Az evangélikus templom 1902-ben épült, egyszerű egyhajós belső tere egyenes szentélyzáródású, előtere a vele egybeépített harangtorony. A templomban található az első világháborús, a templom külső falán a második világháborús emléktábla.Read More
A magyar szabadságharc dicsőséges 1849. évi tavaszi hadjáratának legfényesebb győzelmét a Klapka és Damjanich tábornokok által vezetett magyar honvéd-csapatok, a felvidéki Léva városától mintegy 20 km-re délre található Nagysallónál aratták, 1849. április 19-én, a számbeli túlerőben lévő császári és királyi egyesült hadtestekkel szemben. A csatában közel 900 magyar honvéd esett el. Emléküket két, máig álló...Read More
„A paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek lévai róm. kath. leánynevelő-intézetének kezdeményezője a lévai születésű Szepesi Imre budapesti tud. egyetemi tanár volt, mivel azt tapasztalta, hogy itt a leánynevelés, sőt maga az elemi oktatás sem felel meg a követelményeknek, a mennyiben a 60-as évek végén a tanköteles leánygyermekeknek alig harmada járt iskolába és ezek is...Read More
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. Az emléktáblát Györgyi Dénes főiskolai tanár, műépítész terve szerint fehér carrarai márványból Ferencz János losonci kőfaragómester készítette. Az emléktábla nemes egyszerűségével és anyagával valamint méreteivel – 240x120cm – hatott. A költségekre közadakozásból 425...Read More
1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. A fehér carrarai márványból készült 240×120 cm méretű emléktáblát 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította az iskolaépület faláról. A reforműtus templom kertjébe került, ahol az 1978-as felújításkor darabokra tört. 2014-ben, az első világháború centenáriuma...Read More
Az 1849-ben az orosz katonaság által felégetett Losoncon elpusztúlt református templomot 1851-1863 között neogótikus stílusban újjáépítették. Felszentelésére 1864-ben került sor. 1944/45 fordulóján a háborús események következtében a templom használhatatlanná vált. A benesi dekrétumok alapján minden vagyonától megfosztott református egyház a templomot képtelen volt rendbe hozni, az évtizedekig üresen állt. 1978-88 között az állami műemlékvédelem renováltatta...Read More
A fakereszt felső részén íves átkötés látható, a Krisztus korpusz sárgás színű, világoskék ágyékkötővel. Feje lehajtott, rajta töviskoszorú, felette INRI felirat. A szobor lábai térdből letörtek.Read More
A községben több nemesi család telepedett le. Köztük a Hrosso család is. Egyik leszármazottjuk többször említést tett egy kápolnáról, amely kúriájuk közelében állt. Mint később kiderült, nem kápolna, hanem lourdes-i barlang volt. A kápolna megépítésére pályáztak: Nadácia Orange, Šanca pre Váš región 2011. A Smidt Tamás által tervezett kápolnát végül a Karvai Összevont Szakközépiskola, a...Read More
A községben a 15. sz-tól a 18. századig felépült mindhárom kastély (Luka, Braskovich és Fekete) angolparkokkal volt körülvéve. A Braskovich és Luka kastélyt körülvevő angolpark ú.n. Bárókert fái, cserjéi, értékükkel kialakításuknak leleményességével még az 1940-es években is a Bajmóci-Bojnicei és a Mlyňany-i arborétumok értékeivel voltak csak összehasonlíthatók. Sajnos, az 1950-es évek ideológiájával megfertőzöttek ezt is...Read More
Hegyalja aranya: a nényei bor. 1599. folyamán. A középkori Magyar Királyság egyik jelentős borvidékének Lukanénye és környékének az úgynevezett honti vagy más forrásból nényei Hegyaljának borászata a legősibb és legjelentősebbek közé tartozott a borászat középeurópai meghonosítása óta. Korabeli dokumentumokkal bizonyíthatóan az Ipolyvölgye északi részének területéről már a 15. században is szállítottak bort Budára, a hegyaljai...Read More
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom, és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. /… / De azon községek és egyházközségek, amelyek elsők között alakultak, megmaradtak az esztergomi érsekség hatáskörében. Ezt az is bizonyítja, hogy a Nényei...Read More
A madari református gyülekezet 2004-ben Németországból egy 19 sípsoros Führer koncertorgonát vásárolt. A monumentális hangszernek 1098 élősípja van. Amikor megszólal, az egész templomot betölti a hangja.Read More
A községben 1939 és 1944 között Magyar Királyi Lengyel Tiszti Gyűjtőtábor működött. A tábor és lakói történetét egy magyar és lengyel nyelven írt vaskos kötet aprólékos pontossággal megörökíti. A községházának is otthont adó egykori határőrlaktanya egyik külső oldalfalán emléktábla emlékezik a katonák és a falu lakóinak békés, barátságos együttélésére. Az emléktáblát 2012. február 23-án Ipolyhídvég...Read More
A Magyar Tanácsköztársaság, a Spanyol Szabadságharc és a duklai felszabadító harcok öt résztvevőjének emlékére állítottak emléktáblát, amely egy női alak jobb oldalán található a művelődési ház bejárata mellett. A női alak bal oldalán Petőfi Sándor emléktáblája látható a művelődési ház bejáratának a bal oldalán található.Read More
A második világégés áldozatainak, a fronton elesetteknek, a jeltelen sírokban nyugvóknak a számát viszonylag nagyon sok egykori kürti lakos is gyarapítja. Neveiket, mementóként, a templom falán elhelyezett emléktábla (is) őrzi.Read More
Több településen úgy örökítették meg a zsidó mártírok emlékét, hogy újonnan állított vagy pedig a második világháború áldozatainak nevével kiegészített, első világháborús emlékművekre került rá az ő nevük is. Ezt a megoldást választották például a bodrogközi Nagytárkányban, a csallóközi Csicsón vagy Nemesócsán és több más helyen is. A nemesócsai emlékművet „a református, a római katolikus,...Read More
A faluból a Beneši dekrétumok alapján 28 magyar családot Magyarországra telepítettek. A helyükre, házaikba, portáikra önként betelepülő magyarországi szlovák családok költöztek. A kitelepített lakosok emléktábláját a templom bejáratánál helyezték el, 2008-ban.Read More
A település környékén a második világháborúban elesett kilenc ismeretlen katona sírja. A sírt azok gondozzák, akiknek rokonaik estek el a világháborúban.Read More
Az abortuszt elszenvedett és abban elhunyt, meg nem született gyermekek emlékműve Egyházgelle templomterén áll. Az emlékműre több hálatáblát is felhelyeztekRead More
A templom előtti téren látható az a kopjafa, amelyet a millecentenárium emlékére készített Tóth József helybeli fafaragó. A csúcsívben végződő kopjafán fent keresztjel látható, alatta pedig ez a felirat olvasható: Kőkeszi 896/1996, Itt élned s halnod kell.”Read More
A templomkertben álló kopjafa a Magyar Keresztyéndemokrata Mozgalom pártjának köszönhetően a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából lett állítva 1996. november 24-én. Nt. Erdélyi Pál a komáromi egyházmegye esperese, Ógyalla-bagotai lelkész, valamint leánya Nt. Erdélyi Tímea lelkésznő szentelte fel. A kopjafát Illés Béla szímői fafaragó készítette, és véste rá a kamocsaiak által kiválasztott mottót: „Úgy cselekedjünk, hogy...Read More
A faluház udvarán a millenneumi ünnepségek emlékművét találjuk. A honfoglalás emlékére Búcs község lakossága emeltette 1899-ben rózsaszín márványból. Az obeliszk elülső oldalán felirat volt, amelyet azonban kivéstek, nyilván az első Csehszlovák Köztársaság idejében. Helyi hagyomány szerint ez Erzsébet, a népszerű Sziszi császámő tragikus halálának emlékműve volt. 1896. április 12-én a milleneumi ünnepségek alkalmával húsz hársfát...Read More
Pozsony ezen városrésze a 20. század elején kishivatalnokok és munkások lakhelye volt. Az átgondolt városfejlesztést jelzi, hogy gyakorlatilag minden utcában találunk színvonalas művészeti alkotást. A Dobrovits Mihály utca 10 szám alatti lakóépület utcai homlokzatát Tóth István a Munka és a művészetek allegóriája című nagy méretű bronzreliefje díszíti. A szlovák műemléki jegyzék szerint az épület 1910...Read More
