A Felvidék legrégebbi kőből épület színházépülete: 1831-ben épült empire stílusban Bernhard Grünn építészmester tervei alapján. A színházi előadások a kezdetben német nyelvűek voltak, később magyar, jelenleg szlovák nyelven adnak elő. Pannonia tükörterme 1907-ben épült. Nézőterének kapacitása 548 férőhely volt, ami az akkori kort és a helyi viszonyokat is tekintve nagyon nagy volt (szinte túldimenzált). Az...Read More
A tetszetős külsejű városháza díszes erkélye, hatalmas oszlopokon nyugszik. Ősrégi idők óta e helyen állott a városháza. A mai copf stílusú épületet 1793-ban emelték, mint az erkélyen levő chronostikon is mutatja: IVstItIae atqVe seCVrItatI pVbLICae eX fVnDaMentIs posIta. Itt vannak a városi hatóságok helyiségei s a városi levéltár egy része. Nagytermét néhány uralkodó arczképén kívül,...Read More
1672-ben a szerdahelyi református prédikátort előbb sikabonyi, majd nemeshodosi fíliájára űzik. Röviddel ezután válik Nemeshodos anyaegyházzá, a „helvetica confession lévők” 1689-es császári és királyi oltalomlevele által, mely megengedte, hogy itt gyakorolhassák hitüket, s „melynek az erejével, helységükbe Prédikátort tarthattak”. 1729-ben Hodos több helység anyaegyháza lett, ám 1732-ben betiltották számukra a vallásgyakorlást egészen 1783-ig. Csak ezután,...Read More
Az 1774-75-ben épült templomot közvetlenül Mária Terézia utasítására építették barokk-klasszicista stílusban. A Szűz Mária tiszteletére emelt templom bejárata feletti süttői márványból készült tábla a pozsonyi régi városháza udvarán található tábla pontos másolata.Read More
Péntek Barna (1894-1974) rimaszombati úti őr volt, Bátkából került Nemesradnótba. Később ács munkákat vállalt a faluban s szinte minden melléképület tetőzete az ő keze munkáját dicséri. Abban az időben, szinte minden családban tartottak méheket a régi módszer szerint köpűben. Péntek Barna volt az első a faluban, aki kaptárakat és a belevaló kereteket elkészítette előbb a...Read More
A négy saroktornyos barokk kastélyt Szelepcsényi György hercegprímás építtette, később a cisztercita rendnek adományozta. 1902-ben az állam vásárolta meg, ma gyermekotthon.Read More
A Pozsonyi főpályaudvar egy vasúti átmenő pályaudvar. Az első fogadóépület 1848-ban készült el a Bécs–Pozsony és Břeclav–Pozsony (az 1848-as épület ma a vasúti rendőrség székhelye). 1871-ben a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal megépülésével párhuzamosan új épület készült az eredetitől 300 m-re északra. Ez elé 1987-ben egy nagy, félbevágott nyolcszög alakú, üvegkupolás fogadótermet húztak, amelyet a népnyelv „Üvegháznak” nevez. A...Read More
A Jezsuita-premontrei templommal összeépült a premontreiek konventje és főgimnáziuma. A konvent egykor királyi ház (domusregia) volt, majd 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok székhelye. Fejedelmi udvarával lakott Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György is. Aztán jezsuita iskola lett, majd 1657-től a falai között működött a Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost által alapított egyetem,...Read More
A pudmerici csata 1705. augusztus 11-én. Herbeville két napi pihenés után, augusztus 10-én indult el Lipótvár mellől karkóci táborából, hogy a Csallóközbe visszatérve, ismét egyesüljön a Schlick lovassági tábornok alatt ott visszahagyott seregrésszel és podgyásszal. Közben a kurucok táborában meglehetősen izgatott volt a hangulat, mert a tisztek és a legénység zúgolódni kezdtek amiatt, hogy tábornokaik...Read More
„A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az „Ördögkemencze” nevü barlang fölé vezet, mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század...Read More
A mai Kossuth-téren volt a régi református temető, melyet az 1711-es pestisjárvány után zártak le végleg. Az akkori városi sáncokon túli dombos területen a református lakosság új temetőt létesített. 1975-ig a Temető utca választotta el a katolikus temetőtől, melynek megszüntetésével alakították ki a városi temetőt. Északi szélét a Pozsonyi út négysávossá szélesítésekor felszámolták, ekkor épült...Read More
A templomot 1817-ben adták át rendeltetésének. Felépülése előtt kápolna állt ezen a helyen. A templomot államalapító királyunknak, Szent Istvánnak tiszteletére szentelték fel. Az 1914-ben beolvasztott nagyharangot 1925-ben közadakozásból pótolták.Read More
A Rodostói ház szerves egészet képez a Hóhér-bástyával. Utóbbi azon kevés pontok egyike, ahol még megszemlélhető a hajdani középkori kassai városfal. A bástya udvarán áll a Rodostó-ház egyik fele, melynek eredetijében II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése éveit töltötte 1720 és 1735 között. A magyar állam – Thallóczy Lajos kezdeményezésére – 1905-ben leszereltette és 29 ládába...Read More
Karva román kori római katolikus temploma mellett álló harangláb, mely már elektronikusan működik. Régi fa harangláb a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette. A karvai harangláb az 1970-as években egy régi fényképen. A fénykép Zsírosné Hegedűs Magdolna gyűjteményéből való.Read More
Dunaszerdahely második legrégibb épületét Padányi Biró Márton veszprémi püspök építtette unokatestvére, Padányi Biró István számára. A veszprémi püspök megbízásából 1753/54-re épült fel Pókatelkén. 1805-ig a kastély Biró udvarházként ismert. Tőlük Kondé József Benedek szerezte meg a Kondé család számára, aki a 19. század legelején saját ízlésük szerint átalakította (ekkor került fel az épület oromzatára a...Read More
A szlovákiai magyarok 45. Országos Kulturális Ünnepélyén, Gombaszögön, 2003. augusztus 23-24-én avatták fel a Sarló megalakulásának 75. évfordulója tiszteletére faragott kopjafát. A nyitó rendezvényen a résztvevők megemlékeztek a Sarló megalakulásának 75. évfordulójáról.Read More
Sikabony városrész temetőjében, a bejárat és a Mindenszentek-templom között találjuk azt az egyszerű temetői kőkeresztet kis vaskorpusszal, amelyen fehér márványtáblán, arany betűkkel a következő szöveg olvasható: „Isten dicsőségére / és a megholt hívek / lelki üdvére / EMELTETTE / SIKABONY / 1958”Read More
A somorjai hadifogolytáborban meghalt hadifoglyokat az 1912. évi LXVIII. tc. alapján a hadiszolgáltatásként Somorja köztemetőjéből lefoglalt 706 négyszögölnyi szabad területen kialakított hadifogoly-temetőben hantolták el. A hadifogolytábor első halottja az 1888-as születésű Milovan Rebranovič szerb katona volt, aki 1914. szeptember 11-én halt meg. Az évek múlásával a több száz, főleg orosz halott tisztességes eltemetése növekvő gondot...Read More
A Csemadok Somorjai Alapszervezetének, elsősorban Presinszky Lajosnak kezdeményzésére 1976-ban adták át a Honismereti Házat, mint a Csallóközi Múzeum filiáléját. A Honismereti Házban mintegy 500 négyzetméternyi kiállítási területen Somorja középkori okleveles emlékeivel, a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal, továbbá a földművelés, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás legkülönbözőbb eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg...Read More
1849. április 19-én itt verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Az 1848-49-es magyar szabadságharc egyik legjelentősebb ütközete zajlott a magyar honvédek és a császári csapatok között Nagysalló mellett, a hölvényi erdőnél. A Klapka György tábornok által vezetett magyar nemzetőrök hősies helytállással, utcai harcokban arattak győzelmet a túlerőben lévő császári...Read More
A magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója jelentős visszhangot váltott ki a régióban. Ennek bizonyitéka, hogy mindkét szomszédos település, Csiliznyárad és Szap is emlékművet állíttatott a jubileumi évforduló alkalmából. Szapon a kopjafa elkészítését az önkormányzat vállalta 2000-ben. Alkotója a csicsói fafaragó Nagy Géza volt.Read More
A parkot a barokk kápolna körül Gúta legősibb temetőjének felszámolásával hozták létre a múlt század 80-as éveiben. Ide temetkeztek a gútaiak egészen 1965-ig. A park kialakításakor figyelmet szenteltek annak, hogy az ősök iránti tisztelet és a kegyelet helye maradjon a későbbi nemzedékek számára is. A kőből készült síremlékeket a főbejárat két oldalán sorokban helyezték el....Read More
A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom 1764-ben épült barokk stílusban. A templom falán látható vörösmészkő emléktábla Vaszary Kolos hercegprímás általi 1898-as átépítésének állít emléket. A templom előtti kis temetőben több, a 19. század elejéről származó halálfejes síremlék található, valamint a Nepomuki Szent János-szobor egykori talpköve is itt kapott helyet. A temetőben található Rigler Gusztáv...Read More
A Fel- és Al-Baka között elhelyezett Szentháromság-szobor (a forrásokban mint „szent Háromság képe” említve) fenntartására a fel- és al-bakai közbirtokosok 1871. április 16-án kelt alapító levélben kötelezték magukat. Ígéretet tettek arra, hogy összeroskadása esetén újra felépítik, ill. jogutódaikkal együtt díszesen és illően megőrzik állagát: „Mi Nemes Fel és al bakai közbirtokosok a két Baka közti...Read More
A Szép Lajos plébános emlékére 1936-ban állított út menti kereszt. 1916-ban Szép Lajos csallóközkürti plébános (1901–1927) hitelszövetkezetet hoz létre a faluban, s mintagazdálkodása miatt 1916-ban megkapja a Ferenc József-rend keresztjét. Az egykori Apponyi-tag földrészeit 1922-ben így sikerült a helyi gazdáknak, Szép Lajos segítségével, megvenniük. A kereszttel e gazdák rótták le kegyeletüket a faluért oly sokat...Read More
