„Szent Vendelnek, az állatok gyógyítójának tiszteletére 1862-ben az állatok megvédelmezésére állíttatott szobrot a jómódú Takács József és neje.”Read More
A város legkisebb temetője a Fučik utcában (Fučíková) található. Korábban Nagymegyeren nem éltek evangelikus vallású lakosok. A temető az 1950-es évek elején lett kialakítva a Nagymegyerre települt szlovák és evangelikus lakosság igénye alapján. A temető szomszédságában van az egykori szerb hadifogoly temető.Read More
2008. október 13-án Belgrádban, Szerbia és Csehszlovákia miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. Ennek hatására elkezdődött a haditemető rendbetétele. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek és teljes mértékben kitisztították a korábban begyomosodott területet. Az úgynevezett szerb temető felújításában nagy szerepe volt Nagymegyer...Read More
A temetőt 1914 őszén alakította ki a nagymegyeri hadifogolytábort őrző hadtest és a korabeli magyar hatóságok, miután a város nem engedélyezte, hogy temetőibe temessék el a táborban elterjedt, fertőző betegségben elhunyt nagyszámú hadifoglyot. A hadifogolytemető eredeti területe 1362 m2 volt. Maga a temető három részből állt. Az első része az ún. szerb temető. Napjainkban csak ez a része maradt meg a haditemetőnek....Read More
A Szent István utca végén található temető a város legnagyobb temetője. A 2013-as évben 1848 sírhely volt benne, ezért a város önkormányzata keresi az új temető megnyitásának lehetőségét. Kialakításának pontos időpontját nem ismerjük. Az viszont tudjuk, hogy ez már a katolikusok második temetője. Az első temető a mai templomdombon, a katolikus templom körül volt a...Read More
Nagymegyeren 1920. május 16-án Lepicz János plébános és Tóth László tanító alapította a Római Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet. A szervezetnek a harmincas években 140 tagja volt. A katolikus ifjúság kulturális életének szervezői voltak a harmincas években, Hencz Pál tanító vezetésével. Ekkor épült a Legényegylet otthona is. Az épületben ma a városi könyvtár található. Külső falán van...Read More
A nagymegyeri Vadász utca végén egy régi tölgyfa áll. A városban ma is élő történelmi legenda szerint ennél a fánál kötötte ki lovát Mátyás király, állíttatta fel sátrát, amikor Nagymegyeren járt, hogy megvizsgálja a nagymegyeriek panaszát. Az egykori Megyer törzs tagjaihoz tartozó nagymegyeriek, 1421-ig sajátos joggal rendelkeztek. Nem fizettek adót csak a királynak. 1421-ben Zsigmond...Read More
A temető utcában, a katolikus temetővel szemben található a református temető, aminek pontos kialakulását nem ismerjük. 2013-ban, a temetőben 810 sírhely volt található. A temetőt egy mesterséges dombon alakították ki, ezáltal megvédték a sírokat az előző évszázadokban gyakori árvizektől és belvizektől. Ebben a temetőben találjuk a jeles városbírónak Nagy Rátz Józsefnek sírját. Szeghy Zsigmond 1848-as...Read More
A 2. világháború idején a koncentrációs táborokba, illetve munkaszolgálatos alakulatokban 418 nagymegyeri zsidó származású polgár halt meg. Ebből 229 felnőtt és 189 gyermek. Az elhurcoltak közül csak 110 személy élte túl a borzalmakat. Emlékükre 2004-ben, a Holokauszt 60. évfordulója alkalmából, Ács Sándor magánvállalkozó közreműködésével a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ és a Csemadok Nagymegyeri Szervezete háromnyelvű emléktáblát állíttatott...Read More
Nagymegyeren ma az egykori zsidó hitközség legjelentősebb emléke, a nagymegyeri zsidó temető. A temető a várostól északra, a nagymegyeri evangélikus és az egykori hadifogoly temető, az ún. „szerb temető” szomszédságában található. A temetőhöz az Ipari utcából járható földút vezet. A temető a 19. század első felében alakult ki az egykori nagymegyeri curiális nemesi birtokon. A...Read More
A templom az 1750-es években épült barokk stílusban, 1908-ban átépítették. Azóta többször újították, javították. A legutóbbi komolyabb renoválására az 1997-1999-es években került sor.Read More
A Lelkes család sírja az egyetlen magyar feliratú nagyrépényi síremlék. A templomtól balra található az attól jobbra levő temető többi, csak szlovák nyelvű sírjától teljesen elszigetelten.Read More
A barokk és klasszicista stílusjegyeket viselő református templom 1784-ben épült, tornyát 1792-ben építették hozzá. Az orgonája 1900-ból származik. A templomkertben régi sírkövek találhatók. Az 1947-es Bátaszékre való kitelepítés 50. évfordulója emléktáblája a templomban található.Read More
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű a 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították, 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.Read More
Az 1999 májusában, a korábbi, már megrongálódott temetői nagykereszt helyébe fekete márványból készített, vaskorpuszos keresztet helyeztek, amely fekete márvány talapzaton áll.Read More
1999-ben cserélte le a község a köztemetőben álló, mára eléggé megrongálódott egykori temetői nagykeresztet. Ma a templom dalának oldalához állítva látható. Félő, hogy rövidesen tönkremegy.Read More
A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az...Read More
A tetszetős külsejű városháza díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. Ősrégi idők óta e helyen állott a városháza. A mai copf stílusú épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen levő chronostikon is mutatja: IVstItIae atqVe seCVrItatI pVbLICae eX fVnDaMentIs posIta. Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül,...Read More
Az első gombai nemesi rezidencia a Gombay család erődítménykastélya volt, amelyet a korabeli okiratok is említenek (1364). Nem ismerjük az alakját, sem a helyet, ahol állt. A 17. század 60-as éveiben Szelepcsényi György érsek építtetett a községben erődfallal körbevett reneszánsz kastélyt. A sarkokon tornyokkal megerősített négy erődfallal körbevett négyzet alakú udvaron állt a lakásként szolgáló...Read More
1672-ben a szerdahelyi református prédikátort előbb sikabonyi, majd nemeshodosi fíliájára űzik. Röviddel ezután válik Nemeshodos anyaegyházzá, a „helvetica confession lévők” 1689-es császári és királyi oltalomlevele által, mely megengedte, hogy itt gyakorolhassák hitüket, s „melynek az erejével, helységükbe Prédikátort tarthattak”. 1729-ben Hodos több helység anyaegyháza lett, ám 1732-ben betiltották számukra a vallásgyakorlást egészen 1783-ig. Csak ezután,...Read More
