A Szepesi Kamara a bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv volt a Magyar Királyságban. Székhelye Kassa volt. I. Ferdinánd uralkodásának idején (1526 és 1564 között) a közlekedési viszonyok, a törökökkel és az erdélyi fejedelmekkel való háborúskodás miatt Magyarország keleti részeinek a Pozsonyból való pénzügyi igazgatása nehézkes és lassú volt. Az uralkodó e problémák...
“A szklabonyai római katolikus templom nem messzire áll attól a háztól, ahol Mikszáth született. A Borovszky-féle Nógrád megyei monográfia szerint Isten itteni házát 1396-ban építették gótikus stílusban, de a sok javítás “kivetkőztette eredetiségéből”. Reneszánsz formára alakították, majd a 18. században barokkosították. A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Schematizmusa szerint a templom 1346-ban épült, s Szent Miklós tiszteletére szentelték....
Deáki legnevezetesebb helye az ősi, Szűz Mária tiszteletére épített templom, amelyet elsőként II. Paskal pápa 1103. évi oklevele említett, de több később – 1175-ben, 1186-ban és 1211-ben – kelt okmány is utal rá. Az akkori istenháza – építési ideje nem ismert – kezdetben kápolnaként szolgált. A későbbi, román kori, méltóságot sugárzó deáki templom – a...
Nagyabonyi Csiba Ernő (1784–1865), neje Tarnóczy Eugénia (1808–1878), Vejük Nagy László (1821–1890) és lányuk, Csiba Ernesztina (1831–1918) sírja a nagyabonyi temetőkertben. A család felmenője, Csiba Imre királyi tanácsos építtette a Szentháromság-templomot. E sírban nyugszik ő is.
Hegyéte egykori településrészén, Töböréte valamikori határában álló fehér kőkereszt található, a megfeszített Megváltóval, alatta pedig a Fájdalmas Anya ábrázolásával. A keresztet 1887-ben Biró Ignác és felesége, Póda Zsófia csináltatta.
Hegyétén (Töböréte településrészen), a főút mentén található a Szűzanyának ajánlott téglalap alapú kis kápolna-képoszlop, vaskereszttel a tetején, amely 1975-ben készült. A benti kis „oltárt”, amelyen a Szeplőtelen Szűz szobra áll, kovácsoltvas kapuk védik.
A töbörétei (hegyétei) köztemetőben a kerítés mellett rendezetten elhelyezve leljük meg a sírkert néhány régebbi sírjelét. A legrégibb sírkereszt az 1800-as évek legelejéről datálódik. Korábban az elődtelepülések (Hegyéte, Beneéte és Töböréte, illetve Balázsfa) különálló temetőkkel rendelkeztek.
A Vágai Országzászló Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és az Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a...
18. századi kegyhely a koronázó város központjában. A pozsonyi három nemzet ezt a városrészt és templomot egyszerűen csak Blumenthal néven emlegeti. A virágvölgyi plébánia 1770-ben keletkezett az akkori külvárosban. Az első virágvölgyi templom gabonaraktár átalakításából lett, kilenc méter hosszú, 7,5 méter széles, igénytelen épület volt.. A második virágvölgyi templom 1784-ben épült Pozsony város bőkezűségéből. Húsz...
A fő tér nyugati térfalában, nagyjából az Orbán-torony melletti zenélő szökőkúttal „egy magasságban”, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, ma cseréppel fedett polgárház. A palota-szerű kinézettel rendelkező, több építészeti stílus elemeit magán hordozó, romantiklus, ill. neogótikus épületet Vitéz György földbirtokos nemes építtette maga és családja számára 1849-ben, Fischer József építésszel. Korábban helyén három középkori...
Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt....
A temető központi keresztje márványból készült, magas oszlopon áll nagy kőkorpusszal, melyet Kupecsek Leó (1881-1961) magánvállalkozó ajándékozott a temetőnek a múlt század első felében.
A falu határában a legjelentősebb események az 1848–49-es szabadságharc idején játszódtak le a Vág mentén. Görgey Artúr tábornok a Vág irányába vezényelte az I., II., és III. honvéd hadtestet, hogy még az orosz cári intervenció előtt áttörjék a császári-királyi hadsereg védelmi vonalát. A hadművelet 1849. június 6-án kezdődött. A Vág mellett a honvédeknek az ellenséget...
A fő tér keleti térfalában, a Szent Erzsébet székesegyház közvetlen közelében álló, reprezentatív, barokk palotát több középkori telek egesítésével kialakult területen építtette Abaúj megye, ill. Orczy Lőrinc főispán 1779-ben, Langer János bécsi építész tervei szerint. Mai formáját a Gerster Béla kassai építész tervezte, 1887-89-es átalakítás nyomán nyerte el. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház...
1465. május 19-én kelt II. Pál pápának azon bullája, melyben engedélyezte Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) számára egy magyarországi egyetem megalapítását. Korábban Nagy Lajos király (ur. 1342-1382) 1367-ben, Pécsett, illetve Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán hozott létre felsőoktatási intézményeket, ezek azonban a legjóindulatúbb becslések szerint is 1410 körül befejezték működésüket. Hunyadi Mátyással 1458-ban egy...
Agócs Béla (1962-2001) Nádszegen tanított. Pozsonyeperjesen és Vásárúton kórusokat vezetett sikerrel. Pedagógusként szembeszegült a kétnyelvű bizonyítványokat megszüntető mečiari hatalommal, elveszítette állását. Az 1998-as kormányváltás után Bugár Bélával is pereskedett. A küzdelembe belefáradt, 2001-ben önkezével vetett véget életének. A tragikusan elhunyt pedagógust Baracán (Rimaszombati járás), szülőföldjén helyezték örök nyugalomra. A fejfáját Pozsonyeperjes község adományozta 2002-ben, amelyet halálának...
A buzgóbb és tehetősebb hívek saját telkükön, földjükön is állítottak keresztet. Csodálatos öntöttvas kereszt látható az Alaska-kertben, melyet valamikor (feltételezhetően a két világháború közti időben) Hegedűs Zsigmond állíttatott, ugyanis eredetileg övé volt a telek. A keresztszárat egy angyal tartja. Az alsó keresztszár tulajdonképpen egy virágmotívumból készült alkotás. Mesteri munka a kereszt felső része is, melyen...
Alleker Lajos (Nagykanizsa, 1851. október 30. / november 17. – Nyitra, 1895. január 5.) tanár, író, botanikus. 1869-ben lépett be a piarista rendbe, 1874-ben ünnepi fogadalmat tett. 1878-ban szentelték pappá. Tatán, Selmecbányán, Nagykárolyban, Magyaróvárt és 1884-1895 között Nyitrán tanított. Idejekorán, életének 44. évében érte a halál. A nyitrai régi városi temetőbe, a piaristák közös sírboltjába,...
Az Alsóborsai Csorba család sírkertjében idősb Csorba István (1782-1831) és neje Galambos Julianna; Csorba Farkas (1811-1890) Somorján és Nagykeszin szolgáló református lelkész; Csorba József (1830-1910) 1848-as honvéd tizedes, majd magyar királyi honvéd százados és felesége Csorba Ida nyugszanak. Csorba József elhunytáról a Vasárnapi Újság is tudósított. A falu közössége, az MKP alapszervezetének szervezésében több éve az...
A Garam jobb partján fekvő falu a XX. sz. utolsó évtizedéig a Felsőszecsei filiával alkotott egységet. A kezdeti villongásokat az 1688. évi határozat rendezte, mely szerint ünnep első napján „in secula seculorum” az első istentisztelete Felsőszecsét (akkor Kis-Szecsét) illesse meg. Az ellenreformáció idejében 1733-1793 között a Nagyodi Gyülekezet is ide tartozott filiaként. Lelkészeinek nyilvántartása 1655-től...
Miután az első világháború után elcsatolt magyarlakta területek nagy része 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, majd Németország oldalán belépett a második világháborúba, rövidesen törvény kötelezte a településeket az első világháborús emlékművek felállítására. Mivel a visszacsatolás után az országzászlós emlékműveket is erősen szorgalmazták, sok helyen ezt a kettőt összevonták, és országzászlós világháborús emlékműveket állítottak. Az alsószeli emlékművet a...
