Takács János és családtagjai kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a Temető utcai bejárattól jobbra találhatjuk meg. A síremléket legutoljára 2001-ben Cséfalvay Kázmér restaurálta. Minden év március 15-én a hálás utókor megkoszorúzza a sírhelyet.
Takács József emlékkeresztje a Gánócot a 18-as főúttal összekötő út mellett, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet objektuma közelében áll. A kereszt hátterében a Magas-Tátra nyúlványai láthatóak.
Takács József (Vágfarkasd, 1929. július 7. – Washington, 2013. november 28.) újságíró, rádiószerkesztő, az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója. Érsekújváron kezdte a gimnáziumot. Szüleivel együtt 1947-ben a „lakosságcsere egyezmény” alapján áttelepítették Magyarországra. 1950-ig Tótkomlóson élt. Utána 1955 májusáig munkás volt a Budapesti Szerszámgépgyárban. 1956 nyarától mint újságíró dolgozott Az Esti Budapest közölte írásait. 1956. november...
1976-ban, nagyjából a település névadója halálának 1000. évfordulóján állították fel Taksony vezér bronz mellszobrát, mely Domonkos Béla alkotása. Ebből a szoborból öntetett Taksony Nagyközség Önkormányzata egy hasonmás példányt a szlovákiai testvértelepülés Taksony (Matuskovo) számára. Taksony vezér szobra mellett, a baloldalon egy márványlap áll, melyen a helyiek szerint életének egy legendája van leírva, a szöveg sajnos...
A Hős katona szobrának, melyet a két világháború között készíttetett a falu lakossága az első világháború hadiáldozataira emlékezve, „kalandos” története van. A szobor 1928-ban készült el, ám az akkori Csehszlovák Köztársaság járási hivatala nem engedélyezte a szobor felállítását, így azt egy raktárban rejtették el. A szobor csupasz talapzata jelezte a hivatalos politikai és a helyi...
A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca...
Isten dicsőségére állította Talpas János és neje, Bado Erzsébet. „Második nap a kápolnától nem messzire álló határbeli kereszthez mentek… Ez egy kőkereszt, amelyen még nemrég egy nagyméretű vaskorpusz is volt.” (Csáky Károly)
Tamás István (1865-1947) Hanván született. A keresztelési szertartást Tompa Mihály lelkész, költő végezte. 1899-ben házasságot kötött zádori Bán Juliannával Tamásiból. Ekkor már Uzapanyiton tanító. Nyugdíjba meneteléig tanított Uzapanyiton. Az 1900-1910 évek között a református tankötelesek átlagos száma 85 volt a több mint 900 fős kisközségben (a katolikus növendékek átlagos száma 60). Tamás István okleveles tanítóként...
A hetényi iskola névadója született Hetény községben 1807. december 6-án. Édesapja Tarczy János Néma községből származott, édesanyja Czike Juliánna a dunamocsi jegyzőnek a leánya volt. Tarczy az elemi iskolát Hetényen látogatta, ahol Császár Lajos volt a magasabb iskolát végzett rektor. További tanulmányait a révkomáromi református gimnáziumban végezte. 1823-ban kezdi meg a főiskolai tanulmányait Pápán. Mindjárt...
A 2008-ban felállított emlékoszlopon a kitelepítettek, a Draskóczy család és Tasnády Nagy Gyula emléktáblája található. Nagy Gyula, 1885-től Tasnádi Nagy (Harkács, 1849. június 23. – Budapest, 1924. június 14.) levéltáros, történész, országgyűlési követ; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892). Tasnádi Ilona színésznő édesapja.
Tatárik Emil 1887. február 16-án Ondrochovban született. Kisgyerekként árvaságra jutott, egy budapesti árvaházban nőtt fel. Az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző-intézetben 1906-ban szerzett tanítói képesítést. Érsekújvárba az első világháború után került, ahol előbb testvére műhelyében mint rézmetsző dolgozott. Rövid időn belül Tardoskedden kezdett tanítani. 1925-től nyugdíjazásáig Érsekújvárban tanított. Sakkozni Magyarországon tanult, már 1920-ban az ÉSE...
A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A jobb oldalit Cseri Miklós állíttatta az 1900-as évek elején. A téglaépítmény hasonló kiképezésű, mint a templomkerti képoszlop. Ma egy gipsz Jézus Szíve-szobor áll benne. Az eredeti szobrot kilopták innen.
A barti temető központi keresztjét 1774-ben állították, ez a település legrégebbi szakrális emléke. Az idők folyamán többször felújításra szorult. Utoljára 2004-ben egy orkán erejű szélvihar kidöntötte. A kereszt hét részre tört, a korpusz szintén hat darabra. A felújítás után ismét felállították. A kereszt bal oldalán elhelyezett emléktáblán az egykori plébánosok nevei olvashatók, kik a községben...
A temetőben található világháborús emlékmű előtt lévő kopjafákat és díszkutat csicsói mesterek készítették, 2002-ben adták át. A kopjafa ezen a tájon ismeretlen volt. A díszkút az eredeti gémeskút fölé épült, meghagyva a kútágast a kútgémmel, szépen faragott káváján pedig 4 vaslemez főnixmadár áll, csőrükkel a bölcsek kövét tartják. Ezek a gémekhez hasonló mitológiai madarak az...
Az emlékkeresztet a Spodniak család Isten dicsőségére állíttatta a temető katolikus részében, 1998-ban. A szlovák vasutas-hivatalnok családja később elköltözött a településről.
A régebbi temetői központi keresztet 1892-ben alapították, a dokumentumok tanúsága szerint a „a temetői fa eladásából befolyt összegből”. Ez is egy egyenes szárvégű barna fakereszt. Megkopott öntöttvas korpuszán Krisztus töviskoronás feje enyhén jobbra fordul, testét ágyéktakaró borítja.
Rózsaszínű süttői márványból készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került. Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható: 1892. A felirati mező táblaszerűen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők...
A kápolnát Rogrün Ede és neje Werle Ottilia építtette 1908-ban, Kósik Ferenc, esztergomi építészmester tervei alapján. Párkány 19-20. század fordulójának fejlődése kapcsán meg kell említeni Rogrün Edét. A gyógyszerészként tevékenykedő férfiú létesítette a város első postáját, és ő bábáskodott a Párkányi Takarékpénztár születésénél. Hosszú időn keresztül a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület díszelnöke volt. E sokoldalú...
A temető közepén áll, minden halott keresztje. Mellette a temető legrégebbi keresztje, mely alatt azonban sírok nincsenek. A kereszt mellett található még egy márványtábla, emlékezve a községben szolgáló papokra. A szépen faragott betonkereszt felső részén INRI felirat látható, fehér színű Krisztus test, barnára színezett hajjal és ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható. A temetőben több egyszerű,...
A felsővámosi keresztény katolikus hívek állították a Nagykeresztet közös adakozásból 1870-ben. A község területén lévő kereszteket és szobrokat a községi önkormányzat 2005-ben újította fel.
