A feltámadt Krisztust ábrázoló fehér mészkőszobrot 1877-ben állították a falu közepén haladó utak kereszteződésébe. 1932-ben a szobrot felújították, mivel egy viharban megsérült fa rádőlt.Read More
Fülek több egyházi emlékkel, köztük néhány kereszttel is rendelkezik, amelyek közül egy – a köztemető Nagykeresztje. Fülek Város Képviselő-testületének 2007. december 20-án hozott határozata alapján felkerült a város nevezetességeinek listájára. A Nagykeresztet 1895-ben állították a városi temetőben, s amint az a rajta található feliratból is kiderül, 1929-ben az „a jószívűek költségén újítatott”.Read More
Füleki hitközség 1820-ban alakult. Már előzőleg letelepedett itt néhány család – a Lázár, Kohn, később a Büchler és Lemberger családok – melyek valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. A hitközségnek kezdetben csak 10-12 tagja volt, akiknek természetesen nem volt módjában templomot építtetni, s ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbisághoz tartozott s csak az...Read More
A szabadkőművesek találkozóhelyei kezdetben főúri rezidenciák, polgári házak illetve bérelt lakások voltak. Így volt ez sokáig Pozsonyban is. A pozsonyi A hallgatagsághoz (Zur Verschwiegenheit) páholy 1879-től egy Híd utcai szállodában (ma a Carlton) bérelt tizenegy szobát a harmadik emeleten több mint harminc évig – minden megvolt, ami egy páholyhoz kell, szentély, az elveszett lépések csarnoka...Read More
A keresztre feszített Megváltót, és az alatta álló Fájdalmas Anyát ábrázolja a hegyétei útmenti kereszt, amelyet Máté János és Molnár Ágnes készíttetett 1883-ban. A fehér kőkereszt szobrai újonnan fémből készültek, hasonlóképp a talapzatra utólag erősített fekete márványtáblához, amelyre az eredeti, már megkopott szöveget vezették át.Read More
A hegyétei temető központi keresztjét 1832-ben állíttatta a három Hegyi testvér: Mihály, Ferenc és János – olvashatjuk a kőkereszt talapzatán.Read More
Hetény leghíresebb fája a templomunk előtt álló kislevelű hársfa, melyet 1896-ban a honfoglalás 1000 éves évfordulójára ültettek. Erről tanúskodik a református egyház jegyzőkönyve, melybe Kovács Lajos akkori református lelkész jegyezte fel az eseményt, valamint azt az elnöki rendeletet is, mely megmagyarázza, hogy miért éppen hársfát ültettek a hetényiek az évfordulóra. Rendeletben határozták meg, hogy a...Read More
A katolikus templom oldalsó falán félkörívben elkülönített, egy kereszt két oldalán elhelyezett emléktáblák őrzik a második világháborúban elesett egyházfai hősök neveit, amelyet a helyiek hősök szobrának neveznek.Read More
A II. világháború hősi halottainak emlékművét 1993-ban avatták föl. A talapzata eredetileg az országzászló talapzata volt, mely 1939-ben készült. Rajta volt a magyar címer, melyet a háború után levertek, helyébe ötágú csillagot tettek, ma márványtábla van a helyén. A második világháború halottai emlékművének négy oldalán összesen 249 hősi halott neve olvasható. A szobron két évszám...Read More
Az emlékhely a Rozália parkban a kápolnától jobbra található. Öt gránittábla és egy kb. 5 m magas fakereszt őrzi a II. világháborúban elesett gútaiak emlékét. A gránittáblák közül négy csaknem egyforma méretű, a táblákon összesen 194 hősi halott neve és a születésük évszáma szerepel. Az ötödik, úgymond központi tábla, méretben eltér a többitől, rajta pedig...Read More
A mai bíróság épületének felépítését a Magyar Királyság igazságügyi miniszterének 1906. február 22-ei rendelete alapján rendelte el a pozsonyi törvényszéki elnök. Az egykori temetővel szemben lévő építkezési telket (mintegy 400 négyszögölt) még 1902-ben ajándékozta erre a célra a dunaszerdahelyi Tauber József. A járásbíróság tervét, de 1907-es kivitelezését is az ismert dunaszerdahelyi építész, Wyberál József vitte...Read More
A Jiringer család kastélya a 19. század első felében későbarokk stílusban épült. 1884-ben akkori birtokosa, Linzboth Mihály átépíttette és jelentős gazdaságot hozott itt létre. Az első világháború után a Jeszenszky családé lett. A második világháború után államosították és lakókat telepítettek bele. Később irodaépületként szolgált. Kisebb park övezi.Read More
A Szent Miklós téren (régi magyar nevén: Főtemplom tér) álló kanonokház középkori eredetű épület. A bejárat fölött, az első emelet magasságában, két festménytöredék látható. Az egyik Szent Imrét és Szent Istvánt ábrázolja, a másik a holdsarlón álló Szűz Máriát. A képek alatti feliratok (kronosztikonok) sajnos már nem teljesek, így az ott „elrejtett” évszámok sem határozhatók...Read More
A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található,. A két világháború között emelt emlékművet 1990 után egészítették ki a második világháború áldozatainak névsorával.Read More
A temetőben található a két világháború halottainak emlékműve Nagy János szobrászművész Sírbatétel című alkotása. Az emlékműhöz vezető út két oldalán bronztáblákon található az elesettek neve.Read More
1939-ben, 1940-ben és 1941-ben a község határában táboroztak a budapesti 102. sz. Ganz cserkészcsapat tagjai. A táborozásaik emlékére 1943-ban egy emlékművet emeltek. A terméskőből emelt hármashalom-emlékművet az 1960-as években lerombolták. Az emlékművet a Csemadok és a hagyományőrző együttes helyi vezetője, Mészáros Julianna az 1990-es évek közepétől szerették volna helyreállítani. Segítséget az Esztergom-Belvárosi Plébániától kaptak, akik...Read More
Az 1785 előtt épült klasszicista stílusú kápolnát 1884-ben már átépítették. Egyhajós belső terét síkmennyezet, egyenes záródású szentélyét poroszsüveg-boltozat fedi. Oltára barokk-klasszicista és egyidős a 19. századi átépítéssel. Szent Flórián és Szent Vendel plasztikája 1800 körül készült. A bejárat feletti szoborfülkéből a védőszent szobrát 1991-ben ellopták. A kápolnát az 1980-as évek végén felújították.Read More
A kistatai temető központi nagykeresztje papi és előkelőbb családok sírjai közt áll. A kőkorpuszos, INRI-feliratos, egyenes szárvégű homokkőkereszt egy magas, téglalap alakú oszlopon látható. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordítva, kezei vízszintesen, lábfejei egymáson vannak a keresztszárakra feszítve. A kereszt régi, valószínűleg a XVIII. századból származik, dedikációja nincs.Read More
Az avardombra épített kápolnát 1735-ben Bakó István pozsonyi püspök szentelt fel a Szentháromság tiszteletére. Később a szakrális helyet nagyobb templomhajóval bővítették, s belseje is átalakult. Jelenleg a megmaradt kápolnarész a templom szentélye. A régi oltárból csak a Szentháromság barokk képe maradt meg, a főoltár helyén pedig az áldozati asztal foglal helyet. Tőle oldalra, állványokon helyezkedik...Read More
A kopjafát a kitelepítés 60. évfordulójára állíttatta a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete, a kopjafa leleplezésén részt vett Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés akkori elnöke is. Készítője vargyasi, székelyföldi, erdővidéki fafaragó.Read More
2005-ben az egyházközség (ThDr. Karaffa János), az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a csallóközi községből 1945 után kitelepített és deportált családok emléke iránti tiszteletből emlékhelyet alakítottak ki a templom mellett. Az emlékkeresztet a falu adományként kapta. A falunapon tartott megemlékezést 2005. augusztus 27-én tartották, amelyre a kitelepített...Read More
