A magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emlékét Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette 1778 és 1781 között Melchior Hefele tervei alapján. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulberts, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette A...
A város legrégibb köztemetője a hajdani Szent István tér, a mai Bernolák-tér helyén volt, amelyet 1872-ben szüntettek meg. A temető – most már park – területén áll a Szentháromság-kápolna, amelyet Isten dicsőségére Skultéty Jakab építtetett 1722-ben. A kápolna Bernolák Antal (Anton Bernolák) plébános, esperes, tanító, nyelvész és tanfelügyelő végső nyugvóhelye. 1797-ben jött Érsekújvárba és 16...
Az eklektikus stílusú Páduai Szent Antal kápolnát 1913-ban építették. Az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott, magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett 1913”. Efölött...
A Szűz Mária-kápolna a 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rács barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogramját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt,...
1924-ben, hat évvel az első világégés után Beketfa, Csentőfa, Pósfa, Cséfalva, Dunakisfalud, Egyházgelle, Kisbudafa, Nagybudafa, Kislúcs, Nagylúcs és Ógelle polgárai emléket állítottak hősi halottjaiknak.
Fel-Baka felső végén Farkass Mihály esperesplébános saját költségén állítatta fel. Elhelyezésének és felszentelésének körülményéről a bakai egyházi krónika hiányában részletes beszámolót már nem ismerünk, de a levéltárakban fellelhető iratokból érdekes adatokat olvashatunk ki. A Szeplőtelen Szűz szobor alapjára 1878. február 25-én tett alapítványt Farkass Mihály, melyet az egyházi hatóságok 1878. május 11-én hagyták jóvá (erre...
A keresztekre vonatkozó legrégibb ipolybalogi adatot a Historia Domusban találtam. 1849-ben jegyezte fel például az alábbiakat a plébános: „Juli 22-én Balogon három keresztfa áldatott meg. 1. a temetőben. 2-ik Skerlecz háza előtt, 3-ik Balogi Imre tagja szélén Inám felé sok nép jelenlétében.” (32.p.) Az említett keresztek helyén ma is áll egy feszület. A régi temető...
Izsap városrészben történelmi források szerint 1297-ben állt a Szent Kelemen nevére szentelt templom. A templomot a reformáció kezdetén az új vallásra áttért lakosság használta. A falut a portyázó török csapatok a 16. század végén megsemmisítették. 1783-ban, a türelmi rendelet megjelenése után felélénkült a gyülekezet munkája, amit mint a nagymegyeri egyházhoz tartozó közösséget újítottak meg. Építettek maguknak egy toronynélküli templomot, felújíitották a régi parókia épületét, egy részét...
A temető a település első 16. században épült kőtemploma körül alakult ki. A templomot a törökök gyújtották fel, nyomai még a temetőben látható dombon ma is kivehetők. A temetőben 2013-ban 300 sírhely található. Ebben a temetőben találjuk meg az egykor önálló település történelmét (pl. 1848-as évben) személyek, társadalmi és kulturális fejlődését befolyásoló izsapiak sírját. Az 1-2. világháború...
A Nagy Lajos-utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában van a Szt. Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja, mely templomból, kolostorból, internátusból s 3 igen népes iskolából áll. E női szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás, az első főnöknőnek – E. Aljoziának – rokona. Sok küzdés után e...
A Merici Szent Angéla által a 16. században alapított Szent Orsolya-rend, más néven orsolyiták (Ordo Sanctae Ursulae, O. S. U.) először tűzte ki célul a fiatal leányokkal való foglalkozást, tanítást, hogy hithű, művelt, jó édesanyákká nevelődjenek. Az 1535-ben megalakult Szent Orsolya-rend az egész világon elterjedt. Az első misszionáriusuk, Boldog Mária anya, 1634-ben Kanadában oktatta a...
Az 50. Országos Kulturális Ünnepségen, Gombaszögön, 2009. július 11–12-én avatták fel Hrubík Béla, az akkori Csemadok országos elnöke által faragott, Csemadok kopjafát az Országos Kulturális Ünnepély 50. évfordulója tiszteletére.
A ferencesek templomát és még ma is működő kolostorát nem hiteles források szerint IV.(Kun) László magyar király építtette a morvamezei győzelem feletti örömében. Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A...
A három emléktábla: – L Koncz Mártonnak, áldott emlékű jótevőjének, örök hálája jeléül a sajó gömöri ev. egyház, 1936-ban – Egyházunk és iskolánk jótevői: Szent-Iványi Miklós és József 100 000 forint polgári iskolára; Mikola György templomépítő lelkész és orvos; Bogár Lajos tanító, a község kultúrájának megalapozója – Egyházunk jótevői: A nagyharangot, 24 ezer korona értékben,...
Sírját a persi temetőben fejszobor jelöli. A sír és az emléktábla megkoszorúzása részét képezi a hagyományossá vált Bacskai emléknapnak, melyet évente megrendez az önkormányzat és a Csemadok Nógrádi Területi választmánya.
A templom bejárata mellett kétoldalt két süttői vörös mészkőből készült feszület található: A bal oldalit 1901. július 26-án emeltette özv. Sternoczky Jánosné született Petrik Borbála. A kereszt korábban a főút mellett állt, a mai sörgyár irodarészlegének bejárójától nem messze. Innen helyezték át a sörgyár építésekor (1964-ben) jelenlegi helyére. A kereszt korpusza és INRI-táblája rozsdás, felirata...
A Bajmóc városának Ny-i részén, egy kisebb magaslaton emelkedő, jelenlegi formájában francia várkastélyt formázó erősségbe a hatalmas parkon keresztül egyre emelkedő sétaúton juthatunk el. A sziklaszirtet széles vizesárok övezi, melybe az itt feltörő források vizét vezették be az egykori várépítők. Bár az épületeket jelentősen átalakították a XIX. század végén a tulajdonos kérésére, de az alapok...
Baker Alajos Bécsből telepedett át Selmecbányára, és 1870 körül nyitott stúdiót a városban. Portréfotók készítése mellett foglalkozott a táj és a bányászati műemlékek rögzítésével, valamint a város régészeti ásatásainak és új építkezéseinek dokumentálásával is. Tevékenységének köszönhetően ismerhetjük például a Szélaknai (Hegybányai, Piargi) kapu eredeti formáját, a Havas Boldogasszony-templommal, az Új Várral, a Bányászati Akadémiával és...
A források szerint 1752-1762 között épült („A Lamberg-, most Széchen Miklós-féle ház hajdan gr. Balassa János háza volt.” – Ortvay T.) gróf Balassa János háza. Az építész feltehetőleg Franz Anton Hillebrandt (Bécs, 1719. április 2. – Bécs, 1797. január 25.), a kamara főépítésze lehetett, aki Pozsonyban több előkelő megbízó számára is dolgozott. Az épület sávozott...
A balonyi templomkertben kialakított Kálvária)időpontját sajnos nem ismerjük) Krisztus kínszenvedésének vizuális ábrázolása.Objektumegyüttesről van szó,aminek a részét képezi a három fakereszt és a keresztút ábrázolása ,és 14 stációt bemutató hellyel.
Balony Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomát 1835-ben építették egy nádfedeles kápolna helyén, melyet 1788-ban szenteltek fel. Az 1990-es évek elején felújították. Poligonálisan záródó presbitériumát csehsüvegboltozat, hajóterét poroszsüveg-boltozat fedi. Bejárata felett vörösmárvány emléktáblát helyeztek el építésekor. Berendezése nagyrészt 19. századi, legrégebbi darabja egy 18. századi Madonna-szobor.
