Henszlmann elődei a XVI. század elején WürtenbergbőI kerültek Magyarországra. A család egyik ága Bártfán telepedett le, a másik ága pedig Kassát választotta lakóhelyéül. Édesapja vas- és vegyeskereskedő, üzlete az akkori Forgács és Fő utca sarkán álló, Fő utca 38. számú házban volt, melyet a Szirmay családtól vett meg. A közelmúltig fennmaradt üzlet Kassa egyik legrégibb...
Herodek Antal, született Szob városban – Pest megyében 1872. február 7-én (főesperes, plébános). Élete: Budapesten tanul. 1895. március 10-én szentelték pappá Esztergomban. 1897–1911 között Pozsonyeperjesen, majd 1932-ig Vágfarkasdon szolgált. A Vágsellyei Espereskerület espereshelyettese, 1914-től pedig esperese. A vágfarkasdi iskolaszék elnöke volt, 1922-től zsinati vizsgáztató. Idős korában Illésházára, 1932-ben Ebedre helyezték. A huszita korszakkal foglalkozott és...
Szent Ágoston püspök nevét viselő római katolikus templom 1816-ban már egy régi, talán román stílusú templom helyén épült klasszicista stílusban. 1830-ban kibővítették. A templom négyzetes szentélyű egyhajós építmény, a csúcsos előrészre beépített toronnyal és a templomépülethez csatlakozó sekrestyével. A homlokzatai simák, ezeket félkörös lezárású ablakok, falsávkeretek és a főhomlokzatok jón oszlopfős falpillérek tagolják. A bejárat...
Híves (Sodró) Józsi keresztje kint a Büdös-tónál, a Grőner erdeje közti tisztáson áll, a régi vadászlak mellett. 2009-ben állíttatta Híves József és neje szül Urbán Anna. Egyenes szárvégű INRI feliratos fakereszt, melyet az állíttató fia készített, akárcsak a keresztet körülvevő szép fakerítést. A kereszt szárán, egy deszkalapon ez a dedikáció olvasható: „Az egész Föld legyen...
*1892. február 2 – † 1940. december 31., élt 48 évet. Kereszteltek könyve, Illésháza 1878–1896 Inv. č. 784 (66 oldal) 50-ik oldal 5. s.sz. Született: Ignácz 1892. január 31-én. Keresztelve: február 1-én. Törvénytelen. Anyja neve: Marton Mária – hajadon, Marton Mihály és Csenkey Franciska leánya r.k. Illésháza – Sorják. Keresztszülők: Csenkey Franciska, Marton Mihály özvegye...
Nagysalló hölvényi településrészén található református harangtorony 1930-ban épült. Az épület jobb oldali falán az 1. világháborúban elesett hölvényi lakosok emléktáblája látható, amely szintén 1930-ban készült. Vida János tanító javaslatára 1930-ban felépült a harangláb, melyben a 135 kg súlyú „Béke” nevet viselő harang kapott helyet, 1914-18-as háború hősi halottainak az emlékére. A harangszentelés 1930. november 22-én...
Az emlékmű felállítását a millecentenárium évében akkor tűzte ki célul a Csemadok szervezet, amikor a Mečiar kormány működött, és tiltotta a hasonló jellegű emlékjelek létrejöttét. Ezért nem merte a község sem felvállalni, hogy a település más területére kerüljön. Ez ügyben sok-sok vita után, Dániel Zoltán akkori elnök sok-sok ügyködése folytán sikerült az akkori helyi plébános...
A családi sírok első sírjában a világháború után, 1919-ben a hazáért meghalt Horváth Vilmos egészségügyi katona nyugszik, a másik sírban az édesanya Horváth Ilona állít emléket a háborúban meghalt fiának.
Poprád folyó mellett fekvő Nagyőr községet már 1256-ban megerősített helyként említik. Itt állt az egyik legészakabban fekvő Árpádkori gyepűvár, a település neve is utal rá. A falu első tulajdonosa, a Sziléziából idetelepült Warkotsch család gótikus várat épített itt. A XIV. században Károly Róbert a Berzeviczyeknek adományozta. A mohácsi csata után a települést grádeci Horváth-Stansith Márk...
Az első világháború sok helybeli lelkében hagyott szomorú emléket. A harctereken elhunyt 46 honvédnek 1938-ban emlékszobrot állítottak. A második világháború 33 áldozatának névsorát megörökítő emléktáblával 1972. november 1-jén egészítették ki az emlékművet. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Klinda Kálmánnal, aki éppen...
Gútoron 1929-ben állították fel a hősi emlékművet, az eddig ismert forrás alapján Rigele Alajos alkotását. A visszacsatolás után 1939 augusztusában megjelent beszámolóban viszont arról értesülhetünk, hogy az eredeti, a magyarokhoz méltatlan szobrot kicserélték egy másik, Mosonban készült alkotással. A mai szobor azonos a Rigele monográfiában szereplő alkotással és sok vonásában hasonlít a művész által készített...
Hősi emlékmű Vágán Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai...
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. A hátteret alkotó oszlopon eredetileg a magyar királyi korona is látható volt, ezt 1945 után eltávolították. Eltávolították ( „a múltat végképp eltörölni” jeligére) az...
A 2000. évben a bakai millenniumi ünnepség keretén belül került sor az emlékműavatásra, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, valamint az I. és a II. világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az ünnepi szentmisét Dr. Bolberitz Pál c. apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora celebrálta paptestvéreivel együtt. Az emlékműnél Kornfeld Ferenc, a...
A hősök emlékműve 1948-ban készült az I. és II. világháború elesett katonái tiszteletére, amelyet a falu készíttetett és a templom parkban állított fel. Az első világháborúban elesetteket felsoroló táblán 103 nevet olvashatunk, míg a második világháborús táblán 94-et találunk. 1992-ben az emlékművet kiegészítették egy az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseinek emlékét idéző táblával is.
Süly község első és második világháborús katonahalottjaira emlékező alkotás két kőtömb között álló kereszt. A falakon fekete márványtábla őrzi a halottak neveit.
Husz Dávid (1813. november 28., Poprád – 1889. január 21., Poprád) Poprádi vendéglős, a helyi közélet neves szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével nem léteztek a Tátra körút melletti...
Szervezett formában Rétén a protestantizmus az 1573-tól 1596-ig terjedő időben jelenik meg. Minden bizonnyal ahhoz a 800 egyházhoz tartozik a rétei is, melyek az esztergomi érsekség területén ebben az időintervallumban fogadták el az új tanokat. Egész pontosan 1592- re tehetjük a rétei református egyház megalakulását, mivel ebben az évben váltak ki a református gyülekezetek a...
A Liptóújvártól keletre fekvő Hybbe község első írásos említése 1239-ből származik. A 13. században német telepesek virágoztatták fel a helységet, mely 1265-ben városi rangra emelkedett, 1390-től a liptóújvári uradalom része volt. A falu római-katolikus plébániatemploma 1300 körül épült, majd a későbbi évszázadok során több átépítésen esett át, így magán hordozza a gótikus, a barokk és...
2001-ben avatták fel Tardoskedden I. Szent István 5/4-es nagyságú egészalakos bronzszobrát, amely a Budapest, XVI. ker. Önkormányzat parkjában álló emlékműnek is a főalakja.
Vitéz Ibos István Kopasz és felesége, született Zsámbok Piros a népdalgyűjtők és népi hagyományok gyűjtőinek segítői és kincsestárai voltak. Balogon gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán is. Az Ibos Istvántól begyűjtött anyagok egy része Budapestre a Néprajzi Múzeumba kerültek. Ág Tibor is gyűjtött náluk.
Id. Endreffy János 1848. február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János Id. Endreffy...
Jeszenszky Pál (nagy-jeszeni), ágost. ev. lelkész és főgymnasiumi tanár, szül. 1831-ben Losonczon; előbb Gömör-Panyiton segédlelkész volt; 1866. decz. 23. az egyházi gyülekezet iglói segédlelkésznek választotta s 1867. jan. 17. átvette hivatalát és egyszersmind 1869-től tanár volt az iglói ev. főgymnasiumban, hol a görög és latin nyelvet és vallást tanította. Később főigazgatói tollnok Pozsonyban. 1921- ben...
