A lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium adott otthont 2012. július 8. és 12. között a Kárpát-medencei Református Középiskolák XVII. Találkozójának. A rendezvényen 38 intézmény közel 180 képviselője vett részt. A vasárnapi nyitó istentiszteleten ünnepi köszöntőt mondott Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki elsősorban a kisebbségi létben élő fiatalokhoz szólt. Meglátása szerint ők jóval...
A római katolikus templom mellett fekszik. Itt van még a Nedeczky család néhány hozzátartozójának sírja is, akikhez 1690-ben került a falu. Nedeczky Sándor (1654-1719) halála után az özvegy Gyulay Ferenc grófhoz ment feleségül, aki szintén a falu földesura volt.
A 13. században, alighanem 1232 táján későromán stílusban épült Nagy boldogasszony római katolikus templom. A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc...
A Katkó-ház előtti barlang (334. sz.) a ház kiskertjében, az épület két ablaka közt, pontosan azok alatt áll. A fentiekhez hasonló (lásd. Szliacky-féle Mária Szíve-barlang, Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang) kivitelezésű Lourdes-i barlang. Készíttetője Katkó József és neje, Szabó Erzsébet. Tulajdonképpen ez is képszekrényszerű alkotás, amely egy háromlépcsős kőalapzaton látható. A lépcső két szélén vaskorlát. A...
Az 1923. évi április 17-én, Búcson, a régi temetőben a ref. Egyház előljárósága egy százesztendős sirt bontatott ki, s abban két emberi holttest maradványait kereste. Meg is találta. A két koponya közül az egyiknek szokatlan magas homlokcsontja volt, a másik pedig azért volt feltünő, hogy fényes aranysárga hajfürtök ékesitették, s hiánytalan volt a fogsora. A...
A temetőkertben nyugszanak szülőfalujuktól távol a II. világháború 4 hősi halottjai: – közös sírban nyugszanak Molnár József – Tar községből származó magyar királyi honvéd, törzsőrmester és Sótér Vilmos – Pogány községből származó magyar királyi honvéd földi maradványai (1944. december 12-től). A sírt a család által állíttatott síremlék jelzi. – a másik síremlék pedig Deák Márton...
Kaynár Gyula ügyvéd Lőcsén született 1848. áprílis 10-én, meghalt Lőcsén 1920. augusztus 3-án. Az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) Lőcsei osztály választmányi tagja (1897-1913), elnöke (-1903-1918-). Vélhetően az impériumváltást megelőző időszakban töltötte be a város polgármesteri tisztét.
A Kecske kapui evangélikus temető a harmadik evangélikus temető az Óvárosban. Az első a Mihály-temető volt, ennek helyén ma a Szentháromság-templom áll. A második a Konvent és a Líceum utca közötti parcellán volt, itt temették el Bél Mátyást és más jelentős evangélikus személyiségeket. Helyén ma az evangélikus iskolák épületei és bérházak állnak. A további, már...
A falu határában a szőlőskertek között áll egy képoszlop, melyet 1953-ban a Bolgár család állított Isten dicsőségére. A négyzet alakú építmény dongaboltozatban végződik, háromszögű orommal. A csillagokkal díszített építmény falmélyedésében egy színezett piéta-dombormű látható.
Isten dicsőségére és Jézus szent szíve tiszteletére emelte Bilkó Péter és neje Králik Erzsébet, 1934-ben. A képoszlopot 2005-ben unokájuk újíttatta fel.
A vörös márványból készült kereszt a város főterén, a plébániatemplom mellett áll. A talapzaton a Fájdalmas anya Pietà-ábrázolásként jelenik meg. Amiben eltér ez a dombormű a Pietà-k többségétől, az az, hogy itt Mária és a halott Jézus is koronát visel. Ez a képi megfogalmazás kicsit előrevetíti Mária későbbi megdicsőülését. Mária egyik attribútuma ugyan a korona,...
Az 1712-ben épült Keresztelő Szent János-templom eredetileg a Pálffy-kastély kápolnája volt, amelynek déli szárnyát képezte. A barokk templombelső kivitelezésének munkálatait Gode Lajos és Rafael Donner szobrászműhelye végezte. A kastélynak az 1942 és 1944 közötti években történt fokozatos lebontása után egyedül a kastélykápolna maradt állva, amelyet később műemlékké nyilvánítottak.
Kermeszky Mór lőcsei ügyvéd, királyi tanácsos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) központi választmány tagja (1887-1889), a számvizsgáló bizottságának elnöke. Kermeszky Mór sírját a temető V. szektorában találhatjuk meg.
Árpád-házi II. Géza király uralkodása (1142–1162) alatt érkeztek a történelmi Magyarország addig csak gyér szláv lakosság által lakott É-i területeire azok a németajkú telepesek („hospesek”) akik rövidesen települések sorát alakították meg. A históriás könyvekben „szászoknak” említett új lakosság jól értett a kereskedelemhez, a bányászathoz, szorgalmas kézművesiparukkal a kezdetleges falvakból rövidesen fejlett városok alakultak ki, közülük...
Az írott forrásban először 1654-ben említett templom 1741-ben egy tűzvész során leégett. Ezt követően – immár a pálos rend irányításával – hat év alatt sikerült újjáépíteni a templomot. Ekkor kapta a ma is meghatározó, barokk képét. A zárt beépítésű utcafronton álló, elől oromzatos, egyenesen záródó szentélyrészén kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett, egyhajós templom. Barokkos, ívelt...
A Szent Kereszt templommal szemben áll az 1591-ben épített reneszánsz harangláb, mely a Szepesség legszebb műemlékének van kinyilvánítva. Hasonló haranglábakat találunk a környéken lévő városokban, falukban, pl. Poprád, Őrlak, stb. A késmárki toronynak kvadratikus az alprajza, díszítve van cimburmmal, a Habsburg család címerével, a magyar címerrel és Késmárk város címerével. A legöregebb harang 1525-ből származik...
Az élőknek reménységére, a megholtaknak vigasztalására emeltette Keszőcze József és Kovács Erzsébet 1911-ben. Az emlékhely egyben a család sírja is: Keszőcze Imre és Keszőcze László nyugszanak a sírban. A sírkő készítője Radnai Béla budapesti szobrász volt. A sírkő három darabban érkezett az úszori állomásra 1911-ben, ahonnan lovaskocsik szállították a Jányok-i temetőbe. Sajnos a Fájdalmas Szűzanya mészkőből...
Keszölcés község 1. és 2. világháborús katonahalottjainak emlékét őrzős fekete márványtábla a helyi Szent Rozália-kápolna bejárata mellett található – 1993-ban állították.
A település Attila fejedelemnek, az európai hunok nagykirályának; Árpád fejedelemnek, a magyar törzsszövetség honfoglaló fejedelmének; István királynak, a keresztény magyar állam megteremtőjének; IV. Béla királynak, a második honalapítónak állít emléket.
