Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1777-78-tól 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt...
Az eklektikus-szecesszió jegyeit mutató épület eredetileg állandó magyar színháznak épült Gerstner Kálmán (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) tervei szerint, de Trianon után ezt az intézményt is az új hatalom vette át. Az épületet 1899–1902 között emelték. Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és...
A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakosságot szolgálta, így a köznyelvben is szlovák templomnak nevezik. A templom berendezése barokk stílusú, főoltára 1751-1752-ből származik,...
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában Rozsnyó polgársága is a fejedelem zászlója alá sorakozott. A város képviselőtestülete 1703. július 20-án elhatározta, hogy „az mostani méltóságos fejedelem, felső vadászi Rákóczi Ferenc urunk ő nagysága fönnálló hadaira” segélypénzt szedet. Ezt a város gazdag ajándékaival együtt Mészáros Márton és Süveges Mihály december 22-én adta át a tokaji táborban. 1706. november...
Az egykori Illésházy-kastély a város közepén áll. A négyszárnyú, emeletes, tornyos, egyszerű barokk épület 60 szobával és kápolnával is rendelkezett. Az kastély építési munkálatait a 17. század 40-es éveiben Illésházai gróf Illésházy Gáspár (1593 –1648) kezdte el. Halála után fia, Illésházy Gábor (1618–1667), majd Illésházy György (1625–1689) örökölte a birtokot, aki az épület nyugati szárnyát...
A Szeplőtelenűl Fogant Szűz szobra a templomkertben a 19. század legvégéről származik, felirata: Üdvözlégy Mária Malaszttal teljes! újítva 1892 szept. 8.
Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
A magas oszlopon álló Immaculata (szeplőtelen) Mária-szobrot a Bornemissza család állíttatta az 1714-es pestis járvány emlékére 1747-ben. A földgömbön álló, bő ruházatot viselő, kezét imára kulcsoló Mária a szobron éppen eltapossa a „minden rosszat” jelképező kígyót. A talapzaton az 1911-es felújításra vonatkozó tábla látható, melynek felirata: ANNO 1911 RENOV. ADJUVANTIBUS JOANNE BOHONY ET UXORE BARBARA LASSU Az...
A Szeplőtelen fogantatás-szobor a templomtól jobbra, a templomkertben áll, 1736-ban készült. 1904-ben megújították. Mellékalakjai Szent Flórián és Nepomuki Szent János.
A szobor mögött álló református templom építését 1785-1788 között a város más vallású polgárai mély ellenszenvvel figyelték. Az épülő templom elé a katolikusok 1786-ban dacból felállítottak egy barokk-klasszicista stílusú oszlopot, amelyen a Szeplőtelen Szűz Mária szobrát helyezték el. Összekulcsolt kézzel, a földgolyón állva ábrázolták, miközben egy kígyó fején tapos. A feje fölé glóriát helyeztek 12...
Az Ipoly mente jellegzetes települése Ipolybalog. 1232-ben említik először, mint a zólyomi erdőispánsághoz tartozó települést, bár templomáról közvetve már az 1100-as években is megemlékeznek. A templom román kori emlékei közé tartozik a hajó és a szentély fala, valamint a legutóbbi javításkor előkerült félköríves portálé a déli oldalon, és az ablakok fragmentumai. A gótikus átalakítás kora...
Falazott terméskőalapra építették a 18. században, szoknyarészét nyolc oszlop támasztja, a toronytörzset öt oszlop alkotja. A szoknyarész és a sisak zsindellyel fedett. Toronysisakja gúla alakú, csúcsdísze nagyméretű fém kettőskereszt. A község nyugati részénél, az átvezető közút mellett, az északi oldalon egyedülálló szerkezetű fa harangláb áll. Egész Kárpát-medencében az egyetlen (…) olyan építmény, amely öt harangtartó...
A falu szélén áll a Szentháromság-kápolna. Az igen egyszerű, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, oromzatos épület létrehozásának idejéről szóló írott források megoszlanak az építés évének meghatározásában. (Ha az 1842-es, vagy ha az 1871-es évszám a valós, biztosan közelebb áll a valósághoz, mint az épület barokk eredetét feltételező egyes vélekedések.) A kápolnabelső megvilágítását két kerek, kőrámás...
Ipolybél református temploma 1781-ben épült, de a 19. század végén leégett, 1913-ban építették újjá, amire a tornyon látható koszorúval övezett évszám is utal.
A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a...
Az Ivanics-féle Lourdes-i barlang a templom alatt, a faluba vezető út bal oldalán, a 303. számú ház előtt látható. A ház első falához épített Lourdes-i barlangot Ivanics István és neje (szül. Barjan Mária) állíttatta az 1960-1970-es évek fordulóján. A tulajdonképpeni vaskeretes képszekrény üvegezett ajtóval ellátott. Teteje félköríves, horgannyal fedett; rajta korpuszos kereszt látható. Az itt...
Az építési vállalkozó Jakab-fivérek, Árpád és Géza 1899-ben építették saját házukként az apjuktól örökölt telken, az egykori városfalon kívül, a Malomárok partján. A családot nem sorolják a kor kiemelkedő építészei közé: Gerle János A századforduló magyar építészete (1990) nem szentel nekik külön címszót, s a kassai palotán kívül mindössze két alkotásukat említi, a budapesti Érmelléki...
Jakoby Gyula (Kassa, 1903. március 28. – Kassa, 1985. április 15.), kassai születésű magyar festőművész a szlovákiai festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet ‘kassai remeteként’ is emleget. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt. A második év után azonban visszatért Kassára,...
A falu szélén, a helyiek által Kenderföldnek nevezett dűlő elején látható beton kereszt, fehér korpusszal. A Krisztus-test karjai függőlegesek, lábai szorosan zártak, feje jobbra lehajlik. Talapzatán felirat, körülötte barna fémkerítés.
2006-ban az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester, Sárkány Imre alpolgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a községi hivatal előcsarnokában helyezték el az emléktáblát. 2006. szeptember 24-én a Jankó Zoltán-emléknapon egy irodalmi emlékhellyel gazdagodott Baka község. A bakai születésű író életútját Darnai Zsolt tanár és a tanítványaiból álló kincskeresők csapata ismertette. A tanulók...
Dunaszerdahely egykori esperesplébánosának sírja nem messze található a köztemető másik két papsírjától. A Dunaszerdahelyi Katholikus Legényegylet egyik elnökeként ugyancsak sokat munkálkodott a közéletben. Többek között városunk első magyar gimnáziumának érseki biztosa is volt, s 1945-ben fellépésének köszönhetően menekült meg a dunaszerdahelyi cigányság a deportálástól.
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Szülőhelyén kívül több...
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy Lajos (Szacsúr, 1848. október 1. – Budapest, 1911. július 22.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a második Wekerle-kormányban. 1848. október 1-jén a zemplén vármegyei Szacsúr községben született. Édesapja jekel- és margitfalvi Jekelfalussy Sándor (1823-1882), édesanyja, gróf tolnai Festetics Kamilla (1825-1903) volt. Apai nagyapja, Jekelfalussy József (1766 – 1826) császári és királyi kamarás...
„A prépostság átellenében van a királyi jogakadémia főépülete, melynek déli szárnya a Székesegyház-térre ér ki. Eredetileg ennek az épületnek a helyén állott a pozsonyi prépost Ave et Salve néven jelölt háza, mely fele részben az elemi iskolamesternek szolgált szállásul. Mellette a káptalani őrkanonok háza állott s azontúl a Sz. Miklósról nevezett egyházjavadalmas ház. Ezen házakat...
A római katolikus templom 1931-ben épült. -1931. május 9-én Fuhrmann István kitüntetések ügyében küldött levelet a püspökségre. Hivatkozott korábban küldött jelentésére, amelyben említette, hogy özv. Hevessy Józsefné 60 000 koronát ajánlott fel a tornaljai templom tornyának építéséhez. -1931. augusztus 31-én a plébános már levelezésbe kezdett a megépült tornaljai templom felszentelési ünnepségéről, amelyre természetesen a püspököt kérte....
