A nagysallói diadalt követően a honvéd hadseregnek Poeltenberg Ernő tábornok vezette VII. hadteste 1849 április 20-án, itt harcolta ki a továbbjutást az osztrák ostromgyűrűböl felmentve Komárom erődjét. A 150. évforduló emlékére állíttatta Köbölkút önkormányzata.Read More
A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen...Read More
A római katolikus templomot Szelepcsényi György hercegprímás építtette 1679-ben a török időkben elpusztult középkori templom helyett. A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok...Read More
„A paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek lévai róm. kath. leánynevelő-intézetének kezdeményezője a lévai születésű Szepesi Imre budapesti tud. egyetemi tanár volt, mivel azt tapasztalta, hogy itt a leánynevelés, sőt maga az elemi oktatás sem felel meg a követelményeknek, a mennyiben a 60-as évek végén a tanköteles leánygyermekeknek alig harmada járt iskolába és ezek is...Read More
Hegyalja aranya: a nényei bor. 1599. folyamán. A középkori Magyar Királyság egyik jelentős borvidékének Lukanénye és környékének az úgynevezett honti vagy más forrásból nényei Hegyaljának borászata a legősibb és legjelentősebbek közé tartozott a borászat középeurópai meghonosítása óta. Korabeli dokumentumokkal bizonyíthatóan az Ipolyvölgye északi részének területéről már a 15. században is szállítottak bort Budára, a hegyaljai...Read More
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom, és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. /… / De azon községek és egyházközségek, amelyek elsők között alakultak, megmaradtak az esztergomi érsekség hatáskörében. Ezt az is bizonyítja, hogy a Nényei...Read More
A Magyar Tanácsköztársaság, a Spanyol Szabadságharc és a duklai felszabadító harcok öt résztvevőjének emlékére állítottak emléktáblát, amely egy női alak jobb oldalán található a művelődési ház bejárata mellett. A női alak bal oldalán Petőfi Sándor emléktáblája látható a művelődési ház bejáratának a bal oldalán található.Read More
A második világégés áldozatainak, a fronton elesetteknek, a jeltelen sírokban nyugvóknak a számát viszonylag nagyon sok egykori kürti lakos is gyarapítja. Neveiket, mementóként, a templom falán elhelyezett emléktábla (is) őrzi.Read More
Több településen úgy örökítették meg a zsidó mártírok emlékét, hogy újonnan állított vagy pedig a második világháború áldozatainak nevével kiegészített, első világháborús emlékművekre került rá az ő nevük is. Ezt a megoldást választották például a bodrogközi Nagytárkányban, a csallóközi Csicsón vagy Nemesócsán és több más helyen is. A nemesócsai emlékművet „a református, a római katolikus,...Read More
Az abortuszt elszenvedett és abban elhunyt, meg nem született gyermekek emlékműve Egyházgelle templomterén áll. Az emlékműre több hálatáblát is felhelyeztekRead More
A templomkertben álló kopjafa a Magyar Keresztyéndemokrata Mozgalom pártjának köszönhetően a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából lett állítva 1996. november 24-én. Nt. Erdélyi Pál a komáromi egyházmegye esperese, Ógyalla-bagotai lelkész, valamint leánya Nt. Erdélyi Tímea lelkésznő szentelte fel. A kopjafát Illés Béla szímői fafaragó készítette, és véste rá a kamocsaiak által kiválasztott mottót: „Úgy cselekedjünk, hogy...Read More
Pozsony ezen városrésze a 20. század elején kishivatalnokok és munkások lakhelye volt. Az átgondolt városfejlesztést jelzi, hogy gyakorlatilag minden utcában találunk színvonalas művészeti alkotást. A Dobrovits Mihály utca 10 szám alatti lakóépület utcai homlokzatát Tóth István a Munka és a művészetek allegóriája című nagy méretű bronzreliefje díszíti. A szlovák műemléki jegyzék szerint az épület 1910...Read More
Nagyabonyi Csiba Imre királyi tanácsos 1761-ben, saját költségén felépítteti a település Szentháromságra felszentelt katolikus templomát. A település fíliája Hodos lett. 1790-ben kirabolják a templomot, amely után az egyházi hatóság leromboltatja a templomot körülvevő erős kőkerítést, nehogy „menedékül szolgáljon gonosz szándékú embereknek”. Röviddel ezután megszűnik a templom körüli temetkezés. 1811-ben Szlusny János plébános a rendkívüli éhezések...Read More
„Szent Vendelnek, az állatok gyógyítójának tiszteletére 1862-ben az állatok megvédelmezésére állíttatott szobrot a jómódú Takács József és neje.”Read More
A temetőt 1914 őszén alakította ki a nagymegyeri hadifogolytábort őrző hadtest és a korabeli magyar hatóságok, miután a város nem engedélyezte, hogy temetőibe temessék el a táborban elterjedt, fertőző betegségben elhunyt nagyszámú hadifoglyot. A hadifogolytemető eredeti területe 1362 m2 volt. Maga a temető három részből állt. Az első része az ún. szerb temető. Napjainkban csak ez a része maradt meg a haditemetőnek....Read More
A Szent István utca végén található temető a város legnagyobb temetője. A 2013-as évben 1848 sírhely volt benne, ezért a város önkormányzata keresi az új temető megnyitásának lehetőségét. Kialakításának pontos időpontját nem ismerjük. Az viszont tudjuk, hogy ez már a katolikusok második temetője. Az első temető a mai templomdombon, a katolikus templom körül volt a...Read More
A nagymegyeri Vadász utca végén egy régi tölgyfa áll. A városban ma is élő történelmi legenda szerint ennél a fánál kötötte ki lovát Mátyás király, állíttatta fel sátrát, amikor Nagymegyeren járt, hogy megvizsgálja a nagymegyeriek panaszát. Az egykori Megyer törzs tagjaihoz tartozó nagymegyeriek, 1421-ig sajátos joggal rendelkeztek. Nem fizettek adót csak a királynak. 1421-ben Zsigmond...Read More
Nagymegyeren ma az egykori zsidó hitközség legjelentősebb emléke, a nagymegyeri zsidó temető. A temető a várostól északra, a nagymegyeri evangélikus és az egykori hadifogoly temető, az ún. „szerb temető” szomszédságában található. A temetőhöz az Ipari utcából járható földút vezet. A temető a 19. század első felében alakult ki az egykori nagymegyeri curiális nemesi birtokon. A...Read More
A Lelkes család sírja az egyetlen magyar feliratú nagyrépényi síremlék. A templomtól balra található az attól jobbra levő temető többi, csak szlovák nyelvű sírjától teljesen elszigetelten.Read More
A barokk és klasszicista stílusjegyeket viselő református templom 1784-ben épült, tornyát 1792-ben építették hozzá. Az orgonája 1900-ból származik. A templomkertben régi sírkövek találhatók. Az 1947-es Bátaszékre való kitelepítés 50. évfordulója emléktáblája a templomban található.Read More
A hajósok, vízimolnárok és a halászok védőszentjének a kőszobra az Illésházy kastély északi fala mellett található. Talapzatán C I monogramos címer látható.Read More
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű a 13. század közepén épült, a 15. században gótikus stílusban átalakították, 1761-ben barokk stílusban újjáépítették, de román és gótikus részletei még láthatók.Read More
Az 1999 májusában, a korábbi, már megrongálódott temetői nagykereszt helyébe fekete márványból készített, vaskorpuszos keresztet helyeztek, amely fekete márvány talapzaton áll.Read More
