Az izsapi temetőben található az a sírkereszt, amelyen feltüntették az 1. világháború 5 izsapi hősének: Fekete Imrének, Fekete Antalnak, Nagy Dezsőnek, Takács Jánosnak és Csákány Jenőnek a nevét. A 2. világháborúban három hősi halottja volt a településnek: Lakatos József, Szabó István, Szabó Ferenc, nevük ugyanezen a kereszten olvasható.
Az 1. világháborúban Tósnyárasd községnek 26 hősi halottja volt. Emléküket 1932-ben, a tósnyárasdi római katolikus templomban egy emléktáblán örökítették meg. Ezt követőleg a hősi halottak emlékére, 1934-ben id. Fehér János és neje Varga Eleonóra egy emlékkeresztett állítatott a falu végén, a régi temetőbe vezető út mentén. 1975 után, amikor a községben létrehozták az új...
Az emlékmű a csilizradványi temetőben áll. A felirata szerint 1921-ben készítették. Ez azért figyelemre méltó tény, mert régióban a csehszlovák hatóságok csak a harmincas évek végén engedélyezték az emlékművek fellállítását az 1. világháború hősi halottainak.
Az emlékoszlopot az első világháború harcterein szerzett sebesülések és hadifáradalmak következtében Komáromban hősi halált halt és itt nyugvó 950 katona emlékezetének állíttatta a Komáromi Római Katolikus Egyházközség, 1921-ben.
Az 1. világháború idején 125 hősi hallotja volt Nagymegyer városnak. A háború befejezése után a csehszlovák állam nem engedélyezte, hogy a város emlékművet állítson emlékükre. Csak a háború befejezése után húsz évvel, az első csehszlovák állam utolsó évében, teremtődött meg ennek a lehetősége. Dr. Kálmán László zsidó származású orvos vezetésével letrejött bizottság egy kérvényt nyújtott...
A temető közepén kovácsoltvas kerítés veszi körül a sírt, amelyben az Udvarnoky család tagjai nyugszanak, és amelynek kőkeresztje egyben a temető központi keresztjeként is szolgál. Az Udvarnoky Annára vonatkozó felirat: „KIS – JÓKAI UDVARNOKY LAJOSNÉ SZÜLETETT HERDER ANNA ELHUNYT 1864. ÉV KARÁCSONY HAVA 24. NAPJÁN ÉLETÉNEK 75. ÉVÉBEN ” „Augusztus 9-én nő felett bíráskodott a...
Az emlékmű a komáromi temető középső bejáratának közelében található. A szabadságharc idején a Komáromért vívott harcokban hősi halált halt honvédek közös sírját a helyi katolikus temetőben sokáig csak egyszerű halom jelezte, melynél halottak napján tartottak megemlékezést egykori bajtársaik. A honvédegylet tagjai 1886. december 12-én tartott közgyűlésükön határozták el, hogy emlékművet emelnek a hant fölé. Az emlékmű ünnepélyes...
1931. május 25-én, a gazdasági válság tetőpontján, a Nemeskosúton szembe kerültek egymással az állampolgárok és a hatalom. A kivonult csendőrök az engedély nélkül tüntető kommunisták közé lőttek, amelynek következtében három magyar tüntető – diószegi cukorgyári munkások – az életüket veszítették. Név szerint Gyevát János, Turzó István és Zsabka Sándor.
A bakai hívek Varju András helybéli plébános idején, 1830-ban Al-Baka végén az út mentén közös erővel felállítottak egy keresztet. Ez azonban három évtized elteltével 1863-ban leroskadt, így Farkass Mihály bakai plébános évei alatt Beleházi Bartal Pál úr támogatásával lecserélték a helyi keresztény közösség örömére. A XX. század első évétől azonban újra időszerűvé vált a kereszt...
A katolikus nők legelterjedtebb egyesülete a Rózsafűzér Társulat volt, amelynek célja a Szűzanya tisztelete és a rózsafűzér rendszeres és buzgó imádkozása. A mozgalommá váló társulást a domonkosok vezették. Kedveltségét mutatja, hogy egyszerű parasztasszonyok akár munkavégzés közben is a kötényük zsebében lévő rózsafűzért morzsolgatva imádkoztak. A társulat helyi egyesületei a plébániákhoz kötődtek.
Siket József adatközlő (1904). “… Egymás mellé is temetkeztek a családtagok. Ez nem a felső részbe’, hanem mán’ az alsóba ment így. Most mán a harmadik részt is megkezdték.” … A sírjelek legtöbbje kő (homokkő, műkő, fekete vagy fehér márvány, gránit), s akad néhány vaskorpuszos fakereszt is. Vannak magányos vagy dupla sírjelek, amelyek különböző alakzatúak...
Az Éberhardi Szent György vértanú-templom kertjében 11 sír található, különféle sírkövekkel és öntöttvas sírkeresztekkel; az Apponyi nagybirtok hű alkalmazottjai nyugszanak itt: ifj. Kapfinger János főerdész (1849-1912), Neander Alise (1823-1905), Kapfinger Anna (1824-1897), Schaller Thomas (1816-1894), Riedl Schloky Anton őr (1800-1878), Kapfinger Johann fővadász (1813-1878), Laschnitzky Ignác pohárnok (1816-1881), Gergely Mihály kocsis (1815-1881), P. Varsingh Hibárius...
Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt...
A falu központjában található kereszt, betonból. A Krisztus korpusz barnára van festve, kezei közel függőleges tartásban, lábai szorosan egymás mellett. Tekintete felfelé néz. Feje felett INRI felirat látható. A talapzaton felirat, alatta kereszt, létra látható. Zöld kerítéssel övezett emlék. Az egykori templom helyére állították.
Az első világháború áldozatainak emlékművét a két világháború közötti időszakban állították. Az 1928-ban felavatott nemesócsai emlékmű Berecz Gyula alkotása. A háborús emlékmű talapzatán egy fekvő oroszlán, mint a bátorság és az erő szimbóluma látható.
1914. augusztus 1-jén kihirdetett általános mozgósításra a katonaköteles férfiak 32 éves korig bevonultak (Nagyölvedről 68 katona). A háború első nagyölvedi halottja Mácsady Ferenc volt. Az itthon maradt nők és gyermekek megsegítésére és a földek megművelésére a hatóságok 26-30 orosz hadifoglyot küldtek. Az első világháborúban elesett 40 római katolikus és 18 református katona, kiknek porai különböző...
