Szepesvármegye közgyűléseit régi idők óta a szepesi várban, Váralján vagy a vármegye valamely más helyén tartotta. Lőcse mint a szász provinczia székhelye, majd a XIV. század közepe tája óta sz. kir. város a vármegyével semmi közösségben nem állott. A megyei nemesség a XVI. és XVII. századok pártviszályai és háborúi közben sokszor szorult rá az erős...
A faluban a Pray-kódex feljegyzése szerint már a 13. század végén kápolna állt, és 1307-től parochiális egyház működött, melyhez Nyárasd is hozzátartozott. A román kori kis kápolnát még a 14. században gótikus stílusban templommá bővítették. A reformáció hatására a templom, melyet akkoriban temető vett körül, egy időre az evangélikusoké, majd az ellenreformáció hatására 1681-ben újra...
Vágújhely meghatározó épülete a dombtetőn álló gótikus Kisboldogasszony plébániatemplom, melyet védőfal övez. A templom román stílusú elődjéből mára csak a torony alsó része és a kőkapuzat maradt. A prépostságot II. Stíbor alapította, majd 1414 és 1423 között a régi helyett új gótikus templomot emeltetett. 1447-ben a husziták a várossal együtt felégették. A 16. század elején...
Kisfaludy Károly 1817-ben több hónapig lakott Pozsonyban, ebben a házban, mely akkor Ballus Pál tulajdonában volt. Kisfaludy Károly ekkor még nem költő, hanem festő akart lenni, a hagyomány szerint több képe is készült itt. Az emléktáblát 1865-ben Samarjay Károly készíttette, az ő nevét fedi az S.K. monogramm. Sajnos az elmúlt évtizedekben kikerült a köztudatból.
A dunántúli nemes család képviselői a 19. században telepedtek le Szencen, amikor nemes Kisfaludy István (1808-1866. július 19.) néptanító kezdte meg itt munkáját. István a Veszprém vármegyei Pápáról származott, 1836-ban a helyi származású Lassú Terézt vette feleségül. Ismerjük Zsigmond (sz. 1837. július 18.), Móric (sz. 1841. február 21.), Vince (sz. 1843. január 30.) és Károly...
Sok településen a református egyház jelentős szerepet játszott a háborús emlékművek létrehozásának szinte minden mozzanatánál, a gyűjtéstől kezdve egészen a felavatásig. Jó példa ennek szemléltetésére az egykori Bars megyei Kiskálnán, a református templom előtti téren elhelyezett emlékmű felavatási ünnepsége, amely kizárólag a református egyház képviselőinek közreműködésével zajlott, s a beszédeket is a környékbeli református lelkészek...
A Sirchich családot (Kis-Zsirai) Lengyelországból Scyrzic helységből származtatják. Trencsén megyében ősi birtokuk Szkala-Ujfalu. Sirchich Nándor csak 39 évet élt. Két fia 5 évesen, lánya 10 hónaposan halt meg.
Az 1950-es évek végén, Dunaszerdahely korábbi temetőjének drasztikus, „városrendezési okokra” hivatkozó megszüntetésével párhuzamosan, a mai kisudvarnoki úton új, négy hektárnyi területű sírkertet létesítettek. Az egykori, 1780–1957/61 között működő újfalui temetőből (amely a mai szálloda és a járási hivatal alatti területen helyezkedett el) több család átmentette saját sírboltját a kisudvarnoki útiba, ám több régi sírjel, történelmi...
Udvard Érsekújvártól 9 kilométerre fekvő település. 1946 és 1948 között a korábban színmagyar községből 1200 magyar nemzetiségű lakost kitelepítettek, helyükre szlovákok érkeztek. Magas kőoszlopon nyitott tenyeret látunk, benne egy emberi szem. Az emlékmű körüli botlatóköveken, annak a 69, nagyobb részt magyarországi településnek a neve olvasható, ahová az elűzötteket telepítették. (A feliratok között szerepel Dachau neve...
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....
A Kapasz nevű falurészen, a Klinkó Bertalan háza előtt (122. sz.), a kiskertben látható a Klinkó-féle kereszt. Az egyenes szárú, háromlépcsős kőkereszt öntöttvas korpuszát nemrég festették át. A fehér korpuszon piros ágyéktakarót látni. Az INRI-feliratos kereszt dedikációján ez olvasható: „Az Ipolykeszii katholikus hivek 1885”.
A kastély klasszicista stílusban épült a Piacsek család számára 1840-ben, melyet később a Sipekyek bírtokoltak. Bejárata előtt négy négyszögletes oszlopból álló, háromszögű timpanonnal fedett portikusz emelkedik. Az oszlopok tetejét díszítő stukkók fekvő oroszlánokat ábrázolnak. A timpanonba órát építettek be. A huszadik században többször átépített, illetve felújított, L alakban épült földszintes épületet 7 hektáros angolpark veszi...
(Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.): történész, katolikus pap, az MTA tagja. Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben c. püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. Nagy Ivánnal együtt szerkesztette 1862-ben a...
Kneif József * 1875. augusztus 29., Tabajd – † 1946. január 1., Vága / iskolaigazgató, tűzoltóparancsnok, népművelő Kneif József élete és családja Kneif József iskolai képzettsége: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); tanítóképző iskola (Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június...
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig. Kodály Zoltán szorosan kötődik Galánta városához. Miután apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok című műve....
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....
A rózsaszínű kőből készült kereszt az idők folyamán az Öreg katolikus iskola kerítésének részévé vált. A kereszt alapzatán lévő felirat tanúsága szerint 1806-ban emelték.
A templom mögött álló kereszt ugyanolyan típusú, mint a Főszegi útmenti kereszt. 1773-ban Kollár Miklós gazdag molnár készíttette. Mindkét kereszt 20 forint alapítvánnyal rendelkezett.
A Késmárki evangélikus líceum 1912-13. Értesítőjében egyebek mellett ezt olvashatjuk az 1913-ban elhunyt Koller Károlyról: „ … Az elhunyt 1825 január 22-én született Lőcsén. A népiskolát és a gimnáziumot szülővárosában elvégezvén, Késmárkra jött, ahol theológiát és jogot tanult; majd Bécsbe ment, ott theológiai tanulmányainak befejezése mellett természetrajzi és mathematikai előadásokat hallgatott, már azzal a szándékkal,...
Egy nagy feketemárvány-kereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsoltvas kerítés keretez. … A Kondor család eredetileg Felsőőrben volt birtokos, 1582-ben Rudolf királytól nyerték adománylevelüket. A Magyar Korona Országainak Statisztikájá-ban (Budapest. 1897) már Ipolykeszi jelentős birtokosai közt jegyzik Kondor Józsefet (1868-1934) a maga 460 kataszteri hold földjével. Ennek jelentős részét a szántó (311 kh)...
