizedekben volt, s ahogy azt a helyiek szerették volna.Read More
Pozba település egykor a Verebélyi járáshoz tartozott, lakói a magyar nemzet tagjainak vallották magukat és nagyobbrészt református vallásúak voltak. Jelenleg a fajkürti plébánia joghatósága alá tartozik. Borovszky Samu Bars vármegye leírásában azt írja, hogy a Balogh nemzetség ősi családi fészke volt, mely már 1339-ben, Károly Róbert király iratában szerepel. Később a Bencsík és a Barlaghy...Read More
A Halász-kapu egyike a Vár-hegytől keletre kialakult Pozsony város legkorábbi erődítésén nyíló négy kapunak. Feladata szerint a várost kötötte össze a Duna mentén kialakult elővárossal, ahol kisiparosok, halászok és mészárosok laktak. 1529-ben, a török veszélyre tekintettel befalazták. Később újra megnyílt, de csak gyalogkapuként. Mária Terézia uralkodása alatt, 1754-56-ban az egész kaput felújították, és az uralkodónőről...Read More
Az igen kicsi, kápolnaszerű Notre-Dame-templom (Miasszonyunk) az Óvárosban található. Az épületet 1754-ben emelték barokk stílusban. A korábban hozzá tartozó kolostorban – melynek alapkövét 1750. május 13-án tették le – ágostonos kanonokrendi apácák éltek és elemi iskolát is tartottak fönn (ma is általános iskola). A kolostor első lakói Régensburgból érkezett, nőneveléssel és -oktatással foglalkozó lakói 1754....Read More
„Gyökeret verve, megfeszülten, kemény nyakán okos magyar fejével előre tekintve áll a Vashonvéd. A kárpáti harcok oroszlánja, miután megszerezte az egész világ bámulatát, most idehaza is megkapta a glóriát. Pünkösd ünnepén a mi városunkban állítják fel legelső szobrát. A történelembe már beleírta a nevét, most művészi formákba testesítve is megörökítjük a jövő számára.“ Ezekkel a...Read More
„A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az „Ördögkemencze” nevü barlang fölé vezet, mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század...Read More
2003-ban, be kellett zárni a lekenyei kisiskolát, ráadásul óvoda sincs a faluban. Az iskola épületében a nyugdíjasklub működik, az evangélikus templom mögötti egykori óvodában pedig helytörténeti szobát rendeztek be, amelyet egy szövőszék ural, és a régi paraszti élet sok más tárgyi emléke tölti meg a falatnyi helytörténeti házat.Read More
A mai Kossuth-téren volt a régi református temető, melyet az 1711-es pestisjárvány után zártak le végleg. Az akkori városi sáncokon túli dombos területen a református lakosság új temetőt létesített. 1975-ig a Temető utca választotta el a katolikus temetőtől, melynek megszüntetésével alakították ki a városi temetőt. Északi szélét a Pozsonyi út négysávossá szélesítésekor felszámolták, ekkor épült...Read More
A kereszt eredete, helyi nevének – Vérösköröszt, ill. Vöröskép – magyarázata bizonytalan. 1803-ban emelte a falu Anton Reindl segítségével. Lehetséges, hogy nevére az azóta kicserélt keresztje utalhatott, amely helyén az 1980-ban öntött Megfeszített Krisztus és a Szűzanya látható. Maga a kereszt kis dombon áll, nem messze áll tőle a Kiserdő, ahol régebben temető állt.Read More
A templomot 1817-ben adták át rendeltetésének. Felépülése előtt kápolna állt ezen a helyen. A templomot államalapító királyunknak, Szent Istvánnak tiszteletére szentelték fel. Az 1914-ben beolvasztott nagyharangot 1925-ben közadakozásból pótolták.Read More
