Az alvégen található, Kéménd felé vezető út mellett (buszmegállónál). Nyitrai Balázs és Retkes Klára által állíttatott fából, 1951-ben a leszármazottak felújíttatták, 1960-ban ismét felújították, de már betonból az eredeti korpusszal. Keresztjáró napokon megállóhely volt, és itt is imádkoztak.
Ambruskó Lajos Vámosújfalun született 1879. aug. 18-án. Iskoláit és a theológiát Budapesten, illetve Esztergomban végezte. A csehek a megszállás alatt többször eljárást indítottak ellene hazafias magatartása miatt. 1909 és 1952. december 31-e között volt a falu plébánosa, vagyis 43 évig. A legjelentősebb plébánosok közé tartozott. 1942-től érseki tanácsos. 1953. január 3-án hunyt el Nádszegen. Sírját...
Andódi András 1921. december 11-én született Vághosszúfalun. Tanulmányai elvégzése után 1946-ban szentelték pappá. Egy évig Pobedénben volt káplán majd két évet Sopornyán töltött. 1949 és 1959 között Pozsonypüspökin szolgált. 1959-ben a pozsonyi Szent Márton székesegyházban tevékenykedett. Rövid ideig a Gútai, ezt követően (1959-1990) a Pozsonyligetfalui plébánia adminisztrátora volt. 1990-től Vághosszúfalun élt. Élete utolsó szakaszát a...
A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.
Franziska Seraphica Hablawetz (Bécs, 1838. október 4. – München, 1902. október 26.) bécsi polgárleány, gróf Andrássy Dénes felesége, művészetpártoló. 1838. október 4-én Bécsben Franz Hablawetz és Barbara Dossler polgárpár leányaként született. Pisában 1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő idősebbik fia, szülei tiltakozása ellenére feleségül vette. A rangon alul...
A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide a kiskertbe. Amióta Antolikék megvették a telket, azóta nagyon rendben tartják a keresztet. A...
Apátújfalu templomkertjében áll a néhány évtizede emelt Lourdes-i barlang… A Lourdes-i barlang terméskőből készült, félköríves, rácsozott vasajtóval. Benne a Szűzanya és Bernadett szobra a szokásos ábrázolással.
A templom Pozsony-Óvárosban áll. A rendszerváltozás után a Szent Erzsébet Nővérek visszakapták a templomot és a mellette levő kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával foglalkoznak. A templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet. A templomot a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte....
Királyi várként épült a XIII. században, várispánság központja 1267 után. A lengyelek felőli országhatárt védte. Árpádházi királyaink a várat állandóan erősítgették. Zsigmond király mégis a lengyel származású Stibor vajdának zálogosítja el a XV. század elején. A XV. század közepén Komorowsky Péter·, a cseh Jiskrával rokonszenvező lengyel lovag kaparintja meg Árva várát, és innen rettegtette 25...
Az Evangelikus egyház és iskola című hetilap 1886. február 6. számában olvashatjuk az elhunyt nevét: “A százados örömünnep Szepes-Bélán január-hó 24-én legnagyobb részvét mellett tartatott meg. … Az áhítat emelésére közreműködött egy vegyes, urak és leányokból álló énekkar, mely Asszonyi Adolf tanító vezetése alatt két négyhangú éneket „Ein’ feste Burg ist unser Gott” és „Stern...
Az 1. világháborús emlékmű 1939-ben készült. A többszintes talapzaton Jézus és egy haldokló katona alakját láthatjuk. A feliratozott tábla 49, az 1. világháború idején elesett helyi lakos nevét tartalmazza. A 2. világháború áldozatainak emléktáblájának felhelyezésére, melyen 29 név olvasható, 1969-ben került sor.
A római katolikus templom előtt áll. A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre....
Az emlékművet a nagypakai ifjúság állíttatta 1923-ban az 1. világháborúban elesettek emlékére, amelyet később kiegészítettek a 2. világháborúban elesettek emléktáblájával.
A nagyudvarnoki Szűz Mária Neve-templom bejáratától nem messze áll az a fekete gránittömb, amelybe Nagyudvarnok világháborús halottjainak neveit vésték.
1941-ben gyűjtés kezdődött az I. világháborúban elesettek tiszteletére tervezett emlékmű felállításra. Az emlékművet 1943. május 2-án ünnepélyesen leplezték le.
Az egyesített Lúcs község (Kislúcs és Nagylúcs) katonahalottjaira mindkét településrész temetőjében emlékeznek. A kislúcsi temetőben e fekete márványból készült kegyhely áll, az elhunytak neveivel.
Nagycétényben 1993-ban állítottak emlékművet a huszadik századi háborúk helyi ádozatainak. Az emlékhely a templom előtti parkosított területen található. Az alkotás Nagy János szobrász nevéhez fűződik.
