A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...
A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.
A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves-kereszt, amit itt Klacsánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betontalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlop díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű...
A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...
II. Rákóczi Ferenc fejedelem stratégiai elképzelésének megfelelően 1708-ban a Habsburg-kormányzat politikája miatt elégedetlen sziléziai rendekkel kívánt közvetlen együttműködést megteremteni. A Szilézia irányában végrehajtandó hadművelettel egyrészt tehermentesíteni kívánta a hadszíntérként addigra már erősen kimerült magyar területeket, másrészt folyosót kívánt nyitni a porosz trónörökös számára, aki az előző évi ónodi trónfosztást követően nem zárkózott el az üresnek...
A későbbi trencséni várszikla egy nem mindennapi leletet őriz. A markomann háborúk (165-180) utolsó éveiben egy római különleges egység mindösszesen 855 katonája ellenséges területen a mai Trencsén helyén, az ókori Laugaricio-ban telelt át, amely a biztonságos Római birodalom határától mintegy 130 kilométerre volt található. A Kr. u. 179/180-ra datált felirat, ezen hősies győzelemnek állít emléket....
A Tresztyánszkyak a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a 18. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvetője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tresztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürki Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában...
A 2008. november 1-jén leleplezett, a városi játszópark mellett felállított, a nemzeti egységet szimbolizáló kopjafa-emlékmű a várpalotai Trianon Múzeum ajándéka.
Az ötlet gazdája Mgr. Bögi Ferenc polgármester, a Csemadok Petőfi Sándor Alapszervezet elnöke volt. Az ötlet célja, hogy Bögellő községben is legyen egy emlékhely, ahol a helyi magyarság méltóképpen megtarthatja nemzeti emléknapjait és ünnepnapjait. A választás az Árpád-nemzetség totemállatára a legendabéli madárfajra, a turulra esett. A turulra, melyet minden magyar egyformán magáénak érezhet.
A Kőkeszin letelepedett Lipcsei egykori birtokos család kúriája a mai kultúrház épülete mellett állt. Lipcsey Sándor (1890-1955) sírhelyét egy fehér márványlap jelöli.
Később a temetőkert másik részében egy újabb központi keresztet emeltek. Ez már egy kevésbé igényes, háromlépcsős műkő kereszt, melynek szárvégei – a régi feszület mintájára – ugyancsak csipkézettek. Korpusza ezüstözött vasból készült, feliratán pedig ez áll: Isten dicsőségére / állították / az apátújfalusi hívek / 1964.
A főút menti egyik telken a 20. század közepén Urbancsik Mária építtetett egy Lourdes-i barlangot, amely tulajdonképpen egy képoszlopszerű építmény. Az itt kápolnának is nevezett alkotás alsó része téglából készült. Félkörösen végződő felső részének bemélyedésében a Lourdes-i Szűzanya szobrát helyezték el, amely egy fakeretes, üveges ablak mögött látható. A képoszlopot fehér vakolat borítja, s pléhvel...
Szent Orbán tiszteletére emelt kápolna, a népnyelv Urbánkának hívja. A falu egyik szőlőhegyén helyezkedik el. Boltíves bejárata a falura néz, belül apró oltár, Jézus, Szűz Mária képei.
A Bars megyei Verebélyen született 1889. szeptember 5-én. Pappá szentelték 1915. május 16-án. 1916-tól szolgált tartalékos tábori lelkészként 1918-ig. Vágsellyei lelkészként ő áldotta meg az 1940. november 10-én felavatott 1. világháborús és országzászlós emlékműveket. 1960. május 2-án hunyt el. Sírja a vágsellyei temetőben található meg.
Ürge Mária, tanító, népművelő (1952 – 1991) A Csalló Népművészeti Együttes zenekarának alapító tagja és szervezője, a Híd Vegyeskar vezetője és a Csali gyermektánc-együttes irányítója. Elévülhetetlen érdemei vannak Somorja város népművészetének megőrzésében és fejlesztésében. A Csemadok somorjai vezetőségének és a Csemadok Központi Bizottsága Néprajzi Társaságának a tagja. Az alapiskolát és gimnáziumot Somorján végezte, majd Nyitrán szerzett...
Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben, gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították.
Rózsaszínű kereszt az út mellett a sarkon. Felirata: JÉZUS ISTEN FIA DICSŐSÉGÉRE EMELTETTE A NEGYED R. K. HITKÖZSÉG 1905. A kereszt felállításának idején, még itt volt a falu vége.
