A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...Read More
A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.Read More
A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...Read More
Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...Read More
A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye...Read More
Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...Read More
A Kisboldogasszony-kápolna előtt rózsaszín márvány klasszicista központi kereszt áll. 1808-ban Tímár Erzsébet emeltette Godek Ferenc és Ürge Ferenc emlékére. A magas négyszög alakú talpazaton álló kis kőkeresztet a közelmúltban az eredeti formájában felújították, alul a halál reliefje látható.Read More
A Rozsnyói Híradó 1914. december 25-én megjelent számában olvashatjuk az alábbi tudósítást: „Timkó László halála. Szomorú az elmulás, de megváltás a halál, ha oly hosszu szenvedésnek végét jelenti, mint Timkó László helybeli kath. főgimnáziumi tanár esetében. Évek hosszú során át halódott testi és szellemi ereje, mígnem folyó hó 20-án megszabadult a kínszenvedéstől ez a jobb...Read More
A XV. század híres magyar költője, históriás énekese, Tinódi Lantos Sebestyén a török elleni küzdelemben megsérült a bal karján, s arra kényszerült, hogy elhagyja a vitézi pályát. Előbb Török Bálint gyermekeinek a nevelője, íródeákja és udvari lantosa lett. Urának török fogságba jutása után egy ideig Verbőczi István udvarában tartózkodott, majd mint énekes költő bejárta a...Read More
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Néprajzi Tagozata és az MTA BTK Zenetudományi Intézet együttműködésével elindult a „Tiszta forrás település” program, melynek keretében a Magyar Művészeti Akadémia minden évben négy település részére „Tiszta forrás település” címet adományoz. A „Tiszta forrás település” címet és a vele járó emléktáblát adományozta a csallóközi városnak – az erdélyi Gyergyóditró után...Read More
A Tomasík-Rados-féle Lourdes-i barlang a Bátorfalu felé vezető út bal oldalán, egy dombra épült ház (109. sz.) kiskertjében áll rózsákkal befuttatva. A házban ma özv. Rados Lászlóné Buris Ilona lakik. Egyetlen fia pap lett, Magyarországon, Nézsán plébános. A szakrális kisemléket Radosék nagyanyja, Tomasík Jánosné Nemcsok Ilona állíttatta hálából az 1960-as évek tájékán. A barlang egy...Read More
Hanván állítottak fel a fából készült szobrot Tompa Mihály papköltő emlékének, a poéta halálának 140. évfordulóján. Ez a negyedik köztéri szobor Hanván, abban a községben, ahol a költő évekig lelkészkedett, s ahol hamvai jelenleg is nyugszanak. A szobor helybeli kezdeményezésre született, a község Tompa Mihály Baráti Köre, a Református Gyülekezet és az önkormányzat együttműködésének eredményeként készült...Read More
A napjainkban reformátusok által használt temploma a 15. században épült gótikus stílusban. Később védőfallal vették körül, és klasszicista stílusban megújították. Szentélye sokszögzáródású, hajója téglalap alakú, a nyugati oldalán toronnyal. A szentélyt és a hajót is gótikus támpillérek támasztják. A szentélyen szamárhátíves gótikus ablakok vannak, a hajó ablakai díszítés nélküliek. A torony alatti portálé csúcsíves, akárcsak...Read More
A csevice természetes szénsavas savanyúvíz, az elhíresült „Csevice” ásványvíz egyik forrása is itt tör fel. A gyógyhatású forrást 1956-ban fedezték fel a környéken folytatott geológiai vizsgálatok közben. A természetes ásványvíz 1769 -től ismert.Read More
Tornalja településén már az első világháború előtt felmerült egy új városháza építésének gondolata. Bár elkészültek az épület tervei, azok a háború miatt már nem tudtak megvalósulni. Az 1920-as években tértek vissza az építés gondolatához, és végül 1925-ben ki is írták a tervezési pályázatot, amelyet Őry (Oelschläger) Lajos és munkatársa, Boskó Géza Zoltán nyerték meg. A...Read More
