A Nyitra vármegyéből származó és felső-magyarországi birtokokkal rendelkező gímesi és gácsi gróf Forgách család egyenesen Szent István lovagjától, Hont vitéztől eredeztette magát. Ősi fészküket, Ghymes várát 1226-ban kapták (ma Jelenec, Szlovákia). A család többek között Gács, Mándok, Kassa, Csejte, Szécsény településeken rendelkezett birtokokkal és kastélyokkal. A magyar történelemben számos fontos tisztséget töltöttek be: voltak közöttük...
Szepesszombat egyike annak a történelmi 16 szepesi városnak, melyeket Zsigmond király 1412-ben zálogosított el Lengyelországnak. A város történelméről gazdag emlékei tanúskodnak. 1950-től védett város. Ha a hajdan szász településen „magyar emlékek után kutatunk, akkor a városka temetőjét keressük föl, de a piactéren is áll még az 1848-as honvédek dicsőségére emelt emlékmű.”
Grúsz Márton a magyar királyi posta- és távirda szolgálatában állt főtiszti beosztásban. 55 éves korában érte a halál. A sírkövön látható cédula tanúsága szerint, 2006 óta nem került sor az esedékes sírhelymegváltási díj kifizetésére, ezért fennáll a veszélye a sír felszámolásának is.
A falu egyháza a Felső-Csallóköz legtisztább román stílusú temploma, a 13. század közepén épült. A nyugati homlokzat magas tornya gúla alakú kősisakkal fedett, két, illetve három szinten ikerablakokkal tagolt. A déli oldalon található a bélletes román portálé. A sokszögzáródású szentély díszítése is jellegzetesen román kori: fogazatos fríz, alatta félköríves vakárkádok. A templombelső fali és mennyezeti...
A sírkertben két sírkő található: Gyalokay László (1864-1952) református lelkész, esperes helyettes püspöké, és fia Gyalokay Dezső (1901-1988) okleveles mérnöké, királyi m. tanácsosé. Gyalokay László Nemesócsán kezdte és fejezte be rendes lelkipásztori szolgálatát, 1896. március hó 16-tól 1942. október 1-ig, azaz 45 évig. Volt körlelkész, segélyosztó bizottság jegyzője, egyházmegyei tanácsbíró, 1 évig egyházmegyei pénztárnok, egyházmegyei...
Gyerk első temploma, a kéttornyú Szent Katalin-templom a XII. században épült. A második istenházát (szintén Szent Katalin-templom) 1770-ben emelték, 1809-ben klasszicista stílusban átépítették, majd a század végén ismét megújították.
Fotográfus, fotóriporter. 1949-ben született Nagylégen, 2010. április 29-én hatvanegy éves korában halt meg. 1967-ben érettségizett a somorjai magyar tannyelvű gimnáziumban. 1978 és 1986 között az Új Szó fotóriportereként dolgozott, majd 1988-tól 1994-ig a Hét című kulturális hetilapnál tevékenykedett. 1994-től szabadfoglalkozású fotográfusként próbált megélni. A somorjai művelődési ház alkalmazottjaként kezdett el filmezni, elsősorban Somorját. Több ezres...
Györkényi Pyber Benedek Komárom vármegye táblabírája volt. Virten lakott, ahol fia gondozta az idősödő, nyugdíjba vonult Baróti Szabó Dávid jezsuita papköltőt, nyelvújítót.
Győry István * 1821. augusztus 18., Nemesszegh – † 1911. február 1. Vága / tanító, kántor, jegyző Vága község története Az 1326. év május 27-31-én íródott oklevélben az esztergomi káptalan, Theophil prépost bizonyítja, hogy Gergely ispán, Gyarmathi Gergely fia a Pozsony megyében található Vaga nevű birtokát minden hasznával, tartozékával, malmaival és mindennel, ami ott található adóssága...
A Magyarország című napilap 1906. január 27-én megjelent száma gyászrovatában olvashatjuk az alábbi sorokat: „Gyulaffy József lőcsei főgimnáziumi rendes hittanár, szepesi egyházmegyei áldozópap, főgimnáziumi hitszónok, az „Angyalok királynéjá”-ról nevezett főgimnáziumi templom gondnoka, a főgimnáziumi Deákasztal pénztárosa, Szepes vármegye törvényhatósági bizottságának tagja január 23-án, életének 60-ik évében súlyos szenvedés után Lőcsén elhunyt.”
Az evangélikus vallású Hajts Lajos, (1835–1911) a gróf Csáky-uradalmak főkönyvelője volt. Felesége Weiss Emília. Gyermekei közül a maguk szakterületén Lajos és Béla tettek szert országos ismertségre: Idősebb fia, ifj. Hajts Lajos térképész, honvéd tábornok 1866. október 27-én született Iglón (meghalt: 1933. december 1. Budapest, temetés: 1933. december 4. Budapest: temetési hely: Rákoskeresztúr). Elemi iskoláit Iglón...
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A baloldalon lévő emléktáblát a kamocsai református gyülekezet készíttette, Isten iránti hálából, hogy temploma 1993-95 között megújulhatott.
A Halomdomb a kora vaskori Hallstatt – kultúrában jött létre (Kr. e. 8-5. században). A kor temetkezési szokása volt, hogy sírjaik fölé halmokat emeltek. Egy helyi legenda szerint a dombot török katonák hordták össze basájuknak turbánjukkal, hogy sátrát méltó helyen verhessék föl. Az utóbbi években kedvezőtlen folyamatnak lehettek a falu lakói tanúi. Félő volt, hogy...
Földbirtokos család, a Tornallyay család mellett az egyik legjelentősebb családja volt a városnak. A város egyik egyik kastélya (jelenleg gyerekotthon) volt az övék.
A katolikus templom kertje bejárati ajtaja mellett, a jobb oldalon található Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.)
Balonyban a Fő út mellett található épületben működött a két világháború között a Hanza szövetkezet egyik boltja. A szövetkezetet 1925-ben alapították és a két világháború között a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyik legsikeresebb vállalkozása volt. Az épületben ma vendéglő működik.
A szécsénykei templom kissé távolabb épült a mai falutól. Ezért is indokolt volt, hogy a településhez közelebb, nem messzire a plébániához egy haranglábat építsenek. Klasszicista stílust idéző, népi építészeti alkotás a főút mellett áll, ma már házakkal körülvéve. Az építményt műemlékként jegyzik. A harangláb kőből készült csúcsíves, piros bádogtetős tornya alatt egy-egy félköríves hangvető ablakkal....
A falu feletti dombon, a temető szomszédságában található a kő harangláb. A 19. század közepén emelték. Teteje pléh, mint a rajtaálló kereszt. 1993-ig voltak benne harangok: „kisharang” és „nagyharang”, ezek most a szomszédos római katolikus templomban vannak. 1992-ben renoválta a községi önkormányzat. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. október 4-én.
A Haraszti úti kereszt a falu északi részén áll. Még az 1800-as évek végén állított ott feszületet Cseri István. A régi helyén áll a mai háromkaréjos szárvégű barna fakereszt a fehér vaskorpusszal. Krisztus fejét az ég felé fordítja, testén kék ágyéktakaró van. A keresztfát adatközlőm, Cseri Béláné (1931) apósa faragta.
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Haskó a Csallóköz Szerdahelyi Kaszinó egyik legaktívabb elnökeként a kulturális közélet elismert képviselője volt, ő építtette a Kaszinó egykori, Fő utcai székházát is (ma a takarékpénztár épülete áll a helyén), de ő volt a...
A Havas Boldogaszszony- (Frauenbergi-) templomot 1512-ben gótikus stílusban emelték, s a XVIII. században kicsiny barokk toronnyal egészítették ki. Ez utóbbi azonban ma már nem látható, mivel a II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott. Az épületet napjainkban ravatalozóként használják, az ún. „gyémánt” boltozatát célszerű megtekinteni.
Ez a kegyhely a pozsonyi Kálvária közelében található. 1678-1679 majd 1712-1713 években Pozsonyban döghalál dúlt. Ezek után fogadalmi kápolnákat építettek. Egyet a Kálvárián, egyet a Mélyúton Szűz Mária tiszteletére, itt a Madonna plasztikája volt elhelyezve. Jordánszky Elek tanúskodása szerint ezeket a Lautermann család építette, hálából a megmaradásért. A Kálvária stációinak és e kápolnáknak az őrei:...
Haydin Imre, volt országgyűlési képviselő. 1866 dec. 18-án született Trencsénben. Középiskolái elvégzése után jogi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Jogász korában nagy szerepet játszott az ifjúság életében és mint hírlapíró is tevékenyen részt vett a pozsonyi magyarság mozgalmaiban. Jogász korában irta meg és adta ki „Magyarország és a lengyel szabadságharc”, valamint a pozsonyi vértanukról szóló önálló...
A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az emléktáblát a községi önkormányzat készíttette...
„Említendő továbbá a Főtér és a Ferenciek-terének sarkán álló pénzügyigazgatósági ház, melyben a XVIII. században és később az abszolut időszakban is a cs. és kir. helytartóság volt elhelyezve, amiért közönségesen Consiliaris-háznak nevezték. A XVIII. században átjáróház volt s mai alakját az 1762-ben megszerzett Zsigrai- vagy Balázs-féle ház hozzácsatolása után kapta. Egy időn át báró Paluschka...
