Dunahidas gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.
Építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett. A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Új híd építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza. A négyszintes palotácskát...
A pozsonyi születésű híres zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) szobrának felállítását a városban működő szabadkőműves páholy, a Hallgatagság (Zur Verschwiegenheit) kezdeményezte 1878-ban, a zeneszerző születésnek századik évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából. J. N. Hummel maga is szabadkőműves volt, a Weimarban működő Amália páholy tagja. A szoborállítással kapcsolatos szervezési teendőket a Hallgatagság páholy tagja, Pozsony város levéltárosa,...
Az Orsolya utca és a Kalapos utca sarkán, a Kalapos utca 2. számú bérházának udvarán áll Johann Nepomuk Hummel szülőháza. Ebben a kicsiny, barokk épületben született 1778. november 14-én a Mozart-tanítvány zeneszerző és zongora virtuóz, Beethoven és Goethe barátja. A ház ma emlékmúzeum. Az épületre a 1900-as évek elején, amikor a utca átépítése folyt, egy...
Jókai Lajos 1819-ben született Komáromban, felesége Szabó Eszter volt. Tanulmányait Neszmélyen, Komáromban, majd Pápán folytatta. 1847-től Nagyszecsén segédlelkész, majd 1850-től rendes lelkész lett. 1857-től 1902-ig Kisölveden szolgált.
A hajdanvolt vendégfogadóban szállt meg 1783-ban II. József (erre felirat utal), de ebben az épületben született 1787-ben a neves mineralógus, Jónás József is. Ennek a gótikus stílusú épületnek a homlokzatán már reneszánsz festészeti díszítő elemeket alkalmaztak. Legelterjedtebb motívumoknak az erkölcsi tanítású feliratokat tartalmazó bibliai jelenetek számítottak, amelyek a tulajdonosok vallásos véleménynyilvánítását tükrözték. Itt egy freskó...
Jóny Tivadar ügyvéd Iglón született 1817. március 17-én és Miskolcon halt meg 1883. április 3-án; „de Késmárk volt az, hol ifjúságának napjait és nagy részben férfi korát töltötte. Itt a Lyceumban végezte tanulmányait, és Hunfalvy Pál tanúbizonysága szerint a jeles joghallgatók sorába tartozott. Elvégezvén tanulmányait, utazni ment és gyűjtött bő tapasztalatokat. De amit másutt dicsőt...
A nagyszombati járás közönsége emeltetett síremléket a járási főszolgabíró, Konyári Józan István emlékére. A családi sírkertben további két sír található: Konyári Józan Viktor (1881-1947) és felesége Ürögi Julianna (1889-1974) sírja.
Idősebb Juhász Pál 1849-ben született Garamlökön (Bars vm.). Apja Juhász András közbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait Léván kezdte, ahol a katolikus gimnáziumban tanult 2 évig. 1860. október 11-én iratkozott be a pápai gimnázium III. osztályába. Pápán tett érettségit, és a teológiát is Pápán végezte 1867-1871 között. Szolgálatát 1871-1873 között helyettes lelkészként Garam- vezekényen kezdte. 1873-ban szentelték...
„Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami mérnök volt. Középiskoláit Kolozsvárt és Nagyszebenben végezte. 1815-ben beállott hadapródnak a hadmérnöki igazgatóságba. Majd a 19. számú Hessen-Homburg ezredben szolgált, de nem lévén kilátás arra, hogy a vezérkarban századossá lehessen, elhagyta 1829-ben a katonai szolgálatot. Ezentúl a politikai közigazgatási pályának szentelte magát s Pozsonyba jött,...
Kadár János emléktábláját az őt személyesen ismerők elbeszélése szerint annak a rokokó stílusú háznak a falán helyezték el 2005-ben, amely az egészségügyi iskolával szemben áll. Ján Kadár Kadár János néven az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó évében, 1918. április 1-jén született Budapesten, zsidó, magyar és szlovák gyökerű családban. Gyerekkorát már az újonnan alakult Csehszlovákiában, a soknemzetiségű...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
A pribeli és a nényei határ találkozásánál áll a Kálazi-kereszt. Eredetileg fából készült, INRI felirattal és egy kis vaskorpusszal látták el. Csak egy archív felvételen maradt fenn. Kálazi Lajos állíttatta hálából az 1920-as években. Ő Udvardról került ide, s Udvardon is temették el. A keresztet a pribéliek a tehenekkel tönkretették, de a Kálazi-gyerekek megjavították, illetve...
A templommal szemben, a plébánia előtt terméskő alapokon áll a három, egyenes szárvégű fakereszt, azaz a Kálvária-keresztek. (A Kálvária stációnak kiépítése a templomhoz vezető út két oldalán nemrégiben történt Dobos atya kezdeményezésére.) Az öreg Urbán pap apja készítette, illetve Krisztus keresztjét felújította. Ez a kereszt először a Házasi temetőben állt, mint központi kereszt. Utána, a...
A Czibulka Rezső építész által tervezett lévai Kálvin udvar alapkövét 1908. október 31- én ünnepi keretek közt helyezték el. Az épület a lévai református hitközösség 250 000 aranykoronás költségén a következő évben már el is készült. Az előző rendszerben államosították az épületet, de a rendszerváltozásnak köszönhetően 1991-ben visszakapta az egyházközség. Az épület tetőzete 1997-ben, 2001-ben...
Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...
A Mária Terézia út „legnevezetesebb történeti épülete az egykor gr. Szapéry-, aztán Kämper-, majd utóbb Scharfeneck-féle, szép címerrel díszített ház, mely ma „Arany korona” néven ismeretes. Az 1623. évi számadókönyv szerint e ház várszerűleg volt árokkal, felvonó híddal (dobogóval) ellátva. Ebben a házban tartotta a XVII. század kezdetén (1606) a Pozsonyban ujon alakult s Reis...
Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...
Kanka Károly (Modor, 1817. okt. 17. – Pozsony, 1910.) orvos, szemész. 1842-ben szerzett Bécsben orvosdoktori, sebész- és szülészmesteri, később szemészi oklevelet. 1842–1848-ban Bécsben Rózsás A. egy. tanár szemészeti klinikáján asszisztens, 1848–1849-ben honvéd törzsorvos, 1850-től országos szemorvos. 1864-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa, 1882–1892-ben igazgatója. Szemészeti tárgyú írásai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. A síremlék...
