Bacsfa már a régmúltban egyesült Szent-György-Úr és Szentantal falvakkal, utóbbi egy jelentős búcsújáróhely napjainkban is. Lippay György esztergomi érsek egy templomot és kolostort építetett Szent-György-Úr közelében. Az alapkő letételére 1660-ban került sor, de az érsek halála után (1666) az építkezés leállt. Szelepcsényi György érsekké avatása után az építkezések folytatódtak. A főoltárt gróf Lippay György építette...Read More
A bajmóci várkastély bejárata előtt áll annak a terjedelmes, ősi hársnak a maradványa, melyet a legenda szerint Csák Máté ültetett 1301-ben. A hagyomány szerint alatta tartották azt az országgyűlést, amelyen Mária királyné (Nagy Lajos leánya) a férje Zsigmond javára lemondott a trónról. Terjedelmes lombkoronája éppúgy hűs árnyat borított Mátyás király fényes lakomáira, mint ahogyan Bocskai...Read More
A fő tér Nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes barokk palota. Az öt tengelyes, igen hangsúlyos pilaszterekkel tagolt homlokzat legdíszesebb eleme a két oldalon kőből faragott, barokk szobrok által tartott oszlopfőkkel ékesített, kőkeretes főkapu, mely fölött az első emeleten ívelt, kő korlátos erkélyt találunk. A főhomlokzat ablakait erősen plasztikus párkányok és vakolt keretek...Read More
Barsbese első temploma a pápai tizedjegyzék szerint már a 14. században állt. A ma is látható Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1770-ben épült.Read More
„A Szalma-gunyhótól nincs mesze azon emlékezetes hely, melyen 1866-ban az osztrák-porosz háboru idején számos katonánk elesett. Több sirhant található itt s azon szép emlék, melyet a pozsonyiak az itt elesettek emlékére emeltek. Évenkint kegyeletes emlékünnepély tanúja e hely.“ Az emlékművet 1866. november 4-én emelték a hősi halottaknak. Az emlékmű egy négyzet alapú műkő-beton talapzaton nyugszik,...Read More
A Bodrogközi Gazdasági Vasút indításának 100. évfordulójáról előadással és emléktábla avatással emlékeztek meg 2013. augusztus 2-án Királyhelmecen 15 órától. Az eseményen Parragh Péter nyugalmazott MÁV-szakfőintéző „A Bodrogközi Gazdasági Vasút története” című tartott előadást a Mailáth József Regionális Múzeumban. 1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd...Read More
A templomtól nem messze található, százéves kálvária felállítását Kirchknopf Ferenc plébános kezdeményezte. 1907. május 5-én szentelték fel. A kálváriadombot a hívek csinálták, a három kereszthez a fát Kneiff János bősi földbirtokos (gyúri lakos) adta. A kereszteket maga Kirchknopf plébános festette, míg a három horganybádogra a képeket Nagy Edit (Nagy Ignác varjasi földbirtokos lánya). Az egyes...Read More
A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...Read More
A helyi katolikus templom 1933-as újjáépítésének fekete márvány emléktábláit a templom oldalfalában találjuk, azon ajtókeret között, amely „a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte”. A másik emléktábla az egykori plébánosokra, Rossházy Istvánra, Szép Lajosra és Juhász Ferencre emlékezik.Read More
A Csallóközkürtről Dunaszerdahely felé kivezető út mentén található az egykori faluhatár falubeliek által „Fehír kíp” (Fehér képnek) nevezett képoszlop. A fehérre festett téglaoszlop vörösre színezett tetején kettős kereszt áll. A képfülkékben egy Szent Vendelt, egy Jézus-szíve festményt, valamint egy Szűzanya a kis Jézussal-képet találunk, amelyek Végh István kürti származású festő festett meg 1989-ben. Magát a...Read More
A Csemadok Nagymegyeri Alapszervezete 1949. június 5-én tartotta „első” alakuló gyűlését az egykori Katolikus Legénylet, az esemény idején a városi mozi, a mai városi könyvtár épületében. Mivel az adott időben a Szövetségnek még nem volt jóváhagyva az alapszabályzata, az alakuló gyűlést meg kellett ismételni, 1950. január 25-én. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete, a Szövetség megalakulásának 50....Read More
Jarotta György plébános jegyezte fel: „a Kálvária fundatiójához tartozott a temetőben fölállított vörös márvány kereszt, amit annak pénzéből kell ha megromland ezt is kijavítani, a’mint ez Liszi András ad. 20 januárii 1807-ben költ Testamentumának 5-ik számából nyilvánságos szavakkal foglaltatik”. A kőkereszt előlapján a következő olvasható: „Christo Patienti purae Sevitrici Maerenti Poruenront Andreas Liszi Eva Tothia...Read More
Miután az első világháború után elcsatolt magyarlakta területek nagy része 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, majd Németország oldalán belépett a második világháborúba, rövidesen törvény kötelezte a településeket az első világháborús emlékművek felállítására. Mivel a visszacsatolás után az országzászlós emlékműveket is erősen szorgalmazták, sok helyen ezt a kettőt összevonták, és országzászlós világháborús emlékműveket állítottak. Ebben az időszakban kapott...Read More
A műszaki műemlék dunatőkési vízimalom a Csallóközben hajdan működő több száz vízimalom utolsó hírnöke. Festőien szép környezetben, a Kis-Duna tőkési ága jobb partján találja meg az idelátogató a háromszintű hófehér épületet, mely hatalmas kerekével már messziről felhívja magára a figyelmet. A malomban fennmaradt az eredeti berendezés: a vízikerék, az őrlőmű, az osztályozó és gabonaszelelő az...Read More
Az ortodox hitközség a 18. század elején jött létre, alapítói Bécs környéki, illetve cseh-morva zsidók voltak. Az első zsinagógát 1778-ban építették. Vélelmezhető, hogy a kezdetektől működött Chevra Kadisa a településen. A közösség első rabbija Strasser Eliezer volt, aki 1827 körül tevékenykedett. A 19. század folyamán a településen folyamatosan működött rabbi. A közösség hitéletét 1891 és...Read More
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó mai, gazdagon díszített, klasszicizáló későbarokk formáját 1782-ben nyerte el. Nevét a Habsburgok címerében látszó fekete sasról kapta, amely a ház cégérében is helyet kapott. A város reprezentatív szálláshelyének számított, így megszállt itt 1783-ban II. József császár is. A ház az 1700-as évek...Read More
